A tádzsik erők rakétákkal támadtak egy kirgiz repülőteret, az egyre jobban eszkalálódó konfliktusnak több halálos áldozata és több tucat sebesültje van - írta meg a Reuters.
Kirgizisztán és Tádzsikisztán pénteken azzal vádolta egymást, hogy nehézfegyvereket, például harckocsikat és aknavetőket vetettek be a határ menti konfliktus eszkalálódása során, amelyben a két nappal ezelőtt kirobbant harcok óta legalább három ember meghalt és 27 megsebesült - írta meg a Reuters.
Kazahsztán a belső-ázsiai régió egyik kulcsfontosságú országa. A volt szovjet tagállam világszinten is jelentős kőolaj-, földgáz-, és nemesfémlelőhellyel rendelkezik, mindemellett pedig függetlenedése óta jó kapcsolatot ápol Oroszországgal. Moszkva Ukrajna ellen indított februári támadása óta azonban érdekes módon egyre több olyan nyilatkozat érkezik a kazah vezetőktől, melyek alapján megkérdőjelezhető az ország Moszkva iránti elkötelezettsége. A Wall Street Journal Nur-Szultán elmúlt hónapokban tanúsított magatartása alapján elemezte a kazah lehetőségeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken arra utasította védelmi, illetve külügyminiszterét, hogy kezdjenek tárgyalásokba Kirgizisztánnal egy közös regionális légvédelmi rendszer létesítéséről – írja a Reuters az orosz kormányzati honlapon megjelent rendeletre hivatkozva.
Összecsapások törtek ki kedden a tádzsik-kirgiz határon, tádzsik biztonsági források közlése szerint egy tádzsik katona meghalt, három társa megsebesült.
Mostantól újra Kijevben működik a magyar nagykövetség - jelentette be Szijjártó Péter hétfőn a hivatalos közösségi oldalán. A külügyminiszter elmondta: hamarosan több országba is elutazik, ahol fontos tárgyalások várnak rá.
Miközben a Szovjetunió hivatalosan a tagköztársaságok szövetségeként működött, az államalakulaton belüli határoknak valójában csak szimbolikus jelentőségük volt. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban több ponton is határkonfliktusok törtek ki, így Örményország és Azerbajdzsán között Hegyi-Karabah kérdésében, de végső soron ilyen konfliktuszónának tekinthető az Oroszország által 2014-ben megszállt Krím félsziget is, amelyet még Hruscsov adott át az orosz tagköztársaságtól az ukránnak, nem sejtve, hogy ez évtizedekkel később milyen konfliktust generál majd. Kisebb jelentőségű az újra és újra fellángoló határkonfliktus két belső-ázsiai ország, Kirgizisztán és Tádzsikisztán között, amely néhány napja újabb, két halálos áldozatot követelő fegyveres összetűzést eredményezett. A konfliktus geopolitikai érdekességét az adja, hogy mindkét ország az Oroszország vezette katonai szövetség, a KBSZSZ része, és a szövetség keretében kirgiz és tádzsik katonák nemrég közösen mentek Kazahsztánba a tüntetések leverését segítendő. Eközben Kazahsztánban megszilárdította a hatalmát az elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev, és végleg véget ért a Nazarbajev-korszak.
Tüzet nyitottak egymásra csütörtökön kirgiz és tádzsik katonák a két ország közös határának egyik szakaszán – közölte a kirgiz határőrség. FRISSÍTÉS! A harcoknak eddig egy halálos áldozatuk és 15 sebesültjük van, civilek és katonák egyaránt.
A dubaji Expo 2020 világkiállítás keretén belül tartott atomenergetikai tematikus héten bemutatták a Roszatom kis moduláris reaktortechnológiáját (SMR) majd az orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója, illetve a Kirgiz Köztársaság Energiaügyi és Ipari Minisztériumának vezetője együttműködési megállapodást írt alá egy kis moduláris reaktor kirgizisztáni megépítéséről - adta hírül a Roszatom.
Ötmilliárd forintos magyar-kirgiz fejlesztési alapot hoznak létre azzal a céllal, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Biskekben kirgiz hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján. A látogatás során a magyar tárcavezető víztisztító berendezést adott át a kirgiz hadsereg mobilkórháza számára.
Oroszország kész beavatkozni Kirgizisztánban, mivel úgy ítélték, hogy a volt szovjet tagállam a legutóbbi választásokat követően a káosz szélére került - írja a Reuters.
A vasárnapi parlamenti választások után káosz alakult ki Kirgizisztánban, mivel az ellenzék elfoglalta a legtöbb kormányzati épületet és miután a kormányfő lemondott, az ellenzék új vezetőt nevezett ki. A jelenlegi államfő puccskísérletnek minősítette a hétfői történéseket, és ragaszkodik a hatalomhoz. Mindez csak pár nappal azután történt, hogy a kirgiz államfő Budapesten tárgyalt Orbán Viktorral kormányfővel és a két ország egy 50 millió dolláros magyar-kirgiz fejlesztési alap felállításáról állapodott meg.
Ideiglenesen leállították a tömegközlekedést a hatóságok a kirgiz fővárosban, Biskekben és környékén, miután megemelkedett a koronavírusos fertőzöttek száma - közölte szombaton az országos operatív törzs.
Vlagyimir Putyin orosz elnök geopolitikai ambícióiba nem pusztán a nyugati országok kontárkodtak bele szankciókkal, hanem immár valaki egészen más is. Úgy néz ki, hogy a volt Szovjetunió legszegényebb állama kínai befolyás alá kerülhet, hiába is próbálkozik Oroszország mézesmadzaggal vagy egyéb ösztönzőkkel. Egészen megdöbbentő, hogy mekkora összegeket hajlandóak a nagyhatalmak olyan apró és szegény országok elcsábításáért ajánlani, mint Kirgizisztán vagy Tádzsikisztán. Az utóbbi országot a GDP-jének 70 százalékát kitevő beruházásokkal veszi rá Kína, hogy nemet mondjon a putyini álomra, az Eurázsiai Gazdasági Unióra. Kirgizisztán vele szemben az orosz szövetséget választotta, egymilliárd dollárnyi gazdaságfejlesztési támogatásért cserébe. Az alábbi írásban a világ ezen alig ismert bugyrait mutatjuk be, ahol éppen két katonai szuperhatalom gazdasági érdekszférája látszik ütközni.