A szlovák központi bank (NBS) több lépcsőben szigorítja azokat a feltételeket, amelyeket a kereskedelmi bankoknak meg kell követelniük jelzáloghitelért folyamodó ügyfeleiktől. Magyarországon az MNB egyelőre nem szigorít(ott) az adósságfékszabályokon.
Néhány éve úgy döntött az MNB, hogy az idei évtől több tőkét kell képezniük azoknak a bankoknak, amelyek nem tisztítják meg rendesen vállalati hitelportfóliójukat. Most bejelentette az MNB, hogy emiatt a CIB-nek 2%-nyi, a Raiffeisennek 1,5%-nyi "rendszerkockázati tőkepuffert" kell képeznie teljes kockázati kitettsége arányában. A hitelportfólió tisztítására az MNB által létrehozott, a cseh APS Holdingnak áprilisban privatizált MARK Zrt. értesülésünk szerint egyetlen hitelportfóliót se vett a bankoktól, alkalmazotti létszámát ezekben a hetekben minimálisra csökkenti.
A fogyasztók sürgetése és a termékek lényegi jellemzőiről nyújtott valótlan tájékoztatás miatt sértheti a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot tiltó törvényt az Invest and Trade Kft. befektetési ügynöki gyakorlata - állapította meg a jegybank fogyasztóvédelmi vizsgálata. A befektetési ügynök kiterjedt tevékenysége és kommunikációs gyakorlata miatt az MNB versenyhivatali eljárást kezdeményezett.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti biztost rendelt ki a korábban már felfüggesztett Strategon Értékpapír Zrt. állomány-átruházásának zökkenőmentes lebonyolítására. A felügyeleti biztos pénteken átvette a vállalkozás jogköreit.
Még egy hónapig, július 31-ig lehet fizetni a készpénzes vásárlásoknál a régi, 2016 előtt kibocsátott 2000 és 5000 forintos bankjegyekkel, mert július végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.
A Magyar Nemzeti Bank ma meghatározta az anticiklikus tőkepufferráta előírás 2017. július 1-jétől alkalmazandó mértékét a magyar pénzügyi rendszterre. A ciklikus rendszerkockázat szintje továbbra is alacsony, ezért a Pénzügyi Stabilitási Tanács - a hitelezés támogatása érdekében - a 0 százalékos ráta fenntartásáról döntött.
Az MNB 15 millió forint bírságot szabott ki a KELER Központi Értéktár Zrt.-re - többek közt - a társaság működésével összefüggő nyilvántartási, tájékoztatási, bejelentési és adatszolgáltatási problémák, valamint szabályozási hiányosságok miatt - olvasható az MNB közleményében. A bírság különlegessége, hogy a KELER az MNB többségi tulajdonában áll.
Az MNB 58 millió forint bírsággal sújtotta a Merkantil Bankot, mivel számos gépjármű finanszírozási ügyletnél a fogyasztók túlzott eladósodásának elkerülését célzó adósságfék-szabályok érvényesülését akadályozó hitelezési gyakorlatot folytatott, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatási előírásokat is megsértette - olvasható a felügyelet közleményében.
17 millió forintos bírságot kapott a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) egy magánszemély bennfentes kereskedés miatt. A jegybanki vizsgálat megállapította, hogy az üzletkötő egyes befektetési jegyek megvásárlására bennfentes információ felhasználásával adott tőzsdei megbízásokat - írja a felügyelet sajtóközleményében.
Összesen 20,45 millió forint bírság megfizetésére és a jogkövető tevékenységgyakorlásra kötelezte a Budapest Bank-csoportot az MNB vállalatirányítási, kockázatkezelési, tőkeszámítási, pénzmosás elleni, számviteli, informatikai és az OBA díjbevallási, valamint a befektetési szolgáltatási tevékenységet érintő egyes hiányosságok miatt.
A nagyfokú érdeklődés alapján az MNB várakozásai szerint számos intézmény nyújthatja be pályázatát a közeljövőben, így széleskörben elérhetővé válhatnak a minősített fogyasztóbarát lakáshitel termékek - közölte a jegybank.
Az FHB Bank elsőként nyerte el a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel címet a Magyar Nemzeti Bank pályázatán, így július elejétől kínálja 5 és 10 éves kamatperiódus mellett ezeket a hiteleket. A következő hetekben tömegével várhatók hasonló banki bejelentések.
125 éve született Lajtha László, zeneszerző, a magyar népzene egyik legfontosabb kutatója. Az ennek az évfordulónak az alkalmából készült emlékérmét, mely könnyen a numizmatika iránt érdeklődők kedvelt darabja lehet, most a műtárgy.com mutatja be az olvasóknak.
Az utóbbi évek dinamikus lakásáremelkedése láttán adódik a kérdés: túlértékeltté váltak-e a magyar lakások? Fontos tudni a választ, mert a túlértékelt lakásokhoz kapcsolódó túlzott mértékű jelzáloghitelezés pénzügyi instabilitást okozhat. Az MNB becslései szerint a válság után országos átlagban alulértékeltség alakult ki, ami mostanra mérséklődött, de nem tűnt el teljesen. A magyar lakások az ezredforduló óta egy szűk évtizedig, 2003 és 2011 között voltak túlértékeltek. Szükség esetén az MNB, mint a magyar makroprudenciális hatóság több eszközzel is képes megfékezni az esetlegesen túlértékeltté váló lakások további drágulását okozó túlzott hitelezést.
A 2017-es költségvetés legutóbbi módosítása után is van még tartalék a büdzsében - olvasható ki a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön megjelent Inflációs jelentésének költségvetési elemzéséből. Várakozásaik szerint idén akár 1,8% is lehet a GDP-arányos deficit, ami lényegesen kedvezőbb a kormány által vállalt 2,4%-os célnál.
Hiába a nagyon gyors bérnövekedés, a munkaerőhiány és a külső gazdasági környezet élénkülése, a Magyar Nemzeti Bank úgy látja, hogy az infláció még a márciusban vártnál is később éri a 3%-os célt. Ebben az alapvető inflációs folyamatok mellett a nyersanyagárak alakulása, illetve néhány adóintézkedés is szerepet játszik. A jegybank továbbra is óvatos a növekedési kilátásokat illetően.
Nem tudjuk, kihez került 1700 milliárd forintnyi lakossági állampapír, ennyivel kevesebb van ugyanis a háztartások tulajdonában, mint amennyi lakossági állampapírt az ÁKK számon tart. A különbség kétharmada ráadásul idén év eleje óta halmozódott fel. Megkérdeztük, de sem az ÁKK, sem az MNB nem tudja megmondani, pontosan kik azok a piaci szereplők, akik a háztartások mellett ilyen nagy összegben vesznek a lakossági kötvényekből. Ettől még igyekeztünk utánajárni, mi lehet a különbség oka, kik a rejtélyes piaci szereplők és mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy másokat is beenged az állam a magasabb kamatozású lakossági állampapírok piacára. Becslésünk szerint ennek a számlája az 50 milliárd forintot is meghaladhatta már.
A Monetáris Tanács "szélsőségesen enyhe" közleményt adott ma ki, amelynek hangvétele éles kontrasztban áll a régió többi jegybankjának alapállásával, és fennáll annak a kockázata, hogy az MNB "túlságosan elnézővé" válik az inflációs kilátásokkal szemben - többek között ezeket az üzeneteket fogalmazta meg három londoni feltörekvő piaci elemző a mai kamatdöntési közlemény kapcsán. Bár a közlemény szerint az MNB se idén, se jövőre nem akar kamatot emelni, de ezzel együtt is alakulhatnak úgy a folyamatok, hogy jövő év vége felé ezt mégis megteszi. William Jackson, a Capital Economics elemzője ennél markánsabban fogalmazott: szerinte ha a Monetáris Tanács kitart az enyhítési alapállás mellett, az "ronda inflációs sokkot" okozhat, és végül még ennél is agresszívabb monetáris szigorításhoz vezethet.