A kisebb gazdáknak adná az EP a nagyoktól elvett agrártámogatásokat
Uniós források

A kisebb gazdáknak adná az EP a nagyoktól elvett agrártámogatásokat

Portfolio
Nagy többséggel fogadott el hétfőn és kedden az Európai Parlament agrárpolitikai szakbizottsága két olyan jelentést, amelyek fontosak a 2021-2027-es EU-s költségvetés Közös Agrárpolitikájáról (KAP) szóló intézményközi egyeztetésben és összességében a kisebb agrárgazdaságoknak lehetnek előnyösek. Lényeges fejlemény azonban, hogy most csak a szakbizottságok támogatták a jelentéseket, a végszavazást majd az új összetételű EP tartja róluk, és elképzelhető, hogy az egész jelentéskészítési folyamat újraindul, így a parlamenti szakbizottságok mostani tervei könnyen füstbe mehetnek - mutat rá összefoglalójában a Bruxinfo.
Ezzel a kilátással együtt is fontos a két szakbizottsági szavazás eredménye és az elfogadott javaslatok, amelyek közül a két leginkább lényeges (a magyar gazdáknak is):

A képviselők évi 100 ezer eurós szinten húznák meg a közvetlen jövedelemtámogatások felső határát és a tagállamokon belül 2027-ig azonos szintre hoznák a hektáralapú kifizetéseket. Emellett a KAP (Európai Bizottság által javasolt) új végrehajtási modelljének bevezetését egy évvel későbbre, 2022-re halasztanák.

További lényeges információk:
  • Az egyik jelentés az agrártermelők fő jövedelemforrását jelentő közvetlen kifizetések és a KAP második pillérének is nevezett vidékfejlesztési politika új szabályaival foglalkozott. Fontos tudni, hogy a szakbizottság azt szeretné elérni, hogy a KAP 7 éves büdzséje ne csökkenjen a 2014-2020-as ciklusbeli összeghez képest. A képviselők ezen kiinduló állapot mellett úgy döntöttek: tovább kívánnak faragni a nagygazdaságok támogatásain, részlegesen átcsoportosítva a forrásokat a kis- és közepes méretű gazdaságoknak, a fiatal gazdáknak és a női agrártermelőknek.
  • Ez a számok nyelvén azt jelenti, hogy az egy évben kifizethető jövedelemtámogatások felső határát 100 ezer euróban húzná meg a szakbizottság meg azzal a kitétellel, hogy a mezőgazdasági jellegű bérköltségek 50 százalékát le lehetne vonni a csökkentés előtti teljes összegből. A közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló nemzeti borítékok legalább 5 százalékát egy speciális hektár alapú kiegészítésen keresztül a kis- és közepes méretű gazdaságokhoz csoportosítanák át, míg a közvetlen kifizetésekre rendelkezésre álló büdzsé minimum 2 százalékát a fiatal farmerek számára különítenék el (az első hét évre szólóan hektáralapú kiegészítés formájában). A fiatal gazdák számára a vidékfejlesztési alapból is folyósítanának támogatásokat.
  • Az agrárbizottság tagjai azt szeretnék, ha az egyes országokon belül 2024-re mindenhol elérné a közvetlen jövedelemtámogatások mértéke az átlagos szint legalább 75 százalékát, 2027-re pedig mindenhol a 100 százalékos szintet.
  • A képviselők a Bizottság javaslatához képest egy évvel késleltetnék a nemzeti stratégiai terveken alapuló új KAP végrehajtási modell bevezetését (2022-ig), hogy több időt kapjanak a gazdálkodók az alkalmazkodásra. Emellett az is lényeges, hogy a testület a vidékfejlesztési források legalább 30 százalékát környezetvédelmi és éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedésekre fordítaná, a direkt támogatások (első pillér) minimum 20 százalékát pedig úgynevezett ökorendszerekre kellene fordítani.

A másik szakbizottsági jelentés az agrárpiaci rendtartással (közös piacszervezéssel) foglalkozik, és a szakbizottság jelentősen kibővítette az Európai Bizottság által javasolthoz képest a KAP válságkezelési eszközeit, nagy hangsúlyt fordítva a gazdák jövedelmére nagy veszélyt jelentő áringadozások megelőzésére, illetve a kompenzálásra.

A jelentés valamennyi agrárszektorra egységes válságelőrejelző rendszert hozna létre, ami a képviselők szerint gyorsabb és hatékonyabb reakciót tenne lehetővé uniós szinten az egyes ágazatokat megrázó piaci válságokra.

A jelentés a szőlő- és a borágazattal is behatóan foglalkozik, a szőlőtelepítési jogok 2030-ig fennálló jelenlegi rendszerének 2050-ig tartó meghosszabbítását javasolva. A képviselők azt szeretnék, ha a borosüvegek címkéin megjelenne a borok energiatartalma és összetevői is.

Címlapkép forrása: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
parlament országgyűlés törvényjavaslat
koronavirus
Kanári-szigetek
India
Szkopja
Egyetlen fősre csökkenhet Boris Johnson többsége a brit parlamentben
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior modellező, pénzügyi modellező

Junior modellező, pénzügyi modellező

Kutató / Junior kutató

Kutató / Junior kutató
2020. június 3.
Financial and Corporate IT: Digital UX a bankoknál
2020. június 4.
Járműipar: Az új technológiák átrendezik az erőviszonyokat
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
Orban Viktor MR1 Kossuth Radio interu2005