Érdekes kérdéseket vet fel, hogy a bankok milyen mértékben és milyen gyorsan építik be az MNB döntéseit a saját lakáshiteleik árazásába. Két kutató, Hajnal Gábor és Lados Csaba a Hitelintézeti Szemle 21. évfolyamának 3. számában az elmúlt évek adatait elemezte. Az eredményeikből rájöhetünk arra, hogy lakossági szereplőként átlagosan hány hónappal később érezzük meg a jegybank döntéseit.
Az energiaárak utóbbi hetekben látott esése miatt gyorsabban javulhat a magyar folyó fizetési mérleg egyenlege is - emelte ki keddi háttérbeszélgetésén Virág Barnabás. Az MNB alelnöke azt is elárulta, milyen tényezőket vesznek figyelembe az ország kockázati megítélésének értékelésekor.
Az előzetes várakozásoknak megfelelően nem változtatott a kamatkondíciókon keddi ülésén a Monetáris Tanács. Így az alapkamat marad 13 százalékon, hamarosan érkezik a közlemény és Virág Barnabás háttérbeszélgetése a részletekkel.
A forint október első felében látott gyengüléséről egyre többször jutott eszembe Mario Draghi több mint tíz éve elmondott, azóta legendássá vált beszéde. Sokak szerint az fordította meg az európai adósságválság menetét, valami hasonlóra volt szükség itthon is, hogy megfékezzük a deviza kontrollálatlan gyengülését. Úgy tűnik, hogy ezt a jegybank is felmérte, a következő hónapok kérdése már csak az lesz, mennyire hiszi el a piac, hogy minden eszköz rendelkezésre áll a forint megvédéséhez. Egyelőre úgy tűnik, hogy az év végéig megoldódhatnak a forint legnagyobb problémái, utána viszont újra felvetődhet a kérdés, fenntarthatók-e a jegybanki intézkedések.
Az MNB kész addig fenntartani a múlt héten bejelentett új eszközeit, amíg nem javul számottevően a kockázati megítélésünk – mondta a Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Virág Barnabás. Az MNB alelnöke kiemelte, hogy a következő hónapok lassuló emelkedése után a jövő év első felében már megjelenhetnek a most még kezdődő pozitív jelek az inflációban, csökkenhet a drágulás üteme.
Nem fog sokáig tartani a forint mostani ereje, az év végéig újra 435-ig gyengülhet a forint az euróval szemben – véli friss elemzésében a Societé Generale (SocGen) régiós elemzője. Marek Drimal szerint a jegybank pénteki bejelentései átmenetileg segíthetnek a forintnak, azonban hamarosan újra a fundamentumok kerülhetnek előtérbe, szerinte az uniós helyreállítási alap forrásairól például nem sikerül megállapodni az év végéig, így ismét nyomás alá kerülhet a forint.
Kedden is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Tegnap már több mint 1200 milliárd forintot helyeztek el a jegybank új eszközében.
Hétfőn is 18 százalékos kamat mellett hirdette meg új egynapos betéti gyorstenderét az MNB – derül ki a jegybank honlapjáról. Közben azt is bejelentették, hogy újabb döntésig egyelőre szünetel az egyhetes betéti eszköz meghirdetése.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége szerint fennáll a veszélye annak, hogy a jegybank pénteki lépése kiszárítja a hitelpiacot. A jegybank drasztikus monetáris szigorítást hajtott végre, amelynek eredményeképp a vállalatok kevésbé juthatnak hitelhez, visszaeshetnek a beruházások, és egy lefelé tartó spirál alakulhat ki. A VOSZ kormányzati segítséget sürget, ami az állam érdeke is. "Ha csak a cégek 10 százaléka csődbe megy, akár 2000 milliárd forint körüli összeg is hiányozhat az államkasszából, ami még tovább növelné a hiányt" - mondta a Portfolio-nak Perlusz László, a VOSZ főtitkára.
A hitelpiac kiszáradását, a beruházások visszaesését, vállalatok ezreinek a csődjét és a munkanélküliség növekedését hozza el az MNB mai váratlan döntése – mondta a Portfolio-nak Parragh László, az MKIK elnöke azután, hogy a jegybank a legutóbbi kamatemelés után azt mondta, hogy nem emeli tovább a kamatot, mégis drasztikusan megemelte azt.
