Látszólag komoly erőre kapott a forint az év utolsó két hónapjában, hiszen az októberben még 430 feletti euróárfolyam december végére 400 közelébe süllyedt. Ha azonban jobban megnézzük, akkor még így is a világ legrosszabbul teljesítői devizái között volt 2022-ben a magyar fizetőeszköz, a kockázatok csökkenésénél sokkal nagyobb szerepe lehetett a dollár év végi gyengülésének a szépítésben.
Alapjaiban írta felül a hitelezés és a megtakarítási piac játékszabályait az elszabaduló infláció 2022-ben. Év végi visszatekintő cikkünkben most a lakáshitelek és a lakossági állampapírok példáján mutatjuk be, mit hozott eddig a durván megemelkedett kamatkörnyezet.
Az MNB Monetáris Tanácsa változatlan szinten hagyta a kamatkondíciókat kedden, ezzel nem okozott meglepetést. A döntés hátteréről Virág Barnabás alelnök tartott sajtótájékoztatót, melyen arról beszélt, hogy az irányadó kamat csökkentése előtt tartós javulást akarnak látni a kockázati megítélésünkben.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon kedden az MNB Monetáris Tanácsa, vagyis az alapkamat változatlanul 13 százalék, bár ennek jelentősége október közepe óta minimális. A nagyobb kérdés az lesz, milyen kilátásokat fogalmaz majd meg a jegybank a közleményben és a délutáni sajtótájékoztatón.
Kedden idén utoljára ül össze a Monetáris Tanács, mely valószínűleg nem változtat majd a kamatkondíciókon. Ennek ellenére egy sor kérdésre várjuk a választ a jegybanktól, vagyis azt semmiképp sem lehet mondani, hogy unalmas lenne az utolsó 2022-es kamatdöntés. A döntés és a kommunikáció akár a forint árfolyamára is hatással lehet a következő napokban.
Chrsitine Lagarde ígérete oldhatta fel az EKB kormányzótanácsának mai ülésén a patthelyzetet - értesült több forrásból a Reuters. A hírügynökség azt is megtudta, mivel állíthatta maga mellé a többséget az elnök.
Ötven bázisponttal 3,50 százalékra - csaknem másfél évtizedes csúcsra - emelte alapkamatát az eddigi 3 százalékról a Bank of England.
A nagy globális jegybankok kamatdöntései határozhatják meg a hangulatot a héten, hiszen egy napon belül a Fed és az EKB döntéshozói is összeülnek. Kérdés, mekkorára sikerül a tűzijáték az év utolsó ülésein, a szakértők egyelőre lassuló kamatemelési tempóra számítanak, a fő kérdés inkább az lesz, milyen kilátásokat fogalmaznak meg a jegybankárok.
Az ÁKK friss tájékoztatói szerint az Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamata is emelkedik.
Új megoldást vezetett be a 2022. december 1-je után fix kamatozású lakáshitelt felvevő ügyfeleinek az OTP, amellyel lehetőségük lesz arra, hogy a futamidő során egy alkalommal, díjmentesen csökkentsék hitelük kamatát abban az esetben, ha csökkennek a bankközi kamatok - közölte a bank.
Az irányadó kamat jelentős emelésével nagyon lemaradt a rövid állampapír-hozam mögötte, vagy ahogy az MNB szokta emlegetni, „nem tökéletes a monetáris transzmisszió”. De mi ennek az oka? Hogy lehet 18 százalékos irányadó kamat mellett 11 százalék a három hónapos diszkont kincstárjegyek hozama? Mit jelenthet a jövőben a kormány által bejelentett kamatstop a bankbetétekre?
Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke meglepődne, ha az euróövezeti infláció elérte volna a csúcspontját, vagyis szerinte a kamatlábak közelmúltbeli emelkedése még közel sem ért véget - számolt be a Bloomberg.
