Dimitrij Medvegyev volt orosz elnök rendszeresen tesz ki nagyon erős hangnemű üzeneteket különféle közösségi oldalakon: legutóbbi Telegram-posztjában bohócnak nevezte és Hitlerhez hasonlította Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Hosszas poszt jelent meg Dimitrij Medvegyev, orosz ex-elnök, most a nemzetbiztonsági tanács alelnökének VK-fiókján, melyen azt ecsetelte, hogy Oroszországnak „vissza kellene állítania régi határait,” kezdve Kazahsztán és Grúzia / Georgia annektálásával. A posztot 10 percen belül törölték, Medvegyev tanácsadója szerint „feltörték a fiókját.”
Ferenc pápa szeptemberben részt vesz a vallási vezetők találkozóján Kazahsztánban - közölte hétfőn a Vatikán, ahol korábban már elmondta, hogy szeretne találkozni az ukrajnai háborút támogató orosz ortodox pátriárkával.
Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.
A kazah Tag news információi alapján Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a hétvégén Dzsiddában találkozott Szalmán szaúdi királlyal. A találkozó során szóba került a mezőgazdaság, a bányászati szektor és az űrkutatás is.
A Kazahsztánból a Fekete-tengerre olajat szállító Caspian Pipeline Consortiumot (CPC) egy orosz bíróság felszólította, hogy 30 napra függessze fel tevékenységét – írja a Reuters, amely úgy értesült, az olajexport ennek ellenére továbbra is folyik.
Kazahsztánban alkotmányozó népszavazást tartanak vasárnap, s ezzel lezárják az országot harminc évig vezető Nurszultan Nazarbajev volt elnök korszakát. A szavazóhelyiségek reggel héttől este nyolcig vannak nyitva.
Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán. A külügyminiszter elmondta: hamarosan több országba is elutazik, ahol fontos tárgyalások várnak rá.
Szombaton elnökválasztást tartanak a világ egyik legelzártabb és legkevésbé szabad államában, a volt szovjet tagköztársaságban, Türkmenisztánban. Bár az ország a világ negyedik legnagyobb földgázkészletével rendelkezik, az emberek életkörülményei nyomorúságosak, és egyes információk szerint az ország lakossága már a fele sincs annak, mint amit a hivatalos statisztika közöl. Az abszurditásoknak azonban ezzel korántsincs vége. A most leköszönő elnök, Gurbanguly Berdimuhamedow excentrikus viselkedéséről híres, vagy inkább hírhedt, a videómegosztó platformok tele vannak az államfő nem mindennapi akcióival. És Türkmenisztánban található az a gázkráter is, amely már évtizedek óta ég, és a köznyelv csak „a pokol kapuja” néven emlegeti. Bár az ország hosszú évtizedekig a Szovjetunió része volt, Vlagyimir Putyin számára sem bír különösebb jelentőséggel, tekintettel arra is, hogy nem határos Oroszországgal.
Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.
Kaszim-Zsomart Tokajev kazah államfőt választotta elnökévé pénteken rendkívüli kongresszusán a kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) párt, és ezzel kiteljesítette a politikai hatalom átvételét Nurszultan Nazarbajev előző elnöktől – számolt be az államfő sajtószolgálata.
Elhagyta a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (ODKB) békefenntartó erőit szállító utolsó négy orosz szállító repülőgép Nur-Szultant és Almatit - közölte szerdán az orosz védelmi minisztérium.
Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban a biztonsági erők több belvárosi utcát lezártak, egy teret pedig elkordonoztak szerdán, miután egy ellenzéki csoportosulás tüntetést tervezett – írja a Reuters.
Először jelent meg a nyilvánosság előtt a közép-ázsiai országot sújtó véres zavargásokat követően Kazahsztán befolyásos volt elnöke, Nurszultan Nazarbajev kedden.
Új miniszterelnöke lett Kazahsztánnak Alihan Szmajilov személyében, akit a parlament meg is erősített pozíciójában.
Az Associated Press által január 8-án közzétett képeken Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban több katona is látható, akik az ENSZ békefenntartó erőinek összetéveszthetetlen kék sisakjait viselik, rajta az UN, vagyis az ENSZ felirattal – számolt be a Radio Free Europe.
146 orosz állampolgárt, valamint magyar és osztrák diplomatákat és családjaikat szállítottak Almatiból Moszkvába egy orosz katonai repülőn - jelentette be az orosz védelmi miniszter hétfőn.
Rendben zajlik a Kazahsztánban rekedt magyarok evakuálása, a segítséget kérők már úton vannak Oroszországba, ahonnan majd a honvédség repülőgépe szállítja őket haza az esti órákban - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn a közösségi oldalán.
Kazahsztánban nagyjából egy héttel a véres összecsapásokba torkolló tüntetések kitörése után helyreállni látszik a rend. A kazah biztonsági erőket az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (KBSZSZ) nevű katonai szövetség segítette a felkelők leverésében. Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn győzelmet jelentett, hangsúlyozva, szerinte külső beavatkozás történt. Kaszim-Zsomart Tokajev külföldről támogatott államcsínyről beszélt, miközben az utóbbi napokban sikerült megszilárdítania hatalmát, megszabadulván az előző elnök, Kazahsztán örökös vezetője, Nurszultan Nazarbajev gyámkodása alól. A kazah események éles diplomáciai pengeváltáshoz vezettek az Egyesült Államok és Oroszország között, de a külső beavatkozásról szóló híresztelések ellenére valójában Amerikának sem volt érdeke, hogy destabilizálódjon a helyzet a több amerikai energetikai vállalat számára is jól jövedelmező olajbirodalomban.
Vlagyimir Putyin felesküdött arra, hogy megvédi Oroszországot és a volt szovjet szövetségeseit azoktól a tiltakozásoktól, amelyek kormányaik destabilizálására irányulnak. Az orosz elnök – néhány nappal azután, hogy az orosz vezetésű csapatok segítettek a kazah hatóságoknak leverni az országos tüntetéseket – úgy nyilatkozott, hogy a tüntetők egy részét külföldi táborokban képzik ki – számolt be a Bloomberg.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A liberális bukaresti polgármesterrel csap majd össze a második fordulóban.
Mutatjuk, milyen fontos adatközlésekre és döntésekre figyelünk a héten.
A Corvinus professzorának cikke.
A jövő évi költségvetéssel. És ezt a Költségvetési Tanács mondta ki.
A jelenlegi adatok szerint sereghajtók vagyunk az EU-ban.
Nagy Márton elégedett az intézkedés hatásaival, a kereskedők kevésbé
Az OXO Technologies vezére a Business podcast vendége volt.