Nem sikerült megfordítani a megújított lakossági állampapírok elindulásával a hónapok óta látott negatív trendet: szeptemberben további közel 500 milliárd forinttal csökkent a forintos lakossági papírok állománya. Ezzel gyakorlatilag kitörlődött az elmúlt 3 év emelkedése a lakossági papírok piacán. Az október viszont hozhat már változást.
A friss tájékoztató szerint a szeptember végével indított 6 éves Prémium Magyar Állampapír értékesítési időszakát lezárja az ÁKK, és helyette új 6 éves konstrukciót dobnak a piacra.
Az év eleje óta csak az argentin peso és a török líra gyengült többet a dollárral szemben, mint a forint. Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha egyéves, illetve három hónapos időtávot nézhetünk. Így nyugodtan kijelenthetjük, hogy a magyar deviza 2022-ben a világ egyik legrosszabb teljesítményét nyújtja, és az utóbbi napok mozgása után lehet, hogy nincs még itt a vége az esésnek.
A várakozásoknak megfelelően változatlan, 13 százalékos kamat mellett hirdette meg csütörtökön egyhetes betéti tenderét az MNB. Vagyis a forint gyengülése ellenére sem emeli tovább a kamatot a jegybank, ahogy azt két hete már jelezte.
A Fed döntéshozóinak is meglepetést okozott az infláció alakulása, ezért arra számítanak, hogy a korábban vártnál tovább maradhatnak érvényben a magas kamatszintek – derül ki az amerikai jegybank legutóbbi ülésének jegyzőkönyvéből. A jegybankárok 75 bázispontos kamatemelésről döntöttek és kiemelték a beszélgetésben, hogy az infláció elsősorban az alacsony jövedelmű amerikaiakat sújtja.
Hétfőn megint jókora gyengüléssel kezdte a hetet a forint az euróval szemben, már a nap első felében új történelmi mélypontra esett a magyar deviza. Egyelőre nem is látszik, mi fordíthatna rövidtávon a tendencián, minden a forint további gyengülése irányába mutat. Innen pedig már nem kell olyan merész fantázia például a 440-es euróárfolyamhoz.
A jegybanknak addig kell folytatni a kamatcsökkentést minden hónapban, amíg én vagyok hatalmon – mondta szombaton Recep Tayyip Erdogan török elnök.
Az alapkamattal megegyező 13 százalékos kamat mellett hirdette meg egyhetes betéti tenderét az MNB, ezzel a jegybank beváltotta azt a múlt heti ígéretét, hogy lezárult a kamatemelési ciklus. Persze a meglepetés az lett volna, ha nem így tesznek, a forint utóbbi napokban látott gyengülése miatt sokan arra számítanak, hogy nehéz lesz tartania magát ahhoz a jegybanknak, hogy nem emeli tovább az irányadó rátát.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének szerdai adása. A mai műsor első részében A mai műsor első részében arról lesz szó, hogy miközben a legtöbb hazai bank a betétek kamatát évi 1% alatt tartja, megjelentek itthon a 10% feletti betéti kamatok is. Arról, hogy milyen tényezők alakítják a betéti kamatokat, és hogy mi várható ezen a piacon a jövőben, Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében a háború legfrissebb híreivel foglalkozunk, egyebek mellett azzal, hogy miközben egyre több hír érkezik az ukrán előrenyomulás sikereiről, Vlagyimir Putin, orosz elnök aláírta azokat a törvényeket, amik négy ukrán megye Oroszországhoz csatolásáról szólnak. A lépés okairól és következményeiről kérdeztük Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét.
Folyamatos emelkedést mutatnak a lakáshitelkamatok, időről időre felbukkan azonban a piacon egy-egy olyan bank, amely piacszerzési céllal kamatcsökkentést hajt végre. Néhány hónapja az MKB Bank tette olcsóbbá egyik lakáshitelét, most pedig a CIB Bank dolgozott ki üzletpolitikai kedvezményt bizonyos szegmensekben, ahol meghatározott feltételeket teljesítők számára akár 7% alatti lehet a végig fix kamatozású piaci lakáshitelének kamata.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Új tanulmány készült.
Kiszámoltuk, mi éri meg jobban.
Lesznek izgalmak a májusi gyorsjelentés előtt.
Egy 2 millió autó érintő visszahívás után.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklist vendége volt.
