A múlt héten újabb mérföldkőhöz érkezett az MNB önfinanszírozási programja, hiszen a jegybank elkezdte átterelni a bankok likviditását a kéthetes betétekből más eszközök felé. Ugyan a folyamat még csak az elején tart, érdemes megnézni, hogyan értékelik az elemzők a változást. A többség szerint sikeres lehet a törekvés, az összeg nagy része kötvényekbe áramolhat, emellett a külföldiek állományának csökkenése átmeneti forintgyengülést okozhat.
Fontos változásokat indított el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) önfinanszírozási programja tavaly nyáron, melynek nem titkolt célja, hogy a hazai bankokat az állampapírok felé terelje. Az első lépcsőfok több mint egy éve lépett életbe, a másodikat pedig idén júniusban jelentették be, és októbertől hozhat további mozgást a kötvénypiacon. Utóbbi lépés hatásairól egyelőre kevés elérhető információ van, a befektetők pedig csak találgatnak, hogy pontosan mit okoz majd a lépés a piacon.
Miközben a világban 755 milliárd dollárral nőtt a bankok határon átnyúló finanszírozási tevékenysége az első negyedévben, Görögország irányába ez 22 milliárd dollárral csökkent - írja a Reuters a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) friss statisztikáira hivatkozva. A minap elfogadott bankszanálási törvény alapján tovább nőhet a befektetői óvatosság: jelentős veszteséget szenvedhetnek el a banki kötvénnyel rendelkezők.
Jelentős mennyiségű magyar állampapírt adott el a második negyedévben az amerikai Franklin Templeton alapkezelő, melynek így 10 milliárd dollár alá csökkent a felénk való kitettsége. A sokszor csak Magyarország megmentőjeként aposztrofált befektető elsősorban a forintkötvényekből vonul ki, azokon belül is a berövidült lejáratokból. A folyamat nem járt együtt a rövid hozamok emelkedésével itthon, vagyis piaci zavart eddig nem okozott. Feltehetően azért, mert bőven vannak olyan belföldi szereplők, akik megveszik a Templeton által piacra dobott mennyiséget, amiben a jegybankunk önfinanszírozási programja sokat segít. Szeptembertől emiatt talán még könnyebb lehet a kiszállás a legnagyobb hitelezőnk számára, ha ez a szándékuk. Jelenleg ugyanakkor még az is lehet, hogy csak a rendkívüli mélységbe süllyedt rövid hozamaink késztették őket a rövid papírjaik eladására.
Ahogy az várható volt, a görög hírek hatására a befektetők a biztos menedékeket keresik a piacon. Ennek a helyzetnek a nyertesei egyelőre a német és az amerikai állampapírok, az eurózóna perifériáján viszont a fertőzésveszély miatt jelentősen emelkedtek a hozamok hétfő reggel. Ez pedig a magyar piac számára is rossz hír lehet, hiszen egy korábbi elemzés szerint éppen a spanyol és olasz papírokkal mutatunk erős kapcsolatot.
Múlt héten zajlott le a Plotinus legújabb kötvénykibocsátási programja, melynek keretében összesen 640,8 millió forintnyi kötvényt jegyeztek le. A Budapesti Értéktőzsde azt is közzétette, hogy a kötvényekkel először 2015.június 23-án, kedden lehet kereskedni.
Megvannak az Apple legújabb, jen alapú kötvénykibocsátásának részletei, a társaság 2 milliárd dollár értékben dob piacra értékpapírokat, 0,35 százalékos kupon mellett - olvasható a Nasdaq oldalán. A befolyó pénzt részben a japán operáció bővítésére, részben pedig a részvényesi hozam javítására fordíthatják.
Kedden jelentette be az MNB, hogy átalakítja a kéthetes betét rendszerét, és a jövőben csak korlátozott összeget fogad be ebbe az eszközbe, helyette a három hónapos betét lesz az irányadó. A jegybank azt reméli, hogy a piacról kiszoruló pénz egy része megjelenik majd az állampapírpiacon. A lépés elsőre forintgyengülést okozott, közben folyamatosan érkeznek a magyar és külföldi elemzői kommentárok arról, mire számíthatunk a későbbiekben.
