kohézió

2018. május 30. 13:49 | Corina Cretu

Az elmaradt régiókra koncentrálunk a 2020 utáni felzárkóztatási pénzosztásnál

374 milliárd euró értékű, az európai beruházások fő forrása, és célja a gazdasági, társadalmi és területi különbségek csökkentése Európában: ez a Bizottság által május 29-én bejelentett, a 2021 és 2027 közötti pénzügyi időszakra vonatkozó új kohéziós politika. Alapjául az a május 2-án előterjesztett európai bizottsági javaslat szolgál, mely a 2021-2027-es időszakra vonatkozóan gyakorlatias, modern és hosszú távú költségvetés elfogadását szorgalmazza a polgárainak védelmet, biztonságot és lehetőségeket nyújtó Unió számára.

2018. május 29. 17:09 | Weinhardt Attila

Hivatalos: tényleg negyedével vágná Brüsszel a fejlesztési pénzeinket

Az éjjel már megszellőztetett információ igaznak bizonyult, miszerint a 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítja Brüsszel és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

2016. január 10. 12:08 | Portfolio

Tarolt a közép-magyarországi régió az EU-pénzek elnyerésében (2.)

A 2007-2013-as uniós ciklus nyertese egyértelműen az egyébként is legtehetősebb közép-magyarországi régió volt, hiszen a támogatások közel 32%-át nyerte el, noha eredetileg csak 8%-ot terveztek neki - mutat rá terjedelmes hétvégi körképében a Népszabadság, igaz a kiindulási alap nem helytálló. A lap szerint éppen az ellenkezője történt az elmúlt években annak, mint ami az uniós kohéziós politika fő célkitűzése lett volna, nevezetesen a gyengébbek, leszakadók támogatása. A cikk azokat a tényezőket is megemlíti, amelyek ezen jelentős eltérés mögött meghúzódnak, így a vidéki térségek cégeinek gyengébb tőkehelyzete, óvatosabb hozzáállása a pályázatok kötelező vállalásaihoz, valamint a sokkal kevesebb vidéki kutatóhely. Arról viszont nem tesz említést a cikk, hogy menetközben elérte az országot a 2008-2009-es gazdasági és pénzügyi válság is, ami a forrásfelhasználás arányaira is jelentősen rányomhatta a bélyegét.