Temirbek Erkinovot, a Magyar-Kirgiz Fejlesztési Alap igazgatótanácsának elnökét, őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték korrupciós vád miatt – írja az akipress.com. Temirbek Erkinov nemcsak az említett alap vezetője volt, hanem Banglades tiszteletbeli konzulja is Kirgizisztánban.
Oroszország védelmi minisztere azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy katonai jelenlétük megerősítésén munkálkodnak Közép-Ázsiában - számolt be a Reuters.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Közép-Ázsiába érkezett, hogy öt volt szovjet tagköztársaság tisztviselőivel találkozzon – írja a Reuters.
Két hét múlva - elsőként az Európai Unióban - Magyarországra látogat a kirgiz elnök - jelentette be Facebook-oldalán Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter ezt a kirgiz kollégájával történt mai telefonos egyeztetés után jelezte.
Tádzsikisztán szerdán azzal vádolta meg Kirgizisztánt, hogy a múlt heti halálos áldozatokkal is járó határmenti konfliktust követő fegyverszünet ellenére nem vonta vissza a katonai egységeit a közös határról, hanem inkább elrejtette azokat – írta meg a Reuters.
Már több mint 100 halálos áldozata van a múlt szerdán kitört kirgiz–tádzsik határkonfliktusnak – írja a Reuters. Ez már a harmadik, halálos áldozatokkal járó konfliktus volt a két posztszovjet ország között ebben az évben, és messze a legsúlyosabb. Az áldozatok száma jóval meghaladta a 2021 áprilisi, mintegy 55 áldozatot igénylő összecsapás halottainak számát is.
Kiújultak a harcok a kirgiz-tádzsik határon pénteken, annak ellenére, hogy a két ország biztonsági főnökei tűzszünetben állapodtak meg. A felek egymást okolják a fegyvernyugvás megsértésével.
Azerbajdzsán és Örményország újjáéledő konfliktusa után a héten egy másik posztszovjet ellenségeskedés, Kirgizisztáné és Tádzsikisztáné is kiújult. Az összecsapások szerdán kezdődtek, péntekre pedig súlyosan eszkalálódtak, jelentések szerint már nehéztüzérséggel lőnek falvakat, és tankok is bevetésre kerültek. Bár a konfliktus kisebb méretűnek látszik, mint a hegyi-karabahi, Vlagyimir Putyin számára nem kevésbé kellemetlen, mivel két szoros szövetségese között törtek ki a harcok.
A tádzsik erők rakétákkal támadtak egy kirgiz repülőteret, az egyre jobban eszkalálódó konfliktusnak több halálos áldozata és több tucat sebesültje van - írta meg a Reuters.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán pénteken azzal vádolta egymást, hogy nehézfegyvereket, például harckocsikat és aknavetőket vetettek be a határ menti konfliktus eszkalálódása során, amelyben a két nappal ezelőtt kirobbant harcok óta legalább három ember meghalt és 27 megsebesült - írta meg a Reuters.
A kirgiz és a tádzsik határőrök szerdán tüzet nyitottak egymásra a két közép-ázsiai ország közötti határvitából fakadóan - írta meg a Reuters.
Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken arra utasította védelmi, illetve külügyminiszterét, hogy kezdjenek tárgyalásokba Kirgizisztánnal egy közös regionális légvédelmi rendszer létesítéséről – írja a Reuters az orosz kormányzati honlapon megjelent rendeletre hivatkozva.
Összecsapások törtek ki kedden a tádzsik-kirgiz határon, tádzsik biztonsági források közlése szerint egy tádzsik katona meghalt, három társa megsebesült.
Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán. A külügyminiszter elmondta: hamarosan több országba is elutazik, ahol fontos tárgyalások várnak rá.
Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Johnson hónapok óta halogatja a döntést.
Nem lövöldözünk egymás hajóira, még vízágyúval sem.
A palesztinokat megint nem kérdezték meg.
Többek között erről volt szó a keddi Checklistben.
Többek között erről volt szó a hétfői Checklistben.
Többek között erről volt szó a pénteki Checklistben.