Végre egy monetáris tanácsülés, aminek van valami kis tétje - sóhajthatnak fel a magyar tőkepiaci unalomba elmerülő piaci elemzők. Na nem mintha óriási változásokra számítna bárki is a hazai monetáris politikában: egyszerűen arról van szó, hogy háromhavonta több ügyről döntenek az MNB döntéshozó testületében a megszokottnál.
A brit pénzügyi felügyelet (FCA) már a második környi fintech céget indítja el "regulatory sandboxában", vagyis abban a tesztkörnyezetben, ahol valódi, de kisebb számú ügyfélnél próbálhatják ki a szolgáltatásukat.
A magyar háztartásoknak közel 1800 milliárd forintnyi vagyona hever életbiztosításban, ennek 56%-át végső soron magyar állampapírba fektették be a biztosítók - derült ki az MNB friss kiadványából.
2017. első negyedévében folytatódott az elektronikus pénzforgalom korábbi időszakokat jellemző bővülése. A kártyás forgalomban az érintéses fizetés vált meghatározóvá, a vásárlások 63 százaléka történt az új technológia használatával, ami értékben a teljes forgalom közel felét jelentette - olvasható az MNB közleményében.
A Monetáris Tanács májusban döntött a Piaci Hitelprogram második szakaszának elindításáról, az ehhez kapcsolódó hitelezési kamatcsere (HIRS) tendert 2017. július 6-án, csütörtökön tartja z MNB, azaz a bankoknak ekkor nyílik lehetősége a jelenleg is érvényes 2017. évi 170 milliárd forintnyi kkv-hitelezési vállalásaik további emelésére - írja az MNB legfrissebb közleményében.
Európa átlagos gazdasági fejlettségi szintjéhez történő konvergencia a következő évtizedben döntően Magyarország versenyképességén múlik, így ennek kérdésköre a Magyar Nemzeti Bank számára is kiemelten fontos téma. Egy ország versenyképessége strukturálisan függ a pénzügyi közvetítés hatékonyságától és minőségétől, amely szoros kapcsolatban áll a bankrendszeri versenyképességgel. Ennek nemzetközi összehasonlításban is elkészíthető vizsgálatához a Magyar Nemzeti Bank egy új, az európai országok bankrendszereinek versenyképességét mérő indexszel kíván hozzájárulni. Az index rámutat a hazai bankrendszer jelentős lemaradására a lakossági hitelek árazásában, digitalizációban és a hatékony banki működésben.
A magyar háztartások leggazdagabb 10%-a rendelkezik a pénzügyi eszközök 66%-ával, övék a készpénz és a betétek 39%-a, a biztosítások 54%-a, illetve a részvények, céges részesedések 92%-a. A családok egyik fele rendelkezik a megtakarítások mindössze 10%-a, a másik fele pedig a 90%-a fölött. Ezekhez hasonló érdekességek derültek ki az MNB új kiadványából.
Az eddigi legátfogóbb statisztikai kiadványát jelentette meg az MNB a háztartások vagyonáról és finanszírozási folyamatairól. Kiderült: a magyar háztartások bruttó vagyona GDP-arányosan magasabb, mint Lengyelországban, Csehországban vagy Szlovákiában, az egy háztartásra jutó nettó vagyonban megelőzzük a lengyeleket és a szlovákokat is.
A Magyar Nemzeti Bank ma publikált határozatában hatmillió ötszázezer forintra bírságolta a MagNet Bank Zrt-t. A hitelintézetnek az MNB kötelezése alapján ez év szeptember végéig orvosolnia kell az általa elkövetett pénzforgalmi jogszabálysértéseket.
Az MNB legfrissebb statisztikái szerint továbbra is az állampapírok a legnépszerűbbek a háztartásoknál, az év első négy hónapjában 336 milliárd forintot meghaladó friss tőkét helyeztek ide a háztartások, igaz, kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A befektetési alapok már nem voltak ilyen keresettek a lakosság körében, januártól áprilisig több mint 37 milliárd forint távozott az alapokból.
Az MNB 18,5 millió forint bírságot szabott ki a HAJDÚ TAKARÉK Takarékszövetkezetre, egyebek közt hitelkockázat-kezelési, ügyfélminősítési, értékbecslési, befektetési, informatikai nyilvántartási és adatszolgáltatási hiányosságok miatt.
