A legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a britek kétharmada azt szeretné, hogy Nagy-Britannia az Európai Unió tagja maradjon. A brit EU-tagság támogatottsága negyedszázada nem volt ilyen magas.
David Cameron brit miniszterelnök már Rigában, az Európai Unió pénteki keleti partnerségi csúcstalálkozóján megkezdi a megbeszéléseket a London által igényelt uniós reformról és a brit-uniós viszonyrendszert újratárgyalásáról - közölte pénteken a brit miniszterelnök hivatala. A The Times című brit napilap ma reggel bizalmas anyagokra hivatkozva azt is írta, hogy Cameron "különleges státust" akar kivívni Nagy-Britanniának az Európai Unión belül, illetve azt is el akarja érni, hogy kimondják: az EU több valutát párhuzamosan használó unió, és az euró nem az EU egységes valutája.
Egy minap kiszivárgott görög miniszterelnöki levél jól rámutatott arra, hogy mennyire közel került az államcsődhöz Görögország a több hónapja a nemzetközi hitelezőkkel való, eddig eredménytelen egyeztetések nyomán - mutat rá saját információi alapján a Financial Times. A brit pénzügyi lap tudomása szerint a beragadt állapotból egyre többen úgy látják a kiutat, hogy ciprusi mintára összeállítanak egy kényszerdiktátumot a reformokról a görögöknek és ha ezt nem fogadják el - akár egy népszavazással megerősítve - akkor nem kapnak több pénzt és így kiszorulnak az eurózónából. Vannak azonban más forgatókönyvek is a friss információk alapján. Az biztos, hogy a tárgyalásokon résztvevők egyikének sincsenek könnyű döntései.
Az eredetileg tervezett 2017-ről egy évvel előrehozná az uniós tagságról szóló népszavazást David Cameron frissen újraválasztott brit kormányfő. A Guardian szerint az az oka a lépésnek, hogy Cameron nem szeretné, ha a referendum összetorlódna a 2017-ben esedékes német és francia választásokkal.
Az előzetes adatok szerint nagy többséggel elutasították a svájci állampolgárok mindkét kezdeményezést, így a jegybanki aranytartalékok arányára és a bevándorlási szabályok további szigorítására vonatkozó kérdést is. Előbbi azt jelenti, hogy a svájci jegybank nem kap jelentős korlátozó keretet a monetáris politikája megvalósításához, így valószínűleg még jó ideig fenn tudja tartani a 3 éve érvényben lévő 1,20-as árfolyamküszöböt az euróval szemben. Ez egyúttal fellélegzést is jelenthet a magyarországi frankhiteleseknek, igaz nekik januártól már úgyis a minap meghatározott rögzített árfolyamon kell törleszteni, illetve számítják majd át a hitelüket forintra.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) népszavazást kezdeményez az üzletek vasárnapi nyitva tartásáért, ha elfogadják a korlátozó jogszabályt - közölte az érdekképviselet hétfőn az MTI-vel.
A skót népszavazást követően a piacok ismét Nagy-Britanniára figyelnek a közelgő parlamenti választások miatt. Amennyiben a jövő évi voksolás a jelenlegi kormányzat győzelmével zárul, egyre reálisabb az esélye az Európai Uniós tagságról szóló népszavazás kiírásának. A referendum megtartása, sőt annak esetleges győzelme további függetlenedési hullámot indíthat el Európában, a katalóniai november 9-ei népszavazás hatásait nem is említve. A katalánok után a flamandok, az észak-olaszok, Velence és Baszkföld válhat önállóvá.
Ma tartanak népszavazást arról, hogy Skócia függetlenné váljon-e vagy sem. Szerinted mi lesz a végeredmény? Te hogyan szavaznál?
Ma tartanak népszavazást arról, hogy Skócia független állam legyen-e vagy sem. A szavazás tétje nem kicsi: Nagy-Britannia területének harmadát, lakosainak 8 százalékát "veszítheti el" Skócia elszakadásával, az északi-tengeri olajkitermelés 90 százaléka kerülne skót felügyelet alá. A független Skócia azonban a mesés olajvagyon ellenére sem lenne maga a paradicsom: az ország a várakozások szerint alacsony gazdasági növekedéssel és magas államháztartási hiánnyal szembesülne, ráadásul az sem biztos, hogy az elszakadás után az angol fontot törvényes fizetőeszközükként használhatják-e, vagy hogy számíthatnak-e a Bank of Englandre, mint a bankrendszer végső hitelezőjére. Sok múlik tehát azon, az igenek vagy a nemek kerülnek fölénybe. A legfrissebb mérések alapján szoros lehet a vége.
Skóciában szeptember 18-án tartják az Egyesült Királyságtól történő elszakadásról szóló népszavazást. A voksolás még nem tűnik lefutottnak: a kutatások többsége szerint a teljes lakosság körében az igenek vannak relatív többségben, várhatóan azonban a bizonytalan szavazók dönthetik el a szavazás végeredményét. Az önálló skót állam létrejötte számos kérdést vet fel, amelynek megoldására egyelőre még csak tervek születtek. Egy biztos: elhúzódó szétválás esetén nehéz időszak vár az új skót kormányra és az önálló skót gazdaságra.
Visszautasította az Alkotmánybíróság (Ab) az Együtt és a PM alkotmányjogi panaszát, amelyet azért nyújtottak be, hogy lehessen népszavazást tartani a paksi erőmű állami hitelfelvétellel történő bővítéséről.
A szakadárok szavazóbizottsága szerint 75-80% körüli, az ukrán belügyi szervek adatai szerint csak 30% körüli volt a részvételi arány a vasárnap két kelet-ukrajnai megyében (Donyeck és Luhanszk) megrendezett, az önrendelkezésrõl szóló népszavazásokon. Az eseményt számos súlyos visszaélés gyanúja terheli. A végeredmény a választási eredményrõl még ma várható, az elõzetes adatok 90-95% körüli támogatói arányt mutatnak. Moszkva tisztelettel fogadta az elõzetes adatokat és a párbeszéd fontosságára utalt, igaz közben az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy nem látja esélyét a genfi négyoldalú (orosz-ukrán-amerikai-EU) tárgyalások rövid távú folytatásának. Délután a donyecki szakadár vezető felkérte Moszkvát, hogy vegyék fontolóra a terület Oroszországhoz csatolását. Közben az ukrán hadsereg pedig folytatja a keleti részeken a terrorista-ellenes hadmûveletét és az EU mai külügyminiszteri ülésén elfogadta az újabb, vállalatokat és magánszemélyeket is érintő szankciókat Oroszországgal szemben a Krím-félsziget megszállásával kapcsolatban.
Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.
Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.
A főbb devizapárokban és határidős részvényindexekben nem mutatkozik érdemi elmozdulás péntek estéhez képest a vasárnap magyar idő szerint késő éjszakai állapot szerint, azaz a vártnak megfelelő krím-félszigeti népszavazási eredmény az első reakciók szerint nem rontotta tovább az egyébként borús nemzetközi pénz- és tőkepiaci hangulatot.
Hétfõn orosz fegyveresek tüzet nyitottak a Krím-félszigeten egy katonati bázis elfoglalása során, a NATO pedig felderítõ gépeket küldött a keleti határaihoz, azaz Lengyelország és Románia fölé. Az indoklás szerint a lépést azért tette, mert nem enyhül az orosz-ukrán konfliktus a most vasárnapi krím-félszigeti népszavazás elõtt. A szavazást egyébként a nyugati közösség illegálisnak tartja és emiatt azzal fenyegette meg Oroszországot, hogy ha sürgõsen nem változtat az általa követett irányon, akkor akár még ezen a héten újabb szankciókat kaphat a "nyakába". Kedd délelõtt újra megszólalt a nyilvánosság elõtt Viktor Janukovics elüldözött ukrán államfõ, aki továbbra is államfõnek tekinti magát. Angela Merkel szerint szanckiókat kell alkalmazni Oroszországgal szemben, amelynek a krími akciói bekebelezést jelentenek.
Svájc visszalépett a munkaerőpiacának megnyitásáról Horvátországgal kötendő megállapodástól.
Svájc államadós-profiljának és növekedési kilátásainak is árthat, ha az ország konfliktusba keveredik az Európai Unióval az EU-állampolgárok bevándorlásának korlátozásáról megtartott svájci népszavazás nyomán - állapították meg szerdai értékeléseikben londoni pénzügyi elemzők.
Népszavazást tarthatnak a dohánytermékek kereskedelmi árrésének mértékéről, miután az Országos Választási Bizottság (OVB) szerdai ülésén jóváhagyta a kezdeményezést. Az aláírásokkal támogatható javaslat értelmében az árrés törvényben rögzített mértéke 3,33 százalék lenne.
Az Országos Választási Bizottság (OVB) döntése alapján népszavazást tarthatnak arról, hogy az általános iskolákban kötelező legyen-e a diákok gépírásoktatása, valamint a diákok általános, az életvitelhez szükséges pénzügyi készségeinek fejlesztése.
Az orosz-ukrán háború fontosabb eseményeiről ebben a cikkünkben számolunk be.
Drámaian megugrott a gyilkosságok száma.
Érdekes folyamatokat tárt fel az MNB jelentése.
Egy régi döntésre hivatkoznak.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
