A kisebb gazdáknak adná az EP a nagyoktól elvett agrártámogatásokat

Ezzel a kilátással együtt is fontos a két szakbizottsági szavazás eredménye és az elfogadott javaslatok, amelyek közül a két leginkább lényeges (a magyar gazdáknak is):

A képviselők évi 100 ezer eurós szinten húznák meg a közvetlen jövedelemtámogatások felső határát és a tagállamokon belül 2027-ig azonos szintre hoznák a hektáralapú kifizetéseket. Emellett a KAP (Európai Bizottság által javasolt) új végrehajtási modelljének bevezetését egy évvel későbbre, 2022-re halasztanák.

További lényeges információk:

• Az egyik jelentés az agrártermelők fő jövedelemforrását jelentő közvetlen kifizetések és a KAP második pillérének is nevezett vidékfejlesztési politika új szabályaival foglalkozott. Fontos tudni, hogy a szakbizottság azt szeretné elérni, hogy a KAP 7 éves büdzséje ne csökkenjen a 2014-2020-as ciklusbeli összeghez képest. A képviselők ezen kiinduló állapot mellett úgy döntöttek: tovább kívánnak faragni a nagygazdaságok támogatásain, részlegesen átcsoportosítva a forrásokat a kis- és közepes méretű gazdaságoknak, a fiatal gazdáknak és a női agrártermelőknek.
• Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az egy évben kifizethető jövedelemtámogatások felső határát 100 ezer euróban húzná meg a szakbizottság meg azzal a kitétellel, hogy a mezőgazdasági jellegű bérköltségek 50 százalékát le lehetne vonni a csökkentés előtti teljes összegből. A közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló nemzeti borítékok legalább 5 százalékát egy speciális hektár alapú kiegészítésen keresztül a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz csoportosítanák át, míg a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló büdzsé minimum 2 százalékát a fiatal farmerek számára különítenék el (az első hét évre szólóan hektáralapú kiegészítés formájában). A fiatal gazdák számára a vidékfejlesztési alapból is folyósítanának támogatásokat.
• Az agrárbizottság tagjai azt szeretnék, ha az egyes országokon belül 2024-re mindenhol elérné a közvetlen jövedelemtámogatások mértéke az átlagos szint legalább 75 százalékát, 2027-re pedig mindenhol a 100 százalékos szintet.
• A képviselők a Bizottság javaslatához képest egy évvel késleltetnék a nemzeti stratégiai terveken alapuló új KAP végrehajtási modell bevezetését (2022-ig), hogy több időt kapjanak a gazdálkodók az alkalmazkodásra. Emellett az is lényeges, hogy a testület a vidékfejlesztési források legalább 30 százalékát környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordítaná, a direkt támogatások (első pillér) minimum 20 százalékát pedig úgynevezett ökorendszerekre kellene fordítani.

A másik szakbizottsági jelentés az agrárpiaci rendtartással (közös piacszervezéssel) foglalkozik, és a szakbizottság jelentősen kibővítette az Európai Bizottság által javasolthoz képest a KAP válságkezelési eszközeit, nagy hangsúlyt fordítva a gazdák jövedelmére nagy veszélyt jelentő áringadozások megelőzésére, illetve a kompenzálásra.

A jelentés valamennyi agrárszektorra egységes válságelőrejelző rendszert hozna létre, ami a képviselők szerint gyorsabb és hatékonyabb reakciót tenne lehetővé uniós szinten az egyes ágazatokat megrázó piaci válságokra.

A jelentés a szőlő- és a borágazattal is behatóan foglalkozik, a szőlőtelepítési jogok 2030-ig fennálló jelenlegi rendszerének 2050-ig tartó meghosszabbítását javasolva. A képviselők azt szeretnék, ha a borosüvegek címkéin megjelenne a borok energiatartalma és összetevői is.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

• Címkék:
• gazdaságfejlesztés,
• agrárium,
• közös agrárpolitika