Ausztrália és Japán egy biztonsági és védelmi együttműködésről szóló megállapodást tervez aláírni csütörtökön, válaszul a Kína utóbbi években tapasztalt előretörésére az indiai-csendes-óceáni térségben – írja a Reuters.
Az Egyesült Államok és Kína között Tajvant illető feszült viszony lehet az egyik legnagyobb kihívás Ázsiában a 2022-es év során – írja a CNBC.
Gitanas Nauseda litván elnök kedden úgy nyilatkozott, hiba volt Litvánia döntése, hogy megengedte Tajvannak de facto nagykövetség létesítését a saját nevén – írja a Financial Times.
Emelkedéssel nyitották a kereskedést a China Mobile részvényei, miután a sanghaji tőzsdén kibocsátották a vállalat papírjait. A világ legnagyobb mobilszolgáltatója 48,7 milliárd jüan (7,64 milliárd dollár) friss forrást vont be, a tranzakció az elmúlt évtized legnagyobb nyilvános részvénykibocsátása volt.
Kedvező kiszállítási adatokat közöltek decemberről és a tavalyi év egészéről a New York-i tőzsdén jegyzett kínai elektromosjármű-gyártók, a NIO, az XPeng és a Li Auto.
December 29-én több mint 200 rendőr rohanta le az egyik utolsó ellenzéki hongkongi lap, a Stand News szerkesztőségét, és őrizetbe vettek hét embert. A vád: felforgató anyagok kiadása és a terjesztésüket célzó összeesküvés leplezése. A lap azóta beszüntette működését. Fél évvel korábban hasonló történt a jelenleg börtönben ülő hongkongi médiamogul, Jimmy Lai napilapjával, az Apple Dailyvel is. Január 2-án pedig egy harmadik független hongkongi hírportál, a Citizen News jelentette be, hogy munkatársai biztonsága érdekében bezárják a lapot. A hongkongi demokrácia kínai bedarálása a 2020-as nemzetbiztonsági törvénnyel kezdődött el, a decemberben tartott törvényhozási választások és a három ellenzéki lap megszűnése után pedig egyértelműen kijelenthető: lényegében megszűnt az „egy ország, két rendszer” elve, Hongkong ténylegesen betagozódott a kommunista Kínába.
Kína atomarzenáljuk csökkentésére szólította fel kedden az Egyesült Államokat és Oroszországot, de hozzátette, hogy folytatja sajátjának korszerűsítését. Az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) öt állandó tagja - köztük Kína, az Egyesült Államok és Oroszország - előző nap kötelezettséget vállalt arra, hogy "megakadályozza az atomfegyverek további terjedését".
Kína kedden jelentett be két új rendeletet, amellyel a platformcégek feletti ellenőrzést kívánja kiterjeszteni. Az új szabályozás értelmében szigorúbb biztonsági átvilágítást írnak elő a külföldön jegyzett kínai techcégeknek, és az ajánló algoritmusokat is korlátozzák.
Letette hétfőn a hivatali esküt az új hongkongi parlament, miután a különleges közigazgatású városban a közelmúltban elfogadott törvények értelmében már csak a „hazafias” jelöltek indulhattak a választáson.
Mun Dzsein dél-koreai elnök szerint elnöki hivatalának utolsó hónapjait arra kívánja felhasználni, hogy áttörést érjen el a két Korea viszonyában – írja a Reuters.
A világ két legnépesebb állama, India és Kína között évtizedek óta határviták állnak fönt, amelyek 2020 nyarán véres összeütközésekbe is torkolltak. Kínának ugyanakkor a két nagyhatalom közé szorult kis himalájai királysággal, Bhutánnal szemben is vannak területi igényei. A két ország közötti határtárgyalások már lassan harminc éve folynak, és hosszabb szünet után nemrég egyeztek meg újraindulásukról. Bár a Doklam-fennsíkkal kapcsolatban Bhután és Kína vitáznak, nagy geopolitikai tétjük van Bhután szövetségese, India számára is, aki 2017-ben be is avatkozott a konfliktusba. Kína terjeszkedési tervei mögött egy Mao Ce-tungnak tulajdonított elmélet állhat.
Az ünnepi hetek alatt nem érkezett sok adatközlés a magyar és a világgazdaságból, de ezen a héten újra felpörögnek az események. Inflációs adatok érkeznek az eurózónából, az Egyesült Államokban fontos foglalkoztatottsági mutatókat közölnek, és magyar makrogazdasági adatközlésből sem lesz hiány.
Folyamatosan nő a feszültség Tajvan körül, ahogy a Kínai Népköztársaság katonai repülőgépei szinte hetente röpködnek a de facto önálló államként funkcionáló szigetcsoport körül. Az Egyesült Államok hadihajókkal válaszol, melyek rendszeresen hajóznak át Tajvani-szoroson, miközben dollár milliárdos nagyságú fegyverszállítmányokat küldenek a térségbe. A diplomáciai kommunikáció dinamikáját figyelve is kijelenthető, hogy a Washington és Peking közti feszültséget is jelentős részben Tajvan kérdése okozza – de miért is ilyen fontos ez a Hollandia méretű szigetcsoport a világnak? Nézzük.
A várt 50 pontra süllyedéssel szemben 50,3 pontra emelkedett decemberben a kínai hivatalos feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index a novemberi 50,1 pontról.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán felszólította a kínai és a hongkongi hatóságokat, hogy haladéktalanul engedjék szabadon a Stand News, egy demokráciapárti sajtóorgánum munkatársait, akiket egy rendőrségi razzia során tartóztattak le – számolt be a Reuters.
Kína drasztikus intézkedésekkel fenyegette meg Tajvant, ha az a függetlenség irányába vezető lépéseket tenne. Peking szerint Tajvan provokációi és a külső beavatkozás erősödhet a következő évben – írja a Reuters.
Felforgató anyagok kiadásának gyanújával őrizetbe vették a hongkongi ellenzéki körökben népszerű Stand News hírportál korábbi és jelenlegi főszerkesztőjét, valamint több, a portálhoz köthető embert szerdán Hongkongban – adta hírül internetes kiadásában a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Irán hivatalos garanciákat követelt a bécsi nukleáris tárgyalásokon részt vevő országoktól arra nézve, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti a Teheránnal szembeni szankciókat, ha sikerül megállapodni a vitás kérdésekről - mondta el Ali Bagheri Káni iráni külügyminiszter-helyettes, az iszlám köztársaság főtárgyalója kedden.
Katonai forródrótot létesít Tokió és Peking jövőre - jelentette be kedden Macuno Hirokazu japán kormányszóvivő Kisi Nobuo védelmi miniszterre hivatkozva, aki nemrég folytatott megbeszéléseket kínai hivatali partnerével.
Ebben van az is, hogy Ukrajna területi épségének kell alapját képeznie bármilyen békemegállapodásnak
Az előre hozott választás nagy kockázat.
A kormányzati ciklus első felének eredményeit értékeltük.
A földgáz megvonásával akarta megfagyasztani Európát Vlagyimir Putyin, de ma már a Gazprom zuhanása ránthatja magával az egész orosz gazdaságot.
Sokan várják a döntést.
