Jövőre 60 éves az EU közös agrárpolitikája: siker vagy kudarc?

Jövőre 60 éves az EU közös agrárpolitikája: siker vagy kudarc?

Az agrár- és élelmiszer-gazdasági szektort az európai integrációban a kezdetektől stratégiai ágazatként kezelték. Szabályozása és annak megújítása folyamatosan központi kérdés volt az együttműködés bővülő és mélyülő szakaszaiban. Ma már természetesnek számít, hogy az új hétéves költségvetési ciklushoz újabb agrárreform társul. Igaz, a reform csúszik, mert egyre nehezebb az egyeztetés. Jelen írásban annak járunk utána, hogy a lassan „nyugdíjas korba” lépő agrárpolitika mennyiben váltotta be a hozzá fűzött reményeket, elérte-e a kitűzött célokat, illetve az idők folyamán miként, milyen érdekek mentén változtak ezek a célok.  A mai, piaci szemléletű világban jogosan merül fel a kérdés: miért is van szükség agrárpolitikára? Miért más a mezőgazdaság, mint a feldolgozóipar? Mit keres itt az állam?

Vad viták után közelebb kerültünk az új közös agrárpolitikához

Vad viták után közelebb kerültünk az új közös agrárpolitikához

A digitalizáció és adatvédelem körüli viták árnyékában talán kisebb hangsúlyt kapott az európai zöldprogram egy fontos eleme: hogyan alakul át a mezőgazdasági támogatások rendszere. Pedig ezen a területen is vad viták dúltak, sokan az élelmiszerellátást féltették a „túl zöld” szabályozástól, míg mások már-már környezetromboló mezőgazdaságot vizionáltak. Most úgy tűnik, létrejött a kompromisszum.

Öt év múlva rá sem fogunk ismerni a vidékre - Interjú Nagy István agrárminiszterrel

Öt év múlva rá sem fogunk ismerni a vidékre - Interjú Nagy István agrárminiszterrel

Soha nem látott mértékű pénzt tervez fordítani a kormány a vidék felzárkóztatására a következő években és ehhez hozzáigazítja nemcsak a pályázatokat, de az egész intézményrendszert - tudtuk meg Nagy Istvántól. Az agrárminiszter a Portfolio-nak adott interjújában elárulta: a legtöbb pályázat elbírálásának mára már hat hónapra redukált időtartamát négy hónapra csökkentenék, részben a folyamatok egyszerűsítésével, részben a humánerőforrás bővítésével. A tárcavezető arról is beszélt, hogy ennek érdekében 20 százalékos kapacitásbővítést terveznek az agrártámogatások terén a kormányhivataloknál és az államkincstárnál. Elmondása szerint a vidékfejlesztési programnak köszönhetően minden befektetett 1 euróból 1,46 euró jön létre. Mindezek mellett Nagy Istvánnal beszélgettünk az első vidékfejlesztési pályázatok várható időpontjáról, tartalmáról, az agráregyetem átalakításának legfontosabb mérföldköveiről, az öröklést és az integrációt ösztönző törvények fontosságáról, valamint az ellátásbiztonságról is. Úgy vélekedett, hogy a jövő nemzetstratégiai feladata a kiskereskedelmi láncok piacán megfigyelhető hazai tulajdonarány bővítése.

Most dől el a vidék sorsa, ezermilliárdok érkeznek - De mire készül a kormány?

Most dől el a vidék sorsa, ezermilliárdok érkeznek - De mire készül a kormány?

Történelmi pillanatnak vagyunk tanúi azzal, hogy a kormány radikális mértékű támogatást nyújt a magyar vidék fejlesztésére, azonban még nem látható, hogy a jelenlegi intézményrendszer hogyan kezeli majd a beruházási forrásokat - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjújában Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrár Üzletágának ügyvezető igazgatója, aki szerint előnyös lenne, hogy a döntéshozók megkérdezzék a bankok szakértőit arról, mit finanszíroznának szívesen. Az agrárfinanszírozási szakemberrel beszélgettünk Lengyelország példájáról, a magyar mezőgazdaság által megtermelt 700 milliárdos profit szerkezetéről, a vidékfejlesztési források várható hatásáról, az agrárképzés fontosságáról, valamint arról, hogy javaslata szerint a hazai mezőgazdaságnak még az agrárkockázati-tőkealap finanszírozás kidolgozásával lehetne sokat segíteni.

Így forgatja fel az Orbán-kormány radikális lépése a vidéki Magyarországot

Így forgatja fel az Orbán-kormány radikális lépése a vidéki Magyarországot

A kormány átalakítja a vidékfejlesztési források finanszírozását, az eddiginél sokkal nagyobb önrészt tesz hozzá a kormány a nemzeti költségvetésből, több ezer milliárd forinttal bővítve a program keretösszegét, ami 2027-ig szól. Ennek hatása azonban akár 2029-ig érzékelhető lesz, vagyis kilencéves időtávon tervezhet most a kormány. Ez alapjaiban alakíthatja át a vidék-város viszonyát, fejlődési pályáját, az eddigi forráselosztáshoz képest.

Radikális kormánydöntést hirdetett ki Orbán Viktor - Az egész vidéki Magyarországot érinti!

Radikális kormánydöntést hirdetett ki Orbán Viktor - Az egész vidéki Magyarországot érinti!

