2020 I. negyedévében 4775 új lakás épült, 30%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 7032 volt, 27%-kal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. A most átadott lakások tehát még az előző évek fellendülő fejlesztési tevékenységének eredményei, az építési engedélyek száma azonban drasztikus visszaesést vetít előre.
Elkészült az ÉVOSZ (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége) 18. heti jelentése az építőipar aktuális állapotáról. Az összefoglalóból kiderül, hogy a mikró- és kisvállalkozók előrelátása május végére korlátozódott, és a lakossági megrendelések akadozása miatt már növekszik a szakmán belüli álláskeresők száma. Ugyanakkor az építőipar teljesítménye április 30-ig bezárólag nem esetett vissza érdemben, sőt erősebbnek mutatkozik, mint több EU-s országban, ahol átlagosan 80-85 százalékra becsülhető a szektor teljesítménye, a korábbi év azonos időszakához képest.
Az EECFA bolgár, horvát és szlovén kutatói a koronavírus építésre gyakorolt hatásait gyűjtötték össze országaikban. Megnézték, leálltak-e az építkezések, milyen gazdaságvédelmi intézkedések kerültek bevezetésre és milyen tényezők akadályozzák az építési piac teljesítményét.
Ha újlakás-építésről és a lakásállomány megújulásáról van szó, sokszor előkerül a 40 ezres szám, vagyis, hogy évente Magyarországon ennyi új lakásnak kellene megépülnie, ha elfogadjuk, hogy 100 év egy lakóingatlan életciklusa. Hosszú évek óta, tavaly építették a legtöbb új lakást, több mint 21 ezret, ami még így is csupán fele lenne a bűvös 40 ezres számnak. Felmerül tehát a kérdés, hogy ennyire gyengén teljesített még a csúcsidőszakban is a magyar piac, vagy az állomány megújulása annál bonyolultabb, minthogy csupán egy számra támaszkodjunk a kérdésben.
A kedvezményes, 5 százalékos lakásáfa megszüntetése, a piaci változások, valamint a jövő januártól érvényes, szigorú épületenergetikai követelmények együttes hatására már az idei első negyedévben visszaesett az induló beruházások, a kiadott új építési engedélyek száma. Kérdés, hogy a barnemezős beruházásokra életbe lépő 5 százalékos lakásáfa mennyivel enyhítheti az új projektek csökkenő számát. Az OTP Ingatlanpont szakértői azt vizsgálták meg, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolhatja a befejezés előtt álló, illetve az új projektek piaci helyzetét, mire figyeljenek, mire számítsanak a vásárlók a megváltozott körülmények között.
Sokszor foglalkoztunk már a kedvezményes lakásáfa visszaállítása, a magas építési költségek, valamint a jelentősen megdrágult szakmunka miatti lakáspiaci következményekkel, melyek egyike az új lakásépítési engedélyek visszaesése. A KSH legfrissebb, előzetes adataiből kiderül, hogy 2020 februárjában mennyivel esett vissza a kiadott engedélyek száma. Az biztos, hogy évek óta nem volt ilyen alacsony adat, ráadásul ebben még a koronavírus okozta adminisztrációs ügyintézések akadozása, valamint a lelassult projektindítások hatása sincs benne. A következő hónapokban félelmetesen alacsony számokra számíthatunk.
Az elmúlt években több ezer Ausztriában munkát vállaló költözött a nyugat-magyarországi Sopronba, hogy onnan ingázva járjon dolgozni osztrák munkahelyére. A koronavírus-járvány miatt azonban sokan közülük elvesztették állásukat, így munka híján Sopront is elhagyni kényszerülnek. Ez pedig azt vetíti előre, hogy a megyei jogú város lakáspiacát az átlagnál is jobban érintheti a járvány - írja a Népszava.
A lakásépítési projektek időben történő befejezését is veszélyezteti a koronavírus-járvány, az átadások eltolódása és a 2021-től életbelépő szigorúbb energetikai előírások pedig lehetetlen helyzetbe hozzák mind a beruházókat, mind a vevőket. Azok a 2020-ban befejezni tervezett projektek, amelyek nem felelnek meg 2021-től hatályos energetikai előírásoknak, átcsúszás esetén nem kaphatnak használatbavételi engedélyt, ami pedig a banki finanszírozás elmaradását, fizetési nehézségeket, akár az önrész elveszítését is eredményezheti - szerepel a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület közleményében.
A következő hetekben egy átfogó cikksorozat keretében mutatjuk be 10 ingatlanpiaci elemző és több mint 40 ingatlanértékesítő véleményét arról, hogy mit gondolnak a koronavírus miatt kialakult helyzet lakáspiaci hatásairól. A sorozat első részeként az új építésű lakásokat nézzük meg a Budapesti Lakáspiaci Riport elmúlt 4 évben közzétett adatai alapján. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy melyik budapesti kerületben drágultak legnagyobb mértékben az új építésű lakások és mi szól a további áremelkedés és mi a csökkenés mellett.
Egyelőre ugyan nem okozott jelentős nehézséget az építőiparban a koronavírus-járvány, mivel azonban az ágazat élőmunkaigénye magas, a járvány terjedésével a szektor lassulására, termelési kiesésekre, határidő módosításokra, helyenként a kivitelezések leállítására kell számítani - közölte az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) hétfőn.
