Javában zajlik a Portfolio Private Investor Day eseménye, ahol többek között Zsiday Viktor is megszólalt a befektetési piacról, tőzsdéről, illetve elmondta véleményét a lakásárak változásáról és az ingatlanpiaci kilátásokról is.
Hamarosan olyan lakásprogram indulhat el Magyarországon, ami több tízezer fiatal, pálya- és életkezdő lakhatási nehézségeit oldhatja meg, amennyiben egy gyakorlatban is működőképes rendszert alakítanak ki a törvény és a program megalkotói. A téma nemcsak aktuális, de még rengeteg megválaszolatlan kérdést rejt, szerencsére a korábbi bejelentések alapján a válaszok egy részét már szeptemberben megkaphatjuk. Mindezek miatt foglakozunk mi is kiemelten az új program hatásaival a szeptember 10-ei Lakás Konferencián. A megszokott magas színvonalat képviselve kezdi meg ismét az őszi konferenciaszezont a Portfolio, egyedülálló módon maximális biztonságú helyszíni rendezvényekkel is visszatérve.
Balatoni nyaraló, nagyvárosi családi ház vagy V. kerületi kétszobás: 50-60 millió forintért már egyaránt válogathatunk jó állapotú ingatlanok között Budapest külvárosában vagy a vidéki nagyvárosok belső részeiben, de akár a Balatonra is költözhetünk. Az OTP Ingatlanpont megvizsgálta, milyen lehetőségekkel számolhat valaki, ha 60 millió forintért szeretne magának ingatlant.
Ha járványhelyzet nem adott volna elég nagy sokkot a hazai ingatlanpiacnak, akkor a rozsdaövezeti lakásprogram és a rövid távú lakáskiadás korlátozása már biztosan felborítja az erőviszonyokat. Arról nem is beszélve, hogy a bizonytalanság és a kivárás miatt se a vevők, se az eladók többsége nem tudja, hogy mit csináljon. Vegyek gyorsan? Eladjak később? Kiadjam hosszú távra? Várjak még a bejelentésekig? Ingatlanba fektessek egyáltalán? Milyenbe? Ezek és még jó néhány téma előkerült, amikor Vincze Edittel, az OC Investment Solutions ügyvezetőjével és Nagy Tiborral, üzletfejlesztési vezetővel beszélgettünk. Rövid válasz nem lesz a kérdésekre, a hosszúból viszont kiderül, hogy milyen ingatlanba érdemes most fektetni, de szó lesz az airbnb-s szabályozás hatásairól, a city logisztika berobbanásáról, az újlakás-piacon megjelenő alkudozókról, és arról is, hogy sok befektető belátta, hogy a pénzük megtartására az ingatlanpiac a legbiztonságosabb szegmens.
Májusban az építőipar termelése 20,1 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbi magas szintjétől, és az áprilisihoz mérten 20,3 százalékkal csökkent szezonálisan és munkanaphatással kiigazítva. Az épületek építése 24,0 százalékkal, az egyéb építményeké 15,6 százalékkal csökkent tavaly májushoz viszonyítva. A koronavírus okozta járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása májusban jelentős volt - jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal.
Benne van a levegőben, hogy komoly csapás érje a rövid távú lakáskiadási piacot. Az Uber és a taxisok jól ismert harcával ellentétben azonban most sokkal több embert, munkahelyet, részpiacokat érintő kérdésről van szó: a gazdaság fehérítése, a turizmus magas szinten tartása, a munkahelyek védelme és a lakáspiac az, ami egy átgondolatlan tollvonással romba dőlhet.
A Duna House közreadta havi Tranzakciószám Becslését, amely szerint 2020 júniusában, országosan 11 186 lakóingatlan adásvételt bonyolítottak le, vagyis nemhogy csökkent a tavalyi júniusi hónaphoz képest a tranzakciószám, hanem 1 százalékkal meghaladta azt.
Sok olvasónk szkeptikusan fogadta az MNB legutóbbi Lakáspiaci Jelentésének előrejelzését, amely szerint az idei második negyedévben is 4-5 százalékot emelkedhetnek a lakásárak a tavalyi év azonos időszakához képest. A számok kapcsán több ingatlanpiaci elemzőt is megkérdeztünk, akik részletesen beszéltek arról, hogy ők hogy látják a piacot a jelenlegi és az előttünk álló időszakban.
Kijött a legfrissebb Budapesti Lakáspiaci Riport, amely negyedévente mutatja be a fővárosi újlakás-piacot. A 2019 tavaszi számok alapján a fővárosban az új építésű lakások áremelkedése megállt: míg télen 900 ezer, addig tavasszal 899 ezer forintot kellett fizetni egy átlagos budapesti új lakás négyzetméteréért.
A legfrissebb MNB-s lakáspiaci jelentés több dologra is rávilágított: egyrészt tovább lassult a lakóingatlanárak éves növekedési üteme, negyedéves alapon azonban nem csökkentek a lakásárak 2020 első negyedévében. Másrészt a visszafogottabb vásárlási kedv néhány ingatlantípus esetében az értékesítési időt is meghosszabbította, az egyik példa a panellakás, amelynél 2020 elejére másfélszeresre nőtt az az idő, amíg vevőt találtak a tulajdonosok, miközben volt olyan ingatlantípus, ami egyértelműen a vásárlók kedvence lett és a lassuló piac ellenére is gyorsabban létrejött az adásvétel. Harmadrészt a jelentésből kiderül az is, hogy Budapesten és országosan is pár százalékponttal növekedett az alku mértéke és az irányár mérséklése.
Budapesten a legfrissebb 2019-es adatok alapján 628 ezer forintra jön ki a lakások átlagos négyzetméterára, ez azonban széles skálán szóródik az egyes kerületeket külön nézve. De nemcsak a kerületek között vannak egészen más árak, a lakáspiac egyik általánossága, hogy a nagyobb alapterületű otthonoknak fajlagosan alacsonyabb az ára mint a kisebbeknek. A budapesti piacon részben igazolódik csak az elmélet, a legolcsóbb méretkategóriába ugyanis az 50 és 75 négyzetméter közötti lakások kerültek 575 ezres átlaggal, míg ennél a kisebb és nagyobb lakások is magasabb négyzetméteráron keltek el 2019-ben.
Időről időre rendszeres felmérések jelennek meg arról, hogy különböző szempontok szerint melyik a főváros legélhetőbb része. A listák után természetesen mindig viták alakulnak ki, ami természetes annak fényében, hogy mindenkinek eltérő az életvitele, mások a preferenciái. Ezúttal arra tettünk kísérletet, hogy az élhetőségi és a lakáspiaci szempontokat egybegyúrva bemutassuk, hogy szerintünk mitől élhető egy kerület és megkérdezzük az olvasókat, hogy ők melyik városrészeket kedvelik leginkább.
A járványhelyzet csak a hab volt a tortán, a lakáspiac 2019-ben már a konszolidáció jeleit mutatta, Budapesten jelentősebb forgalomcsökkenéssel, közel 40 százalékkal esett vissza az adásvételek száma a fővárosban. Közben az éves árszint még növekedett 2019-ben, a negyedéves adatok szerint azonban már csökkenésnek indultak az árak a második félévben. A járványhelyzet miatt a kicsit későbbre várt negatív piaci korrekció időben előbbre, a jelenbe került - az OTP Értéktérkép adatai alapján.
A rozsdaövezetekben épülő új lakások esetében a 27 százalék helyett 5 százalékra csökken a lakásáfa - hangzott el egy áprilisi kormányinfón. Azt már korábban is tudtuk, hogy az 5 százalékos lakásáfa az érintett területeken az új lakások értékesítésére és azok bérbeadására lesz érvényes, most azonban Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapestért és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár további részleteket árult el a Portfolio online konferenciáján, ahol Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Rendszer Elemzése Igazgatóság igazgatója is megszólalt.
Egyértelműen megváltozott a helyzet 2018 óta, a legfrissebb 2019-es statisztikák ugyanis azt mutatják, hogy egyre kevesebb olyan háztartás van Magyarországon, ahol a jövedelem több mint 40 százaléka megy el a lakhatásra (lakbér, hitelfizetés). Tényleg ennyivel jobb lett a helyzet, vagy inkább csak az áll a háttérben, hogy sokan a magas lakbérek miatt hazaköltöztek a családi házba, esetleg más ismerősükkel egy háztartásban élnek, hogy csökkentsék a kiadásokat? Többek között erről, valamint a megfizethető lakhatásról, és a rozsdaövezeti 5 százalékos lakásáfáról lesz szó a ma délután 14 órakor kezdődő Lakás Klubon.