Rövid, de annál jelentősebb kormányhatározat jelent meg a hétfő esti Magyar Közlönyben Orbán Viktor aláírásával, a vidéki Magyarország megújításáról, a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar versenyképességének, valamint a gazdák támogatási szintjének a 2021–2027-es időszakban történő megőrzéséről címmel.

Kétéves lehet az átmeneti időszak az EU-s agrárpénzeknél

Az Európai Parlament és az Európai Tanács - az Európai Bizottság ellenkezése ellenére – június 30-án megegyezett szakértői szinten abban, hogy a korábban javasolt egy évvel szemben kétéves legyen az átmeneti időszak a Közös Agrárpolitikában (KAP), ami nagyobb biztonságot jelent a termelők és a finanszírozó bankok számára egyaránt – mutat rá kommentárjában Mezei Dávid. A Takarékbank agrártámogatásokért felelős ügyvezető igazgatója azonban azt is megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak még lehet esélye megakadályozni ezt arra hivatkozva, hogy az Európai Zöld Megállapodásban lefektetett célok mellett is elkötelezték már magukat a tagállamok.

Megúszhatja Magyarország az agrárügyi EU-pénzek drasztikus vágását

Megúszhatja Magyarország az agrárügyi EU-pénzek drasztikus vágását

Fontos fejlemény történt október 14-én Brüsszelben, hiszen Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban. Ez tehát azt jelentené, hogy az Európai Bizottság javaslatában szereplő durva, 17-26%-os forrásvágásnál sokkal jobban is kijöhet a dologból Magyarország, amely ráadásul most is azt mondja, hogy végülis a Brexit által indokolt agrárügyi forrásvágást még elfogadná, ha az lenne a végső kimenet.

Nagy István: a klímaváltozás miatt sem szabad csökkenteni az agrárügyi EU-forrásokat

A gazdák új agrotechnikai eljárások alkalmazásával, erdőtelepítésekkel hozzá tudnak járulni az éghajlati változások hatásainak mérsékléséhez, ehhez viszont nélkülözhetetlen az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásainak legalább a jelenlegi szinten tartása a 2020 utáni időszakban is - erről beszélt Nagy István agrárminiszter kedden Helsinkiben, az uniós mezőgazdasági miniszterek találkozóján.

Együtt küzd a magyar és francia agrárminiszter az EU-pénzek szinten tartásáért

A magyar és a francia agrárminiszterek a mai párizsi kétoldalú megbeszélésen "egyetértettek abban, hogy a Közös Agrárpolitikai (KAP) forrásokat a jelenlegi szinten szükséges megtartani a 2020 utáni időszakban is. Ez azért fontos, hogy az európai gazdák versenyképesek tudjanak maradni a globális piacon" - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium által kiadott közlemény.

Havi 5 milliót ad a kormány annak, aki segít az EU-s agrártárgyalásokon

A 2021-2027-es uniós költségvetés agrárpolitikai tárgyalásainak elősegítése érdekében új, határozott idejű szakdiplomata-álláshely létesítéséről határozott a kormány Magyarország Európai Unió melletti brüsszeli Állandó Képviseletén - derült ki a Magyar Közlöny legfrissebb számából. A megadott számok alapján havi bruttó közel 5 millió forintos összeget kap majd az új szakdiplomata a belga fővárosbeli kiküldetés során.

Tovább puhítanák az EU-tagok az új agrártámogatási rendszert

A tagállamok többsége együtt tudna élni az Európai Bizottság által a 2021-2027-es ciklusra javasolt új agrártámogatási modellel, de az eddigieken felül is puhítanának még rajta, mielőtt rábólintanának a megfelelésen alapuló rendszerről a teljesítményalapú politikára való áttérésre - derült ki az uniós agrárminiszterek KAP-reformról szóló keddi nyilvános brüsszeli ülésén a Bruxinfo összefoglalója szerint. A Nagy István magyar agrárminiszter által az ülésen szorgalmazott információkról külön cikkünk az Agrárszektor társoldalunkon itt érhető el.

A kisebb gazdáknak adná az EP a nagyoktól elvett agrártámogatásokat

Nagy többséggel fogadott el hétfőn és kedden az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.

Túl bonyolult lehet a 2020 utáni agrártámogatási rendszer

Az uniós agrárminiszterek többségének álláspontja szerint az Európai Bizottság 2020 utáni Közös Agrárpolitikai javaslatcsomagja nem tükrözi megfelelően a Bizottság által az elmúlt időszakban folyamatosan hangsúlyozott egyszerűsítést, valamint a tagállamok számára biztosított nagyobb szubszidiaritást - hangsúlyozza a magyar Agrárminisztérium a Mezőgazdasági és Halászati Tanács július 16-i brüsszeli ülésén elhangzottak alapján kiadott közleményében.

Agrártámogatások: több tagállam is egyetért Magyarországgal

Óva intett az európai uniós agrártámogatások jövőbeli csökkentésétől hétfőn számos EU-tagállam szakminisztere, mondván, hogy fenn kell tartani a közös agrárpolitikára (KAP) fordítható források szintjét a 2021-től 2027-ig tartó költségvetési ciklusban.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Nem mese ez: rengeteg pénz hullik a magyarokra pillanatokon belül
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.