Több mint egy hónapja annak, hogy az MNB közbelépett a forint megállíthatatlan zuhanását látva és 18 százalékra emelte az irányadó kamatot. Az eddig eltelt néhány hét alapján sikeres volt a beavatkozás, hiszen a korábbi 430 feletti szintről visszakapaszkodott a magyar deviza. De mit jelent a shortosok elrettentése? Egyáltalán miért shortolják a forintot? És miért kellett 500 bázisponttal felemelni az irányadó kamatot? Ezzel végleg megmenekült a magyar deviza? Látható, hogy bőven vannak még nyitott kérdések, melyekre most megpróbálunk választ adni.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a december 6-i EU-s pénzügyminiszteri ülésről volt szó, ahol a hétfőn nyilvánossá vált napirendi pontok alapján elképzelhető, hogy pozitív döntés születik a magyar EU-s pénzek kérdésében, cserébe viszont a magyar kormánynak olyan ügyeket is támogatnia kell, amiket eddig határozottan ellenzett. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnapi bejelentésével foglalkoztunk, ami szerint bizonyos befektetői körök esetében felső határt szabnának a bankbetétek kamatainak, ezzel viszont keresztbe tehetnek egy népszerű, állampapírnak is. Arról, hogy melyik ez az állampapír, és milyen hatást gyakorolna az új szabályozás, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
A jegybank és a kormány folyamatosan egyeztet, minden esetben jelezzük az észrevételeinket - mondta Virág Barnabás keddi háttérbeszélgetésén. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy az inflációban akár még további meglepetések is "benne lehetnek a pakliban", az élelmiszerárak várhatóan tovább emelkednek majd.
Az előzetes várakozásnak megfelelően nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton kedden a Monetáris Tanács. A kamatfolyosó két széle sem változik, azonban délután fontos lehet a jegybank közleménye és Virág Barnabás háttérbeszélgetése, amelyekben történhet utalás a valódi, 18%-os irányadó kamat jövőjéről is.
Délután három órától háttérbeszélgetésen számol be a kamatdöntés hátteréről Virág Barnabás. Az MNB alelnöke immár megszokott módon áll a nyilvánosság elé, elsősorban a kamatpályával és a kilátásokkal kapcsolatos szavaira figyelhetnek kiemelten a befektetők.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfői bejelentésével összhangban a kormány a hétfő este megjelent Magyar Közlönyben ki is hirdette legújabb intézkedését, ami bizonyos esetekben korlátozza a bankbetétek kamatát.
Unortodox kamatcsökkentést hajtott végre Magyarország, és ami a meglepetés, hogy ezt a gazdasági miniszter tette – írja legfrissebb blogbejegyzésében Zsiday Viktor. A befektetési szakember szerint ezzel a lépéssel Magyarország egyre inkább Törökország lesz.
A hitelek kamatstopja után újabb ponton nyúl bele durván a kormány a piaci kamatokba és a monetáris transzmisszióba: az intézményi befektetők és a 20 milliónál nagyobb bankbetéttel rendelkező lakossági ügyfelek bankbetétjeinek kamatát fogja korlátozni a 3 hónapos diszkontkincstárjegyek hozamának megfelelő (jelenleg 11-12% közötti) szinten. A lépésnek az intézmények és a privátbanki ügyfelek mellett a kisbefektetők sem örülhetnek, hiszen a talán leginkább érintett befektetési alapokban csaknem 5400 milliárdnyi megtakarítást fialtat a lakosság. Minden bizonnyal a kincstárjegyek keresletét szeretné megtámogatni a kormány, vállalva az MNB monetáris transzmissziójának újabb megsértését is.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Hírfolyamunk a közel-keleti konfliktusról.
Egyetlen, rövid szó miatt áll a bál.
A közel-keleti konfliktus nem tesz jót a forintnak.
Donald Tusk felszólította a lengyel gazdákat, hogy távozzanak az ukrán határról.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