A hazai lakáspiac lendülete egyértelműen a megtorpanás jeleit mutatta 2019 utolsó negyedévére, korábban már bemutattuk, hogy a KSH másfél százalékos csökkenést, míg az MNB stagnálást tapasztalt a negyedéves országos lakásárak dinamikájában 2019 végére. Az előzetes Takarék Index adatai szerint is az árak az előző negyedévhez képest csökkentek országos viszonylatban, valamivel azonban erőteljesebben, mint amit a másik két intézmény számai tükröznek. A negyedéves csökkenés az éves növekedés ütemét is mérsékelte, a Takarék indexe szerint 8 százalékos volt 2019 utolsó negyedéve és 2018 vége között a lakások országos áremelkedése.
Sokakban felmerülhet az elmúlt hónapok után, hogy a fővárosi életet feladva inkább vidékre költözne egy családi házba. Ők most igencsak szerencsés helyzetben vannak. Az elmúlt évek lakáspiaci áremelkedése ugyanis eltérő mértékben érintette az ország egyes részeit, és hiába nőttek mindenhol az árak, a községek átlagai egyre jobban elmaradtak a fővárosi átlagtól. Az árolló könnyebb helyzetbe sodorta azokat az ingatlantulajdonosokat, akik a fővárosból máshová költöznének, és nehezebbe azokat, akik bárhonnan Budapest felé venné az irányt. Megmutatjuk, hogy a legfrissebb négyzetméterárak alapján milyen "cserére" van lehetősége a lakástulajdonosoknak, vagyis, hogy egy budapesti lakás eladásával mekkora házat lehet venni az ország egyes részein.
Vonzó kihívás az óriási lépték és az egyedi adottságok, mondja Schrancz Mihály, a Property Marketnél a fejlesztési igazgatói posztról frissen ügyvezető igazgatónak kinevezett új első ember. A BudaPart projekt keretében mintegy 3000 lakást és 13 irodaházat fejlesztő cég vezetőjét a jelenlegi piaci helyzetről, a kihívásokról és természetesen a cég terveiről is kérdeztük exkluzív interjúnkban, melyből kiderül, hogy a Property Market kilép a Kopaszi-gátról és elindul az egész városban fejleszteni.
A hétvégén mutattuk be azt az elit társasházat a Várban, ahol a lakáspiac mélypontján a piaci ár tízszereséért, 3,4 milliós négyzetméteráron kínáltak egy 600 négyzetméteres gigalakást, ami akkor az ország legdrágább lakásának számított. Azóta eltelt 7 év és a fővárosban mindenhol megtriplázódtak az árak, kivéve ebben a lakóházban, bemutattunk ugyanis egy aktuális hirdetést, ami alapján most 3,2 milliós négyzetméteráron lehet a társasházban lakáshoz jutni. Mostani cikkünkben megmutatjuk, hogy pontosan ugyanazt a 2,04 milliárdos gigalakást is árulják, mint amit 7 évvel korábban. Az ára alig változott 2013 óta, sőt, a berendezés és a bútorok is pontosan ugyanazok maradtak. Ettől még természetesen nem beszélünk ingatlanpiaci lufiról, mindenesetre érdekes, hogy egy ilyen luxuslakás ára még az inflációt sem követte le.
Hét évvel ezelőtt megjelentettünk egy cikket "Eladó a legdrágább magyar lakás! - Készíthetjük a milliárdokat címmel", ami az akkori legdrágább budapesti lakást mutatta be. A négyzetéterára ekkor a piaci átlag tízszerese volt. Valójában nem is egy, hanem egyszerre négy lakásról volt szó, így a durva négyzetméterár mellett a vevőnek egyértelműen milliárdosnak kellett lennie, hogy ki tudjon fizetni 2,04 milliárd forintot négy darab egybenyitott budapesti lakásért. A fővárosi átlagárak azóta megháromszorozódtak, a több milliárdért kínált Várban lévő elit társasházban viszont egy forintot sem változtak az árak. Sőt, most olcsóbban vehetünk itt lakást mint 7 évvel ezelőtt.
Többet, mint a háború előtt.
Az autógyártók nem elég nagy ütést kapnak a piac szerint.
Véget ért a recesszió Magyarországon.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
