El kell engedni az idei évet? A túlélésért küzdenek a gyümölcsfák

Magyarország jelentős részén kritikus szárazság uralkodik, az elmúlt 30 napban a középső országrészben és a Dunántúl délkeleti felén mindössze 1-4 mm csapadék hullott, néhol pedig egyáltalán semmi

- tájékoztatta az Agrárszektort a FruitVeB. A szakmai szervezet adatai szerint a csapadékhiány jellemzően 40-70 mm között alakul, a talaj felső egy méteres rétege pedig hazánk túlnyomó részén kritikusan száraz. A felszín közelében a növények számára hasznosítható víztartalom aránya nem éri el a 20 százalékot, míg a mélyebb rétegekben is 30 százalék alatt marad.

A három hete tartó hőség messze van az optimális környezeti feltételektől, amelyeket a Magyarországon termesztett gyümölcsfajok igényelnének.

Azokon a területeken, ahol nincs lehetőség megfelelő öntözésre és árnyékolásra, a gyümölcsök mérete csökken, felületük megég. Az extrém meleg, az UV-sugárzás és a vízhiány szövetelhalást okoz, így a károsodott termés vagy lehullik, vagy csak ipari feldolgozásra lesz alkalmas. A FruitVeB hangsúlyozta:

A jelen helyzetben kulcsfontosságú, hogy az ültetvények öntözéshez jussanak, amely csak úgy történhet, ha könnyítenek az engedélyezési folyamatokon, különben könnyen elveszíthetjük ültetvényeink nagy részét a klímaváltozás miatt.

Míg a hajtatott zöldségtermesztés viszonylag jól alkalmazkodik az időjárási hatásokhoz, a szabadföldi termesztés rendkívül kiszolgáltatott. A szakértők szerint a szabadföldi zöldségtermesztés hosszú távon már csak teljes öntözés mellett képzelhető el Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási hatások talajművelési módszerváltással, technológiai változtatásokkal és átgondolt termesztési tervvel mérsékelhetők.

A klímaváltozás következtében egyes növényfajok gyakorlatilag eltűntek a hazai termelésből.

Ilyenek például a brokkoli, karfiol, kínai kel a zöldségek közül, valamint a málna, szeder, fekete ribiszke és köszméte a gyümölcsök közül. A tavaszi fagykárok elsősorban a kajszi- és őszibarackot veszélyeztetik. A szakmai szervezet rámutatott:

A frisspiaci gyümölcstermesztésben nincs más út, mint mindhárom jelentős kárnem ellen egyszerre védeni az ültetvényt: vagyis öntözött, jéghálóval takart, fagyvédelmi technológiával ellátott, és művelési rendszerét tekintve intenzív, szuperintenzív ültetvények lehetnek csak versenyképesek.

A szakértők szerint a megfelelő termelési körülmények kialakítása rendkívül tőkeigényes, ugyanakkor elengedhetetlen a versenyképes termeléshez. "A többszörös tőkével létrehozott kultúrákban pedig hatványozottan nő a szaktudásigény, mivel ez az óriási tőke csak akkor térül meg, ha sokkal magasabb fajlagos hozamokat 'csavarunk ki' a növényből, mint 20-30 évvel ezelőtt" - tájékoztatott a FruitVeB.

Az árak tekintetében a szakmai szervezet kedvezőbb értékesítési feltételekre számít az idei évben.

Ennek oka, hogy a nagy gyümölcstermelő Lengyelországot és több szomszédos országot is súlyos fagy sújtott tavasszal, amit most tovább súlyosbít a kánikula. A térségbeli kiesés miatt a hazai termés jelentős része külföldre kerülhet, a belföldi piacon maradó áruk esetében pedig valószínűleg magasabb árakra kell számítani, mint az előző szezonban.

Címlapkép forrása: © 2020 SOPA Images