Ahogy folynak be az újabb és újabb lakáspiaci adatok, úgy rajzolódik ki egyre tisztábban a kedvezményes áfa (egyelőre nem minden projektet érintő) kivezetésének a hatása. A 2019-es évet elnézve értékben már csak kétharmad annyi lakást kezdenek el építeni, mint amekkora értékben még 2018-ban épültek. Ha pedig 2019 utolsó három hónapját nézzük, még durvábbak a számok, az eddigi (2018 utolsó negyedéve) 100 milliárd helyett már csak 50 milliárd forint volt a fejlesztők által elindított lakóprojektek összértéke - derül ki az EBI Építésaktivitási Jelentésből.
Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire. Ennek kapcsán a bérlakásokkal kapcsolatos igényekre, illetve az állami lakáspolitikára kérdezett rá a lakosság körében a Társaság a lakásépítésért, lakásfelújításért Egyesület. Vajon mit gondolunk a bérlakásprogramról? Szavazz te is! A meglepő eredmény az lett, hogy az olcsóbbat szeretné a nép. Szinte hihetetlen.
Kiadta legfrissebb, lakásépítésekről szóló számait KSH, ennek kapcsán Varga Mihály Pénzügyminiszter tartott sajtótájékoztatót, ahol a kedvezményes lakásáfa kapcsán többek között elmondta, hogy a kormány egyelőre nem tervez új intézkedéseket bevezetni, az építési számokat elnézve ugyanis lendületesnek tűnik a lakáspiac.
Kiadta legfrissebb, lakásépítésekről szóló számait KSH, amiből kiderül, hogy 2019-ben 21 127 új lakás épült. Ebből a megelőző évhez képest nőtt a vállalkozások által épített lakások száma, amiben az 5 százalékos áfa év végi határideje is szerepet játszhatott. Összességében ennyi lakást utoljára 2010-ben adtak át, azonban mégsem örülhetünk maradéktalanul, az előrejelzések szerint ugyanis az idei évben ismét csökkenés jöhet.
Az Európai Bizottság szerint a kontinens államai már nem tudják előállítani saját energiaigényük felét sem. Az Európai Unió tagállamai, benne Magyarország évi 600 milliárd eurót költenek energiahordozók importjára, ami az éves energiaszükségletük csaknem 50 százaléka, miközben 500 milliárd eurót pazarolnak el évente az energiaveszteség miatt. A veszteség 40 százalékáért az európai épületállomány felel, mivel azok közel 55 százaléka szigetelés nélküli – derül ki a Knauf Insulation felméréséből.
Lassú növekedésre számíthat az elkövetkező években az európai építőipar - vetítette előre a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézete. A legnagyobb növekedést a magyar építőipar éri el az előrejelzés szerint.
Az elmúlt évek hazai lakáspiaci drágulását keresleti oldalról a kedvező makrofundamentumok támogatták. Budapesten ezen belül is kiemelt szerepe volt a befektetési motivációnak. Az újlakás-kínálat azonban nem tudott lépést tartani a kereslettel, így jelentős drágulás ment végbe. A hazai lakásállomány megújulása a jelenlegi lakásépítési ciklus csúcsán, 2019-ben is csupán 0,4 százalékot tett ki, ami a régiós országokhoz, de historikusan is kiugróan alacsonynak számít. A magasabb lakásépítési volumen a GDP-re több csatornán gyakorolt kedvező hatás miatt is kívánatos lenne, aminek elérésében az újonnan értékesített lakások mellett a bérlakások nagyszámú építése is segíthet. Egy piaci alapon működő, vállalkozói bérlakásszektor megteremtése, a hazai lakásállomány megújulásának javításán túl hosszú távú alternatívát tudna kínálni széles társadalmi rétegek lakhatási igényeire, javítja az életminőséget és ezen keresztül az ország versenyképességét is. Ehhez az adózást, a bérlők és bérbeadók jogait, valamint támogatási rendszert is érintő szabályozásmódosítások szükségesek.
Tavaly nagy sikerrel zárult a Portfolio első Építőipar konferenciája, ahol a szakmai előadások és kerekasztal-beszélgetések mellett kihirdettük a Market Építő Zrt.-vel közösen alapított Év Építőipari Személyisége díj nyertesét. Idén ismét haladunk tovább, immáron második alkalommal egy teljes napon keresztül az építőipar kilátásairól, kihívásairól, digitalizációjáról és jövőjéről fognak az iparág nagyágyúi beszélgetni, és természetesen idén is díjazzuk a szakma egy kiemelkedő személyiségét.
A Magyar Nemzeti Bank kezdeményezésére 2019-ben megalakult Lakás- és Ingatlanpiaci Tanácsadó Testület (LITT) a mai napon bemutatta a lakás- és kereskedelmiingatlan piaccal kapcsolatos javaslatait. A javaslatcsomag 4 pillére az újlakás-kínálat növelése hosszú távon, az elérhető lakhatás biztosítása vállalkozói bérlakásszektor fejlesztésével, a kereskedelmiingatlan-piac adminisztratív korlátainak enyhítése, valamint a hatékonyabb építőipar és hazai alapanyaggyártás ösztönzése.
Sikeres évet zártak, azonban idén visszaeséstől tartanak az építőipari kereskedők. A negatív hangulat oka, hogy jelentős részük új lakás építéséhez szükséges építőanyagokat forgalmaz, és tartanak a lakásépítések lassulásától – számolt be tapasztalatairól Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője.
A vártnál jóval gyengébb lett a GDP-adat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A javaslataikat már megküldték a minisztériumnak.
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
