Az elmúlt két negyedév impozáns gazdasági növekedése kapcsán sokan úgy vélik, hogy Magyarország rátalált a helyes útra, leckét adunk Európának a növekedés gazdaságpolitikájából, mi több, amit látunk az nyilvánvalóan az elmúlt évek gazdaság- átalakító lépéseinek a gyümölcse. Sőt vannak, akik az EU elhúzódó válságát és a "sajátos magyar gazdasági modell" eredményeit szem előtt tartva egyenesen arra jutnak, hogy gyökeresen más közgazdasági oktatásra, új közgazdasági iskolákra van szükség. A cikk szerzője azonban mindezt egészen másképp gondolja.
Lefelé módosította a német kormány a gazdaság idei és jövő évi növekedésére adott előrejelzését, a szerdán Berlinben ismertetett prognózis szerint az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2014-ben 1,2 százalékkal, 2015-ben 1,3 százalékkal bővül.
A német és a francia gazdasági miniszter felkért egy-egy neves német, illetve francia közgazdászt, hogy dolgozzanak ki közös javaslatokat olyan intézkedésekre, amelyek révén nagyobb növekedésre serkenthetik az eurózóna két legnagyobb gazdaságát - közölte a német gazdasági minisztérium hétfőn.
A kockázati és pénzügyi alapmutatók javulása nem tükrözi az euróövezet gazdaságának tényleges állapotát, amely sok tekintetben továbbra is nagyon messze jár a "normalitástól" - vélekedtek kedden ismertetett átfogó tanulmányukban londoni pénzügyi elemzők.
Gyorsuló, de az átlagon belül erősen egyenetlen sebességű világgazdasági növekedés várható az idén és a következő két évben, lefelé ható kockázatokkal - jósolták kedden Londonban ismertetett új negyedéves előrejelzésükben a Fitch Ratings elemzői.
Hiába alakult rosszul a második negyedéves növekedés Németországban, az általános trend nem sérült - érvel a német jegybank, a Bundesbank legfrissebb tanulmányában. Figyelmeztetnek ugyanakkor, hogy most augusztusban kifejezetten sok szünnap volt, emiatt még ne a rá vonatkozó statisztikáktól várjuk a fellendülést.
A Portfolio idén is egy asztalhoz ülteti Magyarország meghatározó döntéshozóit, sikeres vállalatvezetőit és elismert közgazdászait, akik megvitatják hazánk, a régió és az eurózóna fejlődési lehetőségeit és legaktuálisabb gazdasági kérdéseit. A Budapest Economic Forum-on minden szóba kerül, ami igazán foglalkoztatja a pénzügyi és a gazdasági szféra képviselőit: növekedés és stabilitás, versenyképesség és tőkevonzás, EU-támogatások és külföldi működőtőke, hitelezés és a bankszektor kilátásai.
Júliusban egy hónap alatt 1,6%-kal növekedett az ipari termelés. Az egy évvel ezelőtti szintet 12,3%-kal haladta meg - közölte a KSH az előzetes adatokat. Az éves növekedési ütem meghaladta az elemzői várakozásokat és egyúttal 2011 februárja óta a legmagasabb érték.
A fenntartható magyar gazdasági növekedéshez elengedhetetlen az újraiparosítás, közben 3% alatti államháztartási hiány és az államháztartás kiadási oldalának a GDP 45%-ára csökkentése is fontos gazdaságpolitikai cél - többek között ezeket mondta a Magyar Közgazdasági Társaság 52. Vándorgyűlésének nyíregyházi nyitóelőadása keretében Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter a fenntarthatóan csökkenő adósságpályát is fő célnak nevezte és közben bejelentette, hogy a devizaalapú sérülékenység csökkentése érdekében sem idén, sem jövőre nem tervezünk kibocsátani devizaalapú államkötvényt. A devizahitelezés kapcsán Varga elárulta, hogy saját becsléseik szerint mintegy 3 milliárd eurónyi összeg járhat vissza a hiteladósodnak a bankok korábbi tisztességtelensége nyomán. A devizahitelek forintosítása jövőre jöhet, amely szavai szerint a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat. A miniszter megjegyezte, hogy a pénzügyi szektort terhelő adókat (bankadó, tranzakciós illeték) újra fogják gondolni, hiszen szükség lehet apróbb módosításokra, már csak a hitelezés újraindítása érdekében is.
Fontosabb részletek
A fiskális fegyelmet fent kell tartani, azaz továbbra is 3% alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány
A költségvetés kiadási oldalát a GDP 45%-ára kell szorítani a mostani 50% felettről (időkorlát említése nélkül)
A fenntartható növekedést szolgálja az újraiparosítás, és a beruházási ráta 20% fölé emelésének célja
A külföldi működőtőkét fontos ösztönözni, ahogy az itt képződött külföldi profit minél nagyobb részének itt tartása is cél
Az államadósság további csökkentése lényeges, a devizaadósság csökkentése (a jövőre is elmaradó devizakötvény-kibocsátással) segíti, hogy felminősítsék Magyarországot a hitelminősítők
Cél, hogy a magyar bankrendszerben a hazai tulajdonú bankok aránya 50% felett legyen és az MKB-ban csak átmenetileg jelent meg az állam
A devizahiteles probléma rendezése az idén még megszülető elszámolási szabállyal történik majd meg
A devizahitelek forintosítása jövő tavasz körül indul és Varga jelzése szerint (nem teljesen egyértelműen) a "jelzálogalapú, lakáscélú" hitelekre vonatkozhat.
Látványosan megugrott az idei első félévben a kereslet a nagy, több ezer négyzetméteres összefüggő irodaterületek iránt, viszont egyre kevesebb olyan irodaház van jelenleg Budapesten, amely ki tudná szolgálni ezt a növekvő igényt - derül ki a Laurus Irodaházak és a Robertson Hungary ingatlan-tanácsadó friss elemzéséből.
A legutóbbi aktivitási adatok is azt mutatják, hogy egyre inkább lemarad az euróövezet az Egyesült Államok mögött, és ez várhatóan markáns hatással lesz az euró dollárárfolyamára is - jósolták csütörtöki helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Aggodalmaskodó kormányközeli kutatók szerint lazítani kell Kína monetáris kondícióin, hogy támogassák a gyengülni látszó növekedést. Véleményük annyiban meglepő, hogy nem pusztán a bankok tartalékolási kötelezettségén kívánnak változtatni, hanem a kamatkörnyezeten is, erre pedig a piacon egyáltalán nem számítanak - derült ki a Reuters felméréséből.
A szerdai ünnepnap miatt magyar szempontból "kettétört" hét kifejezetten izgalmasnak ígérkezik a külföldi makronaptárunkat elnézve és a sokféle adat közül most talán a legnagyobb figyelem a csütörtöki előzetes augusztusi eurózónás feldolgozóipari és szolgáltató szektorbeli menedzser indexekre irányulhat. Ezekből ugyanis megtudhatjuk majd, hogy milyen keményen hatnak az augusztustól életbe lépett oroszok elleni, illetve ő általuk hozott különböző gazdasági szankciók.
A vártnál intenzívebben, 3,9%-kal nőtt az idei első negyedévben a magyar gazdaság a KSH ma reggel közzétett első becslése alapján, ami 8 éve a leggyorsabb éves ütemnek számít és egyúttal az Eurostat adatai szerint az egész EU-ban is a legdinamikusabb növekedést a magyar gazdaság produkálta az említett időszak alatt. Negyedéves alapon 0,8%-os volt a bővülés üteme és feltehetően az ipar, illetve az építőipar húzta leginkább a gazdaságot.
A második negyedévi, 8 éves csúcsot jelentő GDP-növekedési ütem kapcsán a szokásosnál kicsit hosszabb közleményt adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, amelyben a tárca többek között rögzíti: "A vártnál nagyobb GDP-növekedés hátterében a piaci szolgáltatások gyorsabb bővülése állhat." A kilátások kapcsán az NGM szakértői azt hangsúlyozzák, hogy "A bizalomindexek és a rendelésállományi adatok alapján tartósan magas maradhat a dinamika, így a 2014-es növekedés minden bizonnyal meghaladja a 3%-os értéket", "ami jóval magasabb, mint a legutóbbi Konvergencia Programban prognosztizált 2,3%-os mérték." Az idei első félév átlagában 3,7%-os volt a GDP-növekedés, így ennek tükrében kell értelmezni a 3% feletti növekedéssel kapcsolatos NGM-jelzést. Az alábbiakban az NGM közleményét közöljük.
Az első negyedévi 3,5% után 3,9%-kal, 8 éve nem látott ütemmel bővült a második negyedévben éves alapon a magyar gazdaság - közölte az előzetes, munkanaphatással korrigált adatot a KSH. Utóbbi gyorsabb, mint a Portfolio tegnap közzétett elemzői konszenzusa (3,6%), illetve egy egyszerű előrejelző modell által jelzett dinamika (szintén 3,6%). Negyedéves alapon a magyar gazdaság az első negyedévi 1,1% után 0,8%-kal bővült.
A francia gazdaság a második negyedévben stagnált, a német pedig váratlanul visszaesett - derül ki a ma reggeli előzetes statisztikai hivatali adatokból. Úgy tűnik, hogy az orosz-ukrán konfliktus a külkereskedelmi kapcsolatokon keresztül egyértelműen lehúzza Európa legnagyobb gazdaságait.
Csütörtök reggel teszi közzé az idei második negyedévi GDP-ről szóló előzetes becslését a KSH és mind a Portfolio szűk piaci konszenzusa, mind egy egyszerű becslő modell 4%-ot alulról közelítő (3,6%) adatot jelez az első negyedévi 3,5%-os meglepő dinamika után. Ha tényleg 4% közeli lenne a második negyedévi GDP-adat, akkor az 8 éves csúcsnak számítana, persze rögtön érdemes hozzátenni, hogy könnyen lehet: a mostani kiugró tempó inkább csak átmeneti jelenség.
A közép- és kelet-európai térség 25 évvel a rendszerváltozás után sem tudott teljes mértékben elszakadni keleti nagytestvérétől, Oroszországtól. A régió országainak kitettsége az energiahordozók terén a legjelentősebb, de az agrárszektorban is fennmaradtak a korábbi összefonódások az egykori KGST-országok között. Az orosz-ukrán válság negatív hatásai ennek következtében súlyosabban érintik a térség országait, közülük is Lengyelország veszíthet a legtöbbet.
Kiugróan jó növekedési adat látott napvilágot az Egyesült Államokban, amire a piac is azonnal reagált. Az előző negyedévben az ország rendkívül tragikus, -2,1 százalékos (évesített negyedéves) eredményt tudott csak produkálni, de ezt az elemzők a zord tél hatásainak tudták be. Az egyszeri sokkhatás kifutásával és a kifejezetten kedvező havi adatokból már lehetett rá számítani, hogy a második negyedévben korrigál az USA. Viszont ennyire magas, 4,0 százalékos évesített növekedést csak nagyon kevesen feltételeztek, a várakozások mediánja "pusztán" 3,1 százalék volt. A dollár erősödést mutat az adatközlést követően.