Több mint 6,6%-os díjbevétel-növekedést ért el az első negyedévben a magyar biztosítási szektor, ebből az élet ág közel 5%-os, a nem-élet ág pedig mintegy 8%-os növekedést mutatott fel az előző év azonos időszakához képest - közölte az MNB. A 15,8 milliárd forintos adózott eredmény 15%-kal elmarad viszont az egy évvel korábbitól.
Az MNB új ajánlást bocsátott ki a pénzügyi intézmények részére a fizetési nehézségekkel küzdő vállalati hiteladósok helyzetének rendezésére és a nemteljesítő vállalati hitelek jövőbeni felépülésének megelőzésére - közölte a jegybank. A hírekben már tavaly ősszel elterjedt, hogy készül ilyen ajánlással a jegybank.
Közeledünk az uniós átlaghoz az elektronikus fizetésekben, de még mindig bőven van tere a javulásnak. Mégis vannak olyan területek, amelyekben élen járunk. Közeleg az új pénzforgalmi irányelv (PSD2), ezzel kapcsolatban az MNB azt üzeni a bankoknak, hogy ne ringassák magukat abba a hitbe, hogy a fintech cégek nem jönnek ide, mert már itt vannak. A bankkártyás ügyfelek várhatóan két fontos változásnak is örülhetnek majd, melyeket az új irányelv részletszabályaiban határoznak meg. Az MNB mindezen túl a blockchain technológiával és a bankok kibervédelmével is kiemelten foglalkozott idei Pénzforgalmi Jelentésében, melyet egy ma tartott rendezvényen mutattak be.
Az MNB ma közzétett határozatában 19 millió forint bírság megfizetésére és a jogsértő állapot megszüntetésére kötelezte a B3 TAKARÉK Szövetkezetet, egyebek közt vállalatirányítási, hitelkockázat-kezelési és adatszolgáltatási hiányosságok miatt - olvasható az MNB közleményében.
Egy hónapos futamidejű finomhangoló devizaswap-tendert tartott a Magyar Nemzeti Bank. A jegybank a tenderre beérkezett 397 milliárd forint ajánlatból 100 milliárd forintot fogadott el. A keddi tender eredményét, valamint a szerdai lejáratot figyelembe véve az MNB által biztosított bankrendszeri többletlikviditás 850 milliárd forint.
Az egész EU-ban nálunk a legmagasabb a bankok költségszintje, amit az ügyfeleken vernek le azzal, hogy az egyik legmagasabb kamateredményt realizálják a bankjaink - lényegében ezt állítja az MNB. Utánajártunk, igaz-e a visszatérő, egyúttal meghökkentő állítás, és arra jutottunk, hogy a magas állami terhek és az OTP külföldi leánybankjainak figyelembe vétele nélkül valószínűleg nincs ilyen nagy hatékonysági lemaradásuk a magyar bankoknak. Az európai középmezőnybe azért így se sikerült beférnünk.
Még mindig nem pozitív előjelű a bankrendszer hozzájárulása a hitelezésen keresztül a magyar gazdaság növekedéséhez - olvasható ki a jegybank számításának eredménye a legfrissebb Hitelezési folyamatok kiadványból.
Ötször annyi lakást árvereztettek el a bankok az idei év első három hónapjában, mint egy évvel korábban - mutatják az MNB adatai. A növekedés a jogszabályi korlátok feloldásának és az ingatlanpiac beindulásának köszönhető, a végrehajtási törvény legutóbbi módosítása azonban közbeszólhat.
Hamarosan megjelennek azok a lakáshitelek, amelyek már megfelelnek az MNB fogyasztóbarát lakáshitel minősítésének, június 1-je óta pályázhatnak ugyanis a minősítésre a hitelintézetek a jegybanknál. 9 pontban összefoglaltuk, mit kell tudni ezekről a hitelekről.
Fontos adat jön, feszülten figyelnek a befektetők.
Peter Bosek nem pusztán vezérigazgató lesz.
Még mindig sok vevő kivár.
Nagy európai elemzés készült.
Akár egymillió érintettje is lehet az új pályázatnak, aminek első körben 20 vagy talán 30 ezer nyertese lehet.
Valami felfelé húzza az árakat.
Az Európai Unióban a kínai érdekeket leginkább támogató országokba látogat csak el az ázsiai világhatalom vezetője.
