kirgizisztán

Az elmúlt évek legvéresebb konfliktusa bontakozott ki Putyin két szövetségese között

2022. szeptember 19. 09:07 | Portfolio

Az elmúlt évek legvéresebb konfliktusa bontakozott ki Putyin két szövetségese között

Már több mint 100 halálos áldozata van a múlt szerdán kitört kirgiz–tádzsik határkonfliktusnak – írja a Reuters. Ez már a harmadik, halálos áldozatokkal járó konfliktus volt a két posztszovjet ország között ebben az évben, és messze a legsúlyosabb. Az áldozatok száma jóval meghaladta a 2021 áprilisi, mintegy 55 áldozatot igénylő összecsapás halottainak számát is.

Kiújultak a harcok a kirgiz-tádzsik határon

2022. szeptember 16. 20:15 | MTI

Kiújultak a harcok a kirgiz-tádzsik határon

Kiújultak a harcok a kirgiz-tádzsik határon pénteken, annak ellenére, hogy a két ország biztonsági főnökei tűzszünetben állapodtak meg. A felek egymást okolják a fegyvernyugvás megsértésével.

Recseg-ropog Putyin birodalma? – Heves harcok törtek ki Oroszország két szövetségese között

2022. szeptember 16. 18:00 | Kiss Csaba

Recseg-ropog Putyin birodalma? – Heves harcok törtek ki Oroszország két szövetségese között

Azerbajdzsán és Örményország újjáéledő konfliktusa után a héten egy másik posztszovjet ellenségeskedés, Kirgizisztáné és Tádzsikisztáné is kiújult. Az összecsapások szerdán kezdődtek, péntekre pedig súlyosan eszkalálódtak, jelentések szerint már nehéztüzérséggel lőnek falvakat, és tankok is bevetésre kerültek. Bár a konfliktus kisebb méretűnek látszik, mint a hegyi-karabahi, Vlagyimir Putyin számára nem kevésbé kellemetlen, mivel két szoros szövetségese között törtek ki a harcok.

Megijedt az ukrajnai háború miatt Putyin egyik legfontosabb szövetségese - Kulcsfontosságú régiót veszíthet el Oroszország?

2022. július 31. 18:50 | Ács Bence

Megijedt az ukrajnai háború miatt Putyin egyik legfontosabb szövetségese - Kulcsfontosságú régiót veszíthet el Oroszország?

Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.

Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin

2022. február 03. 16:00 | Kiss Csaba

Sorra törnek ki a konfliktusok: ez az, amit a háta közepére sem kíván most Putyin

Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.

Tűzpárbaj tört ki Putyin két szövetségesének határőrei között

2022. január 27. 19:15 | MTI, Portfolio

Tűzpárbaj tört ki Putyin két szövetségesének határőrei között

Tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák a két ország közös határának egyik szakaszán – közölte a kirgiz határőrség. FRISSÍTÉS! A harcoknak eddig egy halálos áldozatuk és 15 sebesültjük van, civilek és katonák egyaránt.

Atomreaktor építéséről kötött megállapodást a Roszatommal Kirgizisztán

2022. január 22. 18:17 | Portfolio

Atomreaktor építéséről kötött megállapodást a Roszatommal Kirgizisztán

A dubaji Expo 2020 világkiállítás keretén belül tartott atomenergetikai tematikus héten bemutatták a Roszatom kis moduláris reaktortechnológiáját (SMR) majd az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, illetve a Kirgiz Köztársaság Energiaügyi és Ipari Minisztériumának vezetője együttműködési megállapodást írt alá egy kis moduláris reaktor  kirgizisztáni megépítéséről - adta hírül a Roszatom.

Ötmilliárd forintos magyar-kirgiz befektetési alapot jelentett be a kormány

2021. április 08. 08:22 | MTI

Ötmilliárd forintos magyar-kirgiz befektetési alapot jelentett be a kormány

Ötmilliárd forintos magyar-kirgiz fejlesztési alapot hoznak létre azzal a céllal, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Biskekben kirgiz hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján. A látogatás során a magyar tárcavezető víztisztító berendezést adott át a kirgiz hadsereg mobilkórháza számára.

2020. október 06. 20:16 | MTI

Pár napja Budapesten tárgyalt, ma puccsal néz szembe a kirgiz államfő, a kormányfő már lemondott

A vasárnapi parlamenti választások után káosz alakult ki Kirgizisztánban, mivel az ellenzék elfoglalta a legtöbb kormányzati épületet és miután a kormányfő lemondott, az ellenzék új vezetőt nevezett ki. A jelenlegi államfő puccskísérletnek minősítette a hétfői történéseket, és ragaszkodik a hatalomhoz. Mindez csak pár nappal azután történt, hogy a kirgiz államfő Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral kormányfővel és a két ország egy 50 millió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg.

2015. október 06. 13:20 | András Bence, Szabó Barna

Kína tépi ki őket Putyin markából

Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.

  • 1
  • 2
Részletes keresés