"Most megint borongós időszak jön a világgazdaságban, ahogy a tőzsdén is", ami alól idén még valamennyire ki tudja vonni magát a magyar gazdaság, részben a gyors béremelések élénkítő hatása miatt, de a túl gyors béremelés egyúttal "rendkívül veszélyes dolog" a gazdaság versenyképessége szempontjából - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Sinkó Ottó. A Videoton Holding Zrt. társ-vezérigazgatója kijelentette: "nem kéne már erőltetni a nagy béremelést, más szelek fújnak", amit a Videoton kibír, de szerinte sokan lesznek, akik nem tudják ezt átvészelni. Sinkó azt mondta, hogy habár nekik is komoly probléma a munkaerőhiány, nem fogják alkalmazni a 3 éves munkaidő-keretet, mert "az már nem az éven belüli szezonalitásra, hanem a globális konjunktúrahatások kezelésére szolgálna, ezt pedig nem méltányos a dolgozókra tolni". Emellett kijelentette: "a hazai munkaadóknak van egy közös érdekük, nem szabad a munkaerőbázist feleslegesen irritálni, mert ezzel a kivándorlás irányába toljuk őket".
A GDPR, az uniós adatvédelmi rend miatt változik a munkahelyi számítógépek használatának szabályozása is, így egy friss törvényjavaslat alapján a munka törvénykönyve módosul majd, és tilos lesz a munkáltatótól a munkavégzésre adott számítógép magáncélú használata - írja a Blokkk.com. A munkáltató mindezt ellenőrizheti is, de csak a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet bele. De elvileg magáncélú adat nem is juthat a munkavégzésre adott számítógépre.
A kevesebb munka egy rakás előnnyel járna mind a dolgozók, mind a munkaadók számára, támogatni kellene a négynapos munkaheteket - így foglalja össze két Davosban felszólaló szakértő véleményét a World Economic Forum.
Kizárólag önkéntes alapon a Penny Market lehetővé teszi, hogy évente akár 400 óra túlmunkát is vállaljanak a dolgozók.
A XX. kerületi önkormányzat képviselő-testülete a DK, az MSZP, a Párbeszéd képviselői és egy független szavazatával határozatban úgy döntött: nem fogja alkalmazni a rabszolgatörvényt az önkormányzat cégénél és felkérte a pesterzsébeti munkáltatókat, hogy ők se alkalmazzák azt - derült ki a DK közleményéből.
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 14 998 főt érintettek a tavalyi első háromnegyed évben, ami növekedés mutat a 2017-es 13 762 fővel szemben - derült ki a Pénzügyminisztérium elemzéséből.
A Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) négy céggel tárgyal arról, hogy ne vezessék be a rabszolgatörvény által elrendelhető további túlórákat.
A Henkel szerint nélkülözhetetlen a rugalmasság a versenyképesség fenntartása érdekében, és a munkaidőkeretről mindig konstruktív egyeztetés zajlik. Közleményükben hangsúlyozzák, hogy a munkavállalók milyen juttatásokat és anyagi támogatásokat kapnak. A Portfolio megírta: a cégnél akár heti 68 órára is beoszthatják dolgozni a munkavállalókat. Ezt követően került a figyelem középpontjába a gyár.
Az munka törvénykönyvének módosításával még többet dolgoztathatják a munkavállalókat rendkívüli munkaidőben, és azt sem lehet kizárni, hogy végül bérpótlék nélkül maradnak, hiába számítana valójában rendkívüli munkavégzésnek. Zempléni Kinga munkajogászt kértük meg, hogy segítsen megvilágítani a munkavállalók helyzetet az új törvény értelmében, amit tegnap írt alá Áder János.
"A kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel.
Nem történt érdemi változás a Munka törvénykönyve tervezett módosításainak ügyében, így a három éves munkaidőkeret és a 400 óra maximálisan elrendelhető túlóra kérdésében - így értékelték az MTI által megkérdezett szakszervezeti vezetők a Kósa Lajos országgyűlési képviselővel folytatott hétfői tárgyalásukat. A kialakult helyzet miatt a Liga Szakszervezetek is csatlakozik a Magyar Szakszervezeti Szövetség által december 8-ra meghirdetett demonstrációhoz, a Munkástanácsok Országos Szövetsége pedig kedden hoz határozatot e kérdésben.
Elfogadhatatlannak tartják szakszervezetek a Munka törvénykönyvének több módosítását, a Munkástanácsok Országos Szövetsége (MOSZ) és a Liga Szakszervezetek szerint egy 2017 áprilisában már megakadályozott törvénymódosítást próbálnak még rosszabb változatban elfogadtatni a parlamenttel.
Figyelmeztető sztrájkot tartott hétfőn a legnagyobb német szakszervezet, az IG Metall, amely a többi között azt követeli, hogy vezessék be a 28 órás munkahetet.
A munka törvénykönyve módosításáról szóló, az Országgyűlés előtt lévő javaslat visszavonását kezdeményezte a parlament gazdasági bizottsága kedden.
Nem várható döntés a munka törvénykönyvének módosításáról ezen a héten, mivel a kormány képviselői a jövő hétre hívták össze a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumát, ahol a szociális partnerek javaslatait is várják - tudta meg a kormányközeli Magyar Idők.
Hamarosan dönthet az Országgyűlés a munka törvénykönyve újabb, munkaidő-szervezésre vonatkozó módosításáról, amely egyebek mellett a jelenlegi, egyéves munkaidőkeretet három évben határozná meg. A szakszervezetek tiltakoznak a módosítás ellen, és hiányolják a háromoldalú kormányzati egyeztetést a munkaadói és munkavállalói oldallal - írja a kormányközeli Magyar Idők.
A WHO szerint nagyon nem néz ki jól a helyzet.
Háborús híreink vasárnap.
A hatóságok már őrizetbe vették.
Több élelmiszer, víz és orvosi felszerelés fog bejutni.
Aggódnak a balti országok.
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