A világ legelismertebb kötvénybefektetői közül néhányan megégették magukat a nyugat-európai hozamok emelkedésével az utóbbi hetekben, ráadásul ehhez az euró erősödése is párosult. Egyelőre lenyugodni látszanak a kedélyek, de az év második felében sokan ismét heves mozgásokra számítanak a piacon, amit a jegybankok lépései generálhatnak - derül ki a Reuters összeállításából.
Májusban eddig 15 milliárd dollárt vontak ki a befektetők a feltörekvő piaci részvény- és kötvényportfóliókból - részben Magyarországról is - az elmúlt hetek kötvénypiaci turbulenciái miatt - írja a Financial Times.
Az utóbbi hetekben jelentősen emelkedtek a fejlett piaci kötvényhozamok, ami alapesetben rossz hír lenne a feltörekvő országoknak is. Most azonban a szakemberek szerint úgy tűnik, hogy viszonylag olcsón megúszhatjuk a folyamatot - olvasható az Emergingmarkets.org összeállításában, melyben magyarázatot is adnak a szokatlan helyzetre.
Mit tehetnek a befektetők a fejlett kötvényhozamok intenzív emelkedése, a gyengébb dollár és a magasabb olajárak uralta környezetben? - tette fel a kérdést Dimitrios Efstathiou, a Standard Bank elemzője az elmúlt napok piaci folyamataira utalva. A kialakulóban lévő kép egyszerre pozitív és negatív a feltörekvő piacok - köztük Magyarország - számára.
Az MNB felügyeleti szóvivője határozottan cáfolja azokat a sajtótalálgatásokat, amelyek szerint a Quaestor brókercégénél nem kötvényekkel, hanem egyéb értékpapírokkal rendelkezők rosszabbul járnának a kártalanítás során. Az MNB és a felügyeleti biztos adatai szerint a befektetési vállalkozásnál lévő egyéb értékpapírok - például részvények, állampapírok - nem hiányoznak, rendelkezésre állnak, tehát ezeket felszámolás esetén a felszámolónak ki kell adnia jogos tulajdonosaiknak.
A Befektető-védelmi Alap igazgatósága 113 milliárd forintot, a Fidesz törvényjavaslata pedig további 79 milliárdot húzott ki a magyar pénzügyi szektor zsebéből pénteken, egyetlen nap leforgása alatt. A Portfolio becslései szerint ugyanis jelen állás szerint ennyi jár vissza a 6 millió forint alatti, illetve a 6 és 30 millió közötti kárt elszenvedő befektetőknek. Ha ezt a terveknek megfelelően 6-8 év alatt kell megfizetniük a bankoknak, brókercégeknek és alapkezelőknek, akkor kamattal együtt összesen évi 25-33 milliárdjuk mehet el csak a Quaestor kötvényügyletei miatt. A törvényjavaslat egyik megjegyezése ebből egy ismeretlen összeget pedig a magyar adófizetőkre terhel, és akkor a többi brókerügyről még nem beszélünk. A teherviselők csak a felszámolás sikerességében bízhatnak, amit persze aligha befolyásolhatnak.
