Óva intett az orosz külügyminisztérium attól, hogy szankciókkal nyomást gyakoroljanak a mianmari hatóságokra; a tárca szerint az erre irányuló kísérletek "rendkívül veszélyesek, és polgárháborúba sodorhatják az országot" - jelentette kedden az Interfax orosz hírügynökség.
Őrizetbe vették Jordánia volt koronahercegét, Hamza bin Husszeint a jordániai hatóságok. Az ország miniszterelnök-helyettese azt közölte: a herceg törzsi vezetők segítségével akarta destabilizálni az ország kormányát – írja a BBC.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa elítélte, hogy a mianmari katonai junta erőszakkal fojtja el a békés tüntetéseket, és százakkal - köztük nőkkel és gyerekekkel - végzett a tiltakozások során.
A mianmari katonai junta vezetője, Min Aung Hliang nagyszabású vacsorát tartott szombat este, miközben az irányítása alá tartozó hadsereg több mint 100 embert gyilkolt meg aznap, a katonai puccsot követő tiltakozások eddigi legvéresebb napján – írja a Business Insider.
Gazdasági szankciókat jelentett be hétfőn Joe Biden amerikai elnök kormányzata a mianmari vezetéssel szemben, válaszul a demokráciapárti tüntetőkkel szembeni, halálos áldozatokat követelő fellépésre.
Elfogadhatatlan az erőszak fokozódása Mianmarban, a súlyos emberi jogi jogsértések elkövetőitől számon kell kérni szégyentelen cselekedeteiket - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője a mianmari puccs ellen tiltakozókkal szemben a hétvégén alkalmazott katonai erőszakra reagálva.
Elfogatóparancsot adtak ki kedden Törökországban újabb 184 ember, köztük katonák ellen azzal a gyanúval, hogy kapcsolatban álltak a 2016. július 15-ei puccskísérletért a török hatóságok által felelőssé tett nemzetközi gülenista hálózattal - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.
Egyre nehezebb dolguk van a Mianmarban jelen lévő nyugati vállalatoknak a több hete tartó zavargások miatt. A cégek egyszerre néznek szembe a bizonytalan környezettel és az rájuk nehezedő nyomással, miszerint hagyjanak fel a puccsistákkal folytatott üzleti kapcsolatokkal – írja a Wall Street Journal.
ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint Mianmarban már most kétszámjegyű emelkedés tapasztalható az alapélelmiszerek tekintetében, de az üzemanyagárak is jelentősen nőttek. Közben a puccs nyomán kialakult zavargások áldozatainak száma elérte a 180-at – írja a Guardian.
Első ízben fordult a nyilvánossághoz szombaton az elűzött parlamenti képviselők által megválasztott mianmari polgári árnyékkormány ideiglenes vezetője, aki ígéretet tett a junta elleni "forradalom" folytatására.
Már több, mint másfél hónapja tartanak a rendszerellenes tiltakozások a puccs sújtotta Mianmarban, ahol a hatóságok éles lőszert is bevetettek a tüntetők ellen. Mi állhat a puccs hátterében és mekkora esély van arra, hogy sikerrel járnak a tiltakozók? Többek közt ezekre a kérdésekre keresi a választ a Portfolio Globál podcastjában Orosz Márton és Palkovics Máté, a Portfolio elemzője, továbbá szót ejtünk még a délkelet-ázsiai ország történelméről, gazdaságáról, geopolitikai jelentőségéről és térség virágzó drogkereskedelméről.
1 milliárd dollárt próbált meg kiutalni magának a New York-i Fednél vezetett számlájáról a mianmari hadsereg a február 1-jei katonai puccs után, de az Egyesült Államok befagyasztotta a pénzt – értesült bennfentes források alapján a Reuters.
Legalább 38 ember meghalt szerdán Mianmar több városában, miután a hatóságok éles lőszerrel tüzet nyitottak a katonai puccs ellen békésen tiltakozókra – írja CNN.
Izraeli drónokat, európai iPhone-feltörő szoftvereket és amerikai hackerprogramokat vetett be a mianmari katonai junta az erőszakos hatalomátvétel ellen tüntető tömegek megfékezésére. Felmerül a gyanúja annak is, hogy egyes technológiákhoz azután jutott hozzá a puccsista hadsereg, miután azok Mianmarnak való eladása már tiltott volt a nyugati vállalatok anyaországában. Az érintett cégek mindent tagadnak, viszont több jel is utal arra, hogy a junta közvetítőkön keresztül, oktatási és rendőrségi álcával nagyon modern hackerszoftverekhez jutott hozzá, melyekkel most a tüntető lakosságot próbálják megfékezni.
Bekeményített a katonai hatalomátvétel ellen tüntetőkkel szemben a mianmari rendőrség: több városban is a tömegbe lőttek, eddig 18 halottról és 30 sebesültről értesült az NPR.
Már negyedik hete zajlanak a rendszerellenes megmozdulások Mianmar több városában, miután a hadsereg február elején egy puccsot követően váratlanul átvette a hatalmat, az ország demokratikus úton megválasztott vezetőit pedig házi őrizetbe helyezte. Az ennek nyomán kialakult tiltakozó megmozdulások és az országot megbénító polgári engedetlenségi mozgalom kiterjedése annak ellenére növekszik, hogy a hadsereg már éles lőszert is bevetett a felszámolásukra. Az, hogy eddig