Az agrár- és élelmiszer-gazdasági szektort az európai integrációban a kezdetektől stratégiai ágazatként kezelték. Szabályozása és annak megújítása folyamatosan központi kérdés volt az együttműködés bővülő és mélyülő szakaszaiban. Ma már természetesnek számít, hogy az új hétéves költségvetési ciklushoz újabb agrárreform társul. Igaz, a reform csúszik, mert egyre nehezebb az egyeztetés. Jelen írásban annak járunk utána, hogy a lassan „nyugdíjas korba” lépő agrárpolitika mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, elérte-e a kitűzött célokat, illetve az idők folyamán miként, milyen érdekek mentén változtak ezek a célok. A mai, piaci szemléletű világban jogosan merül fel a kérdés: miért is van szükség agrárpolitikára? Miért más a mezőgazdaság, mint a feldolgozóipar? Mit keres itt az állam?
A digitalizáció és adatvédelem körüli viták árnyékában talán kisebb hangsúlyt kapott az európai zöldprogram egy fontos eleme: hogyan alakul át a mezőgazdasági támogatások rendszere. Pedig ezen a területen is vad viták dúltak, sokan az élelmiszerellátást féltették a „túl zöld” szabályozástól, míg mások már-már környezetromboló mezőgazdaságot vizionáltak. Most úgy tűnik, létrejött a kompromisszum.
Néhány nappal ezelőtt „Kiüresítik a tájat az európai mezőgazdasági támogatások – Mit lehet tenni?” címmel jelent meg egy véleménycikk a Portfolio hasábjain, amely a Közös Agrárpolitika (KAP) által okozott változások biodiverzitásra és termelésszerkezetre gyakorolt hatásait veszi számba.
Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert - tudtuk meg Nagy Istvántól. Az agrárminiszter a Portfolio-nak adott interjújában elárulta: a legtöbb pályázat elbírálásának mára már hat hónapra redukált időtartamát négy hónapra csökkentenék, részben a folyamatok egyszerűsítésével, részben a humánerőforrás bővítésével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ennek érdekében 20 százalékos kapacitásbővítést terveznek az agrártámogatások terén a kormányhivataloknál és az államkincstárnál. Elmondása szerint a vidékfejlesztési programnak köszönhetően minden befektetett 1 euróból 1,46 euró jön létre. Mindezek mellett Nagy Istvánnal beszélgettünk az első vidékfejlesztési pályázatok várható időpontjáról, tartalmáról, az agráregyetem átalakításának legfontosabb mérföldköveiről, az öröklést és az integrációt ösztönző törvények fontosságáról, valamint az ellátásbiztonságról is. Úgy vélekedett, hogy a jövő nemzetstratégiai feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése.
Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi azzal, hogy a kormány radikális mértékű támogatást nyújt a magyar vidék fejlesztésére, azonban még nem látható, hogy a jelenlegi intézményrendszer hogyan kezeli majd a beruházási forrásokat - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint előnyös lenne, hogy a döntéshozók megkérdezzék a bankok szakértőit arról, mit finanszíroznának szívesen. Az agrárfinanszírozási szakemberrel beszélgettünk Lengyelország példájáról, a magyar mezőgazdaság által megtermelt 700 milliárdos profit szerkezetéről, a vidékfejlesztési források várható hatásáról, az agrárképzés fontosságáról, valamint arról, hogy javaslata szerint a hazai mezőgazdaságnak még az agrárkockázati-tőkealap finanszírozás kidolgozásával lehetne sokat segíteni.
A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.
Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.
Az Európai Parlament és az Európai Tanács - az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – június 30-án megegyezett szakértői szinten abban, hogy a korábban javasolt egy évvel szemben kétéves legyen az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában (KAP), ami nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt – mutat rá kommentárjában Mezei Dávid. A Takarékbank agrártámogatásokért felelős ügyvezető igazgatója azonban azt is megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak még lehet esélye megakadályozni ezt arra hivatkozva, hogy az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett célok mellett is elkötelezték már magukat a tagállamok.
Fontos fejlemény történt október 14-én Brüsszelben, hiszen Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Ez tehát azt jelentené, hogy az Európai Bizottság javaslatában szereplő durva, 17-26%-os forrásvágásnál sokkal jobban is kijöhet a dologból Magyarország, amely ráadásul most is azt mondja, hogy végülis a Brexit által indokolt agrárügyi forrásvágást még elfogadná, ha az lenne a végső kimenet.
A gazdák új agrotechnikai eljárások alkalmazásával, erdőtelepítésekkel hozzá tudnak járulni az éghajlati változások hatásainak mérsékléséhez, ehhez viszont nélkülözhetetlen az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak legalább a jelenlegi szinten tartása a 2020 utáni időszakban is - erről beszélt Nagy István agrárminiszter kedden Helsinkiben, az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóján.
A magyar és a francia agrárminiszterek a mai párizsi kétoldalú megbeszélésen "egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikai (KAP) forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak maradni a globális piacon" - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium által kiadott közlemény.
A 2021-2027-es uniós költségvetés agrárpolitikai tárgyalásainak elősegítése érdekében új, határozott idejű szakdiplomata-álláshely létesítéséről határozott a kormány Magyarország Európai Unió melletti brüsszeli Állandó Képviseletén - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A megadott számok alapján havi bruttó közel 5 millió forintos összeget kap majd az új szakdiplomata a belga fővárosbeli kiküldetés során.
A tagállamok többsége együtt tudna élni az Európai Bizottság által a 2021-2027-es ciklusra javasolt új agrártámogatási modellel, de az eddigieken felül is puhítanának még rajta, mielőtt rábólintanának a megfelelésen alapuló rendszerről a teljesítményalapú politikára való áttérésre - derült ki az uniós agrárminiszterek KAP-reformról szóló keddi nyilvános brüsszeli ülésén a Bruxinfo összefoglalója szerint. A Nagy István magyar agrárminiszter által az ülésen szorgalmazott információkról külön cikkünk az Agrárszektor társoldalunkon itt érhető el.
Nagy többséggel fogadott el hétfőn és kedden az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Az uniós agrárminiszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság 2020 utáni Közös Agrárpolitikai javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium a Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén elhangzottak alapján kiadott közleményében.
Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