Rengeteg felháborodott/érdeklődő kérdést kaptunk a Quaestor-botrány kapcsán. A kérdések egy részének felháborodottsága abból fakadt, hogy felvetettük a Quaestor és a szabályozói felelősség mellett a kötvényesek/fiktív kötvényesek felelősségét is. Természetesen nem kívánunk pálcát törni a károsultak felett, mindössze azt hangsúlyozzuk, hogy ilyen botrányok rendszeresen vannak, és nagyobb befektetői odafigyeléssel, nagyobb befektetői felelősséggel jóval kevesebb embernek kellene izgulnia. A Quaestor károsultak egy részét lehet, hogy megmentik, a Fortressnél ez fel sem merült. Ráadásul a kártalanításokat nem a húsvéti nyúl fizeti, hanem az adófizetők és/vagy a felelős banki ügyfelek. Nem biztos, hogy az a célszerű magatartás, ha egy Quaestor-ügyből az átlag banki ügyfél azt szűri le, mindegy mit csinálok pénzügyi kérdésekben, ha elég sokan vagyunk, megmentenek. Pedig a jegybank és a kormány eddigi kommunikációjából könnyen ezt szűrheti le. Célunk nem a bűnbakkeresés, hanem figyelemfelhívás arra, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése létkérdés.
Csak hogy mindenki számára világos legyen, a károsultak azért reménykedhetnek, mert a Quaestor idióta módon nem kötvényesített le egy csomó ügyfélpénzt. Ha formailag mindent szabályszerűen csinálnak, akkor a károsultaknak esélyük sem lenne. Ez egészen rémisztő, hiszen isteni csoda, hogy Tarsoly Csaba egy feltehetően a büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedett bevállalt egy sima vállalati csőd helyett.
A Quaestor-botrányban érintetteknek igen könnyű a felügyeletre, vagy az éveken át felépített piramisjátékban közreműködőkre mutogatni és kártérítést követelni. Egy valamit azonban nem szabad elfelejteni: aki ezekbe a kötvényekbe fektetett, az vagy tudatosan becsukta a szemét, vagy a legalapvetőbb figyelmeztető jeleket nem vette észre. Egy ekkora piramis felépítése nem megy a legfontosabb alkotórész, a befizetők tömege nélkül.
Az alábbiakban a Quaestor kötvénykibocsátásért felelős cégének legutóbbi kibocsátási tájékoztatóját néztük meg, azonosítva azokat a pontokat, amik sikító vészjelzést kellett volna, hogy jelentsenek. Felejtsük el egyszer s mindenkorra az illúziókat: magasabb hozam csak magasabb kockázat mellett lehetséges. Aki mást állít, az hazudik. A Quaestor kártalanításba nehéz jó érzéssel behúzni a pénzügyi szektort, de a szabályozási deficit ellenére az adófizetői forintokkal is óvatosan bánnánk, mindenképpen beszélni kell a befektetői felelősségről. Fontos megjegyezni, hogy ez a cikk nem a Quaestor károsultak ellen irányul, hanem azoknak szól, akik inkább a más kárából tanulnak, mint a sajátjukból.
Ember legyen a talpán, aki a Quaestor esetében képes eligazodni a bonyolult cégstruktúra miatt a jogi útvesztőkben, a történet pedig a kötvényesek szempontjából még inkább érdekes lett, azt követően, hogy a csődvédelemnek egyelőre hivatalosan semmi nyoma annál a vállalkozásnál, mely a kötvények kibocsátását végezte. Az is kérdés, hogy mi lett az elmúlt napokban lejáró kötvényekkel. Az alábbiakban az alapvető jogi fogalmak bemutatása mellett kérdések és válaszok formájában igyekeztük tisztázni a Quaestor kötvényesek számára leginkább releváns kérdéseket. Sajnos ezek alapján azt mondhatjuk, nem lesz egyszerű a folytatás.
A Btel bejelentette, hogy az idén február 9-én megtartott rendkívüli közgyűlés alkalmával ismertetett reorganizációs terv kivitelezése megkezdődött. Ennek során a hitelezők számottevő részével aláírt megállapodás született.
Több, mint két éve nem volt ilyen hónap.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az ukrán titkosszolgálatok szerint az észak-koreai katonák ukrán területeken is harcolhatnak majd.
Von der Leyen bizottsága az utolsó betűig átírhatja a költségvetést.
Milliók spórolnak vele.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
Hogyan épít portfóliót a világ legnagyobb alapkezelője Magyarországon?
