Úgy tűnik, a Fed döntéshozói nem tudnak megegyezni abban, hogy mikor kellene kamatokat emelni: vannak, akik az alacsony inflációs környezetben óvatosak akarnak lenni, míg mások amiatt aggódnak, hogy súlyos következményekkel járhat az emelés elhalasztása.
A várakozásokkal összhangban 0%-on tartotta irányadó kamatát az Európai Központi Bank. Emellett viszont kisebb meglepetést okozott az, hogy a döntésről kiadott rövid közlemény szövegén sem változtattak semmit, vagyis nem került ki a szövegből az eszközvásárlási program meghosszabbításának, illetve havi keretösszegének növelésének lehetősége, holott sokan erre számítottak.
Lényegében az egy hónappal ezelőtt alkalmazott, nagyon laza monetáris politika fenntartását ígérő üzenetet ismételte meg a mai kamatdöntési közleményben a Magyar Nemzeti Bank, de ez a múltkorival ellentétben már nem számít váratlannak, ezért most nem is okozott forintgyengülést az első percekben. A testület jelzése szerint bár most úgy tűnik, hogy 2019 elejétől fenntarthatóan elérhető a 3%-os jegybanki inflációs cél, de ha ettől lefelé marad el tartósan a pénzromlási ütem, akkor újra arra figyelmeztet, hogy a Monetáris Tanács készen áll "a monetáris kondíciók további lazítására nemhagyományos, célzott eszközök alkalmazásával." A mai kamatdöntés tartalma:
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2017. július 18-i ülésén változatlanul hagyta a jegybanki alapkamat mértékét.
Bár 8:1 arányban a június közepi kamatemelés mellett döntöttek a Fed jegybankárai, de a ma közzétett jegyzőkönyv szerint többen nyugtalanok voltak amiatt, hogy az infláció csak nem akar a 2%-os jegybanki célhoz alulról közelíteni, inkább süllyed. Nem volt egyetértés abban (sem), hogy mikor kezdje fel ténylegesen csökkenteni a Fed a 4200 milliárd dollár körüli mérlegfőösszegét, a jelzések szerint erre ősz körül kerülhet sor. A dollár és az amerikai részvénypiac minimálisan reagált a jegyzőkönyv üzeneteire.
A június 20-i Monetáris Tanácsi közleményt több elemző is meglepően laza hangvételűnek titulálta, mert a felfelé mutató inflációs kockázatok helyett továbbra is inkább a lefelé mutatóakat domborította ki az MNB, így az akkori ülésről ma közzétett rövidített jegyzőkönyvnek fokozott jelentősége van. Ebben a döntéshozó testület több tagja az eurózóna felőli alacsonyabb importált infláció esélyeire, az idehaza történelmi mélyponton lévő inflációs várakozásokra, az áfa-csökkentésekre és a dinamikus béremelkedések egyelőre nem látható inflációs következményeire utalt. Ezekkel a tényezőkkel indokolják tehát, hogy miért látnak esélyt a lefelé irányuló inflációs kockázatok felerősödésére és miért várják most fél évvel későbbre, 2019 elejére a jegybanki 3%-os inflációs cél elérését. Az akkori ülésen mindegyik jelen lévő jegybankár a monetáris kondíciók változatlanul hagyása mellett döntött.
A Monetáris Tanács "szélsőségesen enyhe" közleményt adott ma ki, amelynek hangvétele éles kontrasztban áll a régió többi jegybankjának alapállásával, és fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben - többek között ezeket az üzeneteket fogalmazta meg három londoni feltörekvő piaci elemző a mai kamatdöntési közlemény kapcsán. Bár a közlemény szerint az MNB se idén, se jövőre nem akar kamatot emelni, de ezzel együtt is alakulhatnak úgy a folyamatok, hogy jövő év vége felé ezt mégis megteszi. William Jackson, a Capital Economics elemzője ennél markánsabban fogalmazott: szerinte ha a Monetáris Tanács kitart az enyhítési alapállás mellett, az "ronda inflációs sokkot" okozhat, és végül még ennél is agresszívabb monetáris szigorításhoz vezethet.
Változatlanul hagyta irányadó kamatát mai ülésén a Magyar Nemzeti Bank. A kamatfolyosó sem változott, így holnaptól továbbra is 0,9% az alapkamat, az egynapos betét- és hitelkamatlábak által kialakított kamatfolyosó pedig marad -0,05% és 0,9% között.
Végre egy monetáris tanácsülés, aminek van valami kis tétje - sóhajthatnak fel a magyar tőkepiaci unalomba elmerülő piaci elemzők. Na nem mintha óriási változásokra számítna bárki is a hazai monetáris politikában: egyszerűen arról van szó, hogy háromhavonta több ügyről döntenek az MNB döntéshozó testületében a megszokottnál.
A várakozásokkal összhangban 0%-on tartotta irányadó kamatát az Európai Központi Bank, emellett a döntésről kiadott rövid közlemény szövegén sem változtatott semmit: 60 milliárd eurós havi összegben folytatódik év végéig az eszközvásárlási program, szükség esetén azonban megnövelhetik ezt a keretösszeget.
Az Európai Központi Bank délutáni kamatdöntését követő sajtótájékoztatón Mario Draghi jegybankelnök várhatóan óvatosan optimista hangnemben nyilatkozik majd az euróövezet gazdasági kilátásairól, az inflációs folyamatok bizonytalansága miatt viszont szinte biztos, hogy az eszközvásárlási program leépítése egyelőre nem kerül szóba. A befektetőket leginkább foglalkoztató kérdés tehát nyitott marad, arra valószínűleg szeptemberben kaphatunk legkorábban választ.
Széles körű egyetértés volt a Fed kamatdöntő testületében arról a május 2-3-ai ülésen, hogy fokozatosan csökkenteni kell a jegybank mérlegét, és eltökéltnek tűntek a tagok a "hamarosan" bekövetkező újabb kamatemelés ügyében is - derül ki a most nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből.
A várakozásoknak megfelelően a (már nem annyira) irányadó kamatot, és a kamatfolyosó kondícióit is változatlanul hagyta mai ülésén a monetáris tanács. Így holnaptól az alapkamat továbbra is 0,9%, az egynapos hitel és betéti kamatlábak által meghatározott kamatfolyosó szélei pedig 0,9%, illetve -0,05%.
A piaci várakozásoknak megfelelően 0%-on tartotta az irányadó kamatot az Európai Központi Bank. A kiadott közlemény szövege teljesen mértékben megegyezik a márciusiéval: 60 milliárd eurós havi összegben folytatódik év végéig az eszközvásárlási program, szükség esetén azonban megnövelhetik ezt a keretösszeget.
A vártnál alacsonyabb márciusi inflációs adat után, a Portfolio elemzői konszenzusával összhangban nem módosított ma a hatályos kamatkondíciókon a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az irányadó ráta így továbbra is 0,90%. A délután 3 órakor kiadott kamatdöntési közlemény legfontosabb bekezdése szóról-szóra megegyezik az egy hónappal ezelőttivel.
Nemhogy holnap vagy az idén, még jövőre sem emel kamatot a Magyar Nemzeti Bank - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. Egy hónapja azért még merészebb elképzeléseik voltak a kamatokat illetően a piaci szakértőknek. A visszafogottságot leginkább a márciusi meglepően alacsony inflációs számok magyarázzák, amelyek alapján úgy tűnik, hogy a kereslet- és költségnövekedés nem lódította el a fogyasztói árakat.
A március 28-i kamatdöntő ülésen először szavazott Parragh Bianka, a Monetáris Tanács új tagja és nem nagy meglepetésre a többi nyolc taggal együtt úgy döntött, hogy az alapkamat maradjon 0,90%, és az egynapos jegybanki betét kamatlába se változzon -0,05 százalékról - derült ki a ma közzétett jegybanki jegyzőkönyvből. Ennek utolsó, előremutatást szolgáló, mondataiban csupán néhány szót, illetve a szórendet írta át az MNB az egy hónappal ezelőtti mondatokhoz képest, de azok üzenete, monetáris politikai tartalma nem változott.
A Monetáris Tanács a mai ülésén 500 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017. második negyedév végén fennálló állományát. A piac ennél kisebb ütemű kiszorításra számított, 600 milliárd forintos "cap"-pel. Emellett a jegybank a jelenlegi futamidők mellett 6 és 12 hónapos lejáratú eszközökkel bővíti a forintlikviditást nyújtó swapeszközök körét.
Londoni pénzügyi elemzők szerint egyelőre nem valószínű, hogy a legutóbbi inflációs meglepetések érdemben módosítanák a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenlegi monetáris alapállását, de jövőre nem kizárt az alapkamat emelése.
Idén még szinte biztos, hogy a jelenlegi 0,9%-on marad majd a Magyar Nemzeti Bank irányadó rátája, de jó esély van rá, hogy a döntéshozók még jövőre sem nyúlnak hozzá az alapkamathoz, vagy legfeljebb csak nagyon az év vége felé - vélik a Portfolio által megkérdezett elemzők. A holnapi kamatdöntő ülésen ez alapján nem az alapkamatra lesz érdemes odafigyelni, az ugyanis biztos, hogy változatlan marad, hanem arra, hogy az MNB a 3 hónapos betétre vonatkozóan milyen korlátot határoz meg a második negyedév végére, ezzel ugyanis még meglephetik a piacot.
Rengetegen függnek a most elhunyt szentatya utódjától.
Fontos szerepet kapnak ezek az országok.
Ralph Goff kemény kritikát fogalmazott a fegyverszállításokról is.
Kiderült, mi döntheti el valójában a pápaság és így az egyház jövőjét.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
