Rekordszintű, 390 millió tonna kőolaj-egyenértékű (boe) volt Kína olaj- és gáztermelése tavaly az ország energiaügyi hivatalának jelentése szerint.
Nem sokáig várt a környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések tekintetében Joe Biden, és már első hivatali napjaiban odacsapott az olajcégeknek. Először még szerdán este érkezett egy rendelet a belügyminisztériumtól, amely 60 napra kvázi felfüggesztette az olajjal és gáztermeléssel kapcsolatos új engedélyek és lízingek kiadását szövetségi területeken. Emellett azonban a Bloomberg értesülései szerint komolyabb dolgok is zajlanak a háttérben, és jövő héten jöhetnek nagyobb bejelentések, amik akár tartós moratóriumhoz vagy tiltáshoz is vezethetnek. Az érintett olajcégek részvényei erősen estek a tegnapi kereskedésben.
Ma kezdődik az OPEC+ kétnapos találkozója, amelynek keretein belül megvitatják a tagországok, hogy hogyan alakítsák majd jövő évi termelésüket. A korábbi tervek szerint még enyhítettek volna a kitermelési korlátozásokon az olajkartell tagjai, de a koronavírus-járvány újbóli súlyosbodása miatt egyelőre valószínűbbnek tűnik, hogy elhalasztják a januári kitermelésnövelést az országok. Másrészt a palaolajtermelők aktivitása is nőtt az elmúlt hetekben, ami szintén aggodalomra adhat okot az OPEC+ kitermelőinek, hiszen egy esetleges túlkínálat lefelé nyomhatja az árakat.
Az elmúlt években jelentősen csökkent a nagy olajtársaságok nyereségessége, ami komoly fejfájást okoz a befektetőknek, de még ennél is jobban aggódnak, hogy mit hozhat a jövő ezen cégek számára. A profitok növelése és a szép osztalékhozam persze továbbra is fontos, de nem mindegy, hogy ezt milyen módon érik el a társaságok, akik előtt több kihívás is áll a következő időszakban. Egyrészt csökkenteniük kell a költségeiket, és a nagyobb nyereséggel járó forrásokra kell koncentrálniuk, miközben ezekből kell finanszírozniuk az energiaátmenethez kapcsolódó befektetéseiket.
Szakadnak az amerikai energiacégek árfolyamai, miután a szaúdiak és az oroszok által kirobbantott olajár háború egyik legnagyobb vesztesei lehetnek. 16 éve nem látott mélypontot ütött a szektort összefogó cégek részvényindexe.
Hétfőn olajár háború bontakozott ki az oroszok és a szaúdiak között azután, hogy nem sikerült megegyeznie az OPEC+-nak a további termelésvágásokról. Mindennek az egyik legnagyobb vesztese az Egyesült Államok palaolajipara, melynek következtében az USA elveszítheti energiafüggetlenségét. Valószínűleg Trump nem fogja ezt a szituációt rezzenéstelen arccal végignézni.
Első ránézésre úgy tűnhet, hogy az oroszok és a szaúdiak vívják egymással az olajháborút. Azonban ennél valószínűbb kimenet lehet, hogy Oroszország döntésével az amerikai palaolajtermelőket támadta meg leginkább, sőt tovább gondolva az energiafüggetlenné váló Amerikai Egyesült Államokat, mely az elmúlt alkalommal jó pár orosz érdeket sértett hatalmával visszaélve. Emiatt pedig az oroszoknál elszakadhatott a cérna, és keresve sem találhattak volna jobb alkalmat a jelenlegi koronavírus által amúgyis meggyengített olajpiacnál.
Olcsó, ezért teljesen átrajzolja az olajipart - mondja az IMF a palaolajról egy friss, az olajpiacról szóló tanulmányában. Bár ez nem jelent különösebb újdonságot, az alábbi ábra mégis nagyon szemléletesen mutatja, mitől is tarol a palaolaj.
Némi meglepetésre a Chevron nem emel az Anadarko Petroleumra tett korábbi felvásárlási ajánlatán, így az elsősorban a palaolaj és -gáz kitermelésében erős társaságért folytatott, dollár-tízmilliárdokat megmozgató tengerentúli felvásárlási háborút az esélytelenebbnek tartott Occidental Petroleum nyerte.
Az Anadarko Petroleum igazgatósága úgy döntött, hogy a Chevron felvásárlási ajánlatával szemben az Occidental ajánlatát támogatja, és felbontaná a Chevronnal kötött megállapodását. A Chevronnak a hét végéig van ideje új ajánlatot tenni.
A Chevron 33 milliárd dollárért megvásárolná az Anadarko Petroleum nevű céget, jelentette be az egyesült államokbeli székhelyű energetikai nagyvállalat. Amennyiben megvalósul, az ügylet értéke alapján a valaha volt 11. legnagyobb energiavállalat-felvásárlás lesz a történelemben.
Új történelmi rekordot ért el 2018 decemberében az Egyesült Államok olajtermelése, a kormányzati energiainformációs hivatal (EIA) pedig ismét emelte a 2019-es termelésbővülésre vonatkozó várakozását.
Az Egyesült Államok a világ legnagyobb olajexportőrévé válhat 2024-től, megelőzve előbb Oroszországot, majd jó eséllyel Szaúd-Arábiát is - közölte a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) új jelentésében. A legutóbbi adatok ugyan a tengerentúli kutatás-termelési tevékenység gyengülését mutatják, azonban a szervezet szerint a következő öt évben a jelenleg is rekord szinten álló amerikai kitermelés több mint 30 százalékkal tovább emelkedhet.
Új csúcsot érhet el az Egyesült Államok palaolaj-termelése márciusban. A tengerentúli palaolaj-termelés napi 8,4 millió hordóra emelkedhet márciusban az amerikai kormányzati energiainformációs hivatal (EIA) prognózisa szerint.
Februárban új csúcsra, napi 8,179 millió hordóra emelkedhet az Egyesült Államok palaolaj-termelése - közölte az Egyesült Államok Energiainformációs Ügynöksége (EIA).
Drágul az olaj hétfőn délelőtt, miután a friss adatok szerint Szaúd-Arábia termelése júliusban meglepetésre csökkent, a tengerentúli palaolaj-termelés bővülése pedig a jelek szerint, legalább is átmenetileg stagnáló szakaszba léphetett. Az árfolyamok emelkedését támogatja az is, hogy a piac várakozásai szerint hétfőn újabb bejelentésre kerül sor Washingtonban az iráni olajexportot célzó szankciókról.
Idén 5-10%-kal többe kerülnek a tengerparti nyaralások.
Napok óta rossz a hangulat a részvénypiacokon.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
A közel-keleti konfliktus nem tett jót a hangulatnak.
Megállapodást kötött a BMW és a Lufthansa.
A magyarok fejében az él, hogy Románia fejletlenebb ország, de ez már nincs így.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
