A megkezdődött kártalanítás során több mint 10 ezer Quaestor-kötvény károsult mintegy 28 milliárd forintot vett fel a Befektető-védelmi Alap (Beva) megbízásából eljáró OTP Bank fiókjaiban. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (QA) adatai alapján a Quaestor kötvény károsultakat átlagosan 5,4 millió forint illeti meg ügyfelenként, aminek több mint a felét, fejenként átlagosan 2,8 millió forintot fizet ki Beva a kártalanítás jelenlegi szakaszában. A Quaestor kötvény károsult ügyfelek többsége így már a napokban hozzájut követelésének nagyobbik részéhez - derül ki a QA legfrissebb közleményéből.
Többször is írtunk már a Quaestor-kötvényesek kártalanítása körüli mizériáról, a károsultak sérelmezik, hogy egyelőre csak a Beva által fizetett maximum 6 millió forintot kapják kézhez, mivel a Quaestor Alap a folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárások miatt egyelőre nem tud forráshoz jutni. Elméletek keringenek arról, hogy ezt az állam készfizető kezességének hiánya okozza-e, ráadásul úgy hírlik, maga Orbán Viktor döntött úgy, hogy az alkotmánybírósági eljárások végéig ne induljon el a teljes kártalanítás.
A Portfolio korábban már utalt rá, a felszámoló most meg is lépte: közzétették ugyanis a PSFN honlapján a Quaestor-kötvények sorozatonkénti fiktív/valós kötvény arányait. Az előzetes becslésekkel nagyjából egybevágóak az arányok, vannak tehát olyan sorozatok, ahol a fiktív kötvények aránya meghaladja a 85%-ot, míg más sorozatoknál nem is voltak fiktív kötvények.
Felháborodás-cunami söpört végig a Quaestor-kötvényesek körében mióta kiderült, hogy 30 millió helyett egyelőre csak maximum 6 millió forintig kártalanítják őket. Nagy az értetlenség, miért csak ennyit kapnak, és különben is, ki határozza meg, hogy fiktív vagy nem fiktív az a kötvény? Utánajártunk, hogy jött ki a matek és pár egyszerű példán is megmutatjuk, ki mennyit kap a Bevától.
A napokban jött a hír, hogy a Quaestor Alap egyelőre csak 20 ezer eurós összeghatárig kártalanítja a Quaestor-kötvényeseket, a 100 ezer euróig fennálló további kifizetést csak időben eltolva tudja teljesíteni az OTP által benyújtott, folyamatban lévő alkotmánybírósági kérelme miatt. időközben kiderült, nem a bank az egyetlen, aki Alkotmánybírósághoz fordult.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja jelezte, hogy az alkotmánybírósági eljárás miatt nem tudott hitelhez jutni sem a Magyar Nemzeti Banktól, sem a piacról, így jelenleg nem tudja kifizetni a 20 ezer és 100 ezer euró közötti kártalanítási összegeket - közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti államtitkára szerdán az MTI-vel.
Egyre csak szaporodnak a furcsaságok a Quaestor-ügy körül. Hétfőn a Quaestor Alap bejelentette: egyelőre csak 20 ezer euróig kártalanít az OTP Bank folyamatban lévő alkotmánybírósági kérelme miatt, ugyanakkor a bank Portfolio-nak megfogalmazott véleménye szerint a kérelem elbírálása nem akadályozhatja a törvény végrehajtását, márpedig ez alapján 30 millió forintig járna a kártalanítás. A Quaestor Alaphoz közeli forrásaink szerint ugyanakkor ők végrehajtják a törvényt, de addig nem képes az alap jegybanki vagy piaci finanszírozáshoz jutni, míg az Alkotmánybíróság nem dönt (várhatóan csak ősszel) az ügyben. Háborognak tehát a károsultak, akik közül, mint kiderült, jóval többen rendelkeznek 30 millió forint feletti megtakarítással a Quaestornál, mint ahogyan azt korábban Rogán és Orbán állította.
Törvényellenesnek tartják a Quaestor-károsultak a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (a továbbiakban: Quaestor Alap) tegnapi közleményét, miszerint egy folyamatban lévő alkotmánybírósági eljárás miatt egyelőre csak 20 ezer euróig kártalanítanak.
A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjához (a továbbiakban: Quaestor Alap) június 5-ig lehetett beadni a kártalanításra vonatkozó kérelmeket, információink szerint a fenti határidőig több mint 31 ezer kérelem be is érkezett. Azt viszont kevesen tudják, hogy a Quaestor-kötvénnyel rendelkezők közül azoknak, akik adószámot is feltüntettek a kérelmükön, újabb nyilatkozatot kell beadniuk, ha nem akarnak lecsúszni a kártalanítási összegről.
Eddig csak sejtettük, most már biztos: nehéz év elé néznek a Beva-tagok. Az alap 2014. évre vonatkozó jelentése és saját becsléseink alapján 120 milliárd forintos kártalanításra kell felkészülniük a bankokból, alapkezelőkből és brókercégekből álló tagoknak. A Hungáriára is megvannak már az első becslések és azt is tudni lehet, hogyan teremti majd elő a Beva a kártalanításhoz szükséges pénzt. Az éves tagdíj várhatóan 6,5-szeresére emelkedik, és a tavalyi eredményeket látva könnyen előfordulhat, hogy egy-két szolgáltató bezárja kapuit vagy külföldre viszi a központját. Mutatjuk a legfrissebb számokat.
A Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. honlapján közzétett közlemény szerint a Nemzeti Nyomozó Iroda részben feloldotta a Quaestor Értékpapír Zrt.-nél elrendelt vagyonzárat, így hamarosan elkezdődhet a konkrétan beazonosítható ügyfélvagyon kiadása.
Folyamatosan érkeznek a Quaestor-kötvényesek kárigényei a kárrendezési alaphoz. A legfrissebb információk alapján még zajlanak az összesítések, de a Beva június 4-ére vonatkozó adata szerint még mindig nem teljes a létszám.
Fontos határidő közeleg a Quaestor-kötvényesek számára: holnap jár le ugyanis az a határidő, ameddig a károsultak jelezhetik kártalanítási igényüket a kárrendezési alapnál. Azt már lehet tudni, hogy eddig hányan nyújtották be a kérelmeket, de arról még csak találgatások folynak, hogy miből és mikor fizetik ki a kártalanítási összeget.
A parlament elé került az a jogszabály-módosító javaslat, melynek célja, hogy az egyértelműen beazonosítható ügyfélvagyonhoz hozzájussanak a tulajdonosok. A módosító javaslat ráadásul a felszámolási eljárásban a pénzhez jutást is gyorsítaná a befektetési szolgáltatók esetében - írja a vs.hu.
A Quaestor károsultak, a postahivatalok mellett, 26 kijelölt kormányablakban is benyújthatják kárigényüket. A kárigényének bejelentésére 2015. május. 6-tól 2015. június 5- ig van lehetőség a kormányablakokban - hívja fel a figyelmet a Miniszterelnökség Lázár János minapi ígéretével összhangban.
A múlt héten benyújtott törvényjavaslat értelmében valamennyi Quaestor-kötvényest kártalanítanának, függetlenül attól, hogy normál vagy fiktív kötvényekről van szó. A kártalanításra jogosultak körét ráadásul olyan mértékben kiszélesítenék, amennyire csak lehet. Félreértés ne legyen, nem a kártalanítással van bajunk, hanem azzal, hogy a politika egy tollvonással képes bizonyos befektetői csoportokat indokolatlan előnybe hozni másokkal szemben. Mit szóljanak mindehhez az egykori E-Star kötvényesei, akik nem kis áldozatok árán végül részvényesek lettek, tőkeköveteléseik viszont máig nem térültek meg? Vagy a Btel és a Hungária Értékpapír kötvényesei? A tőkepiaci kártalanítás Magyarországon épp úgy működik, mint a gazdaság többi területe: lehetetlen tervezni. Nem tudni, hogy ha baj van, ki, mikor és mennyit fog kapni.
A Quaestor-kötvényeseknek ilyen módon való kimentése ugyancsak nem segíti elő a tudatos pénzügyi magatartás kialakulását. Mármint azon magatartásét, ami egy normálisan működő, fejlett tőkepiacon elvárható volna. Egyre inkább úgy tűnik viszont, hogy a magyar átlagember igenis tudatos, olyan döntéseket hoz, ami az itteni intézményrendszeri keretek között célravezető: átlag feletti hozamokra vadászik, majd ha baj van, üti az asztalt. A végén meg kimentik.
Benyújtotta ma az országgyűlés törvényalkotási bizottsága a pénteken megjelent, Quaestor-kötvényesek kártalanítását tartalmazó javaslat módosítását. A módosító javaslat értelmében a kártalanítás a Quaestor Értékpapírkereskedelmi Zrt. kapcsolat vállalkozásai által értékesített kötvényekre is kiterjedne. Mindeközben a Buda-Cash-ügy három gyanúsítottjának, valamint a Hungária Értékpapír Zrt. gyanúsítottjainak meghosszabbították az előzetes letartóztatását, a Quaestor-ügy gyanúsítottjainak előzetes letartóztatása pedig jogerőre emelkedett
Az MNB álláspontja győzött a Beva igazgatóságának délelőtti szavazásán: ennek értelmében a fiktív kötvények tulajdonosait kártalanítja az alap a törvényben szereplő 20 ezer eurós értékhatárig. A "mégis miből" kérdésre egy ma estig megjelenő törvényjavaslat adhatja meg a választ, amely egyúttal 100 ezer euróra emelheti a kártalanítási összeghatárt. Az Index értesülése szerint a Beva igazgatóságának négy tagja szavazott igennel, ketten nem támogatták a tervezetet, egy tag pedig tartózkodott a szavazáson. Közben a nemzetgazdasági tárca azt közölte: Varga Mihály nem írásos elemzést, hanem szóbeli jelentést tett a nevezetes február 25-i kormányülésen, és elvileg ez alapján rendelte el Orbán Viktor, hogy a brókercégeknél lévő állami pénzeket vegyék ki a tárcák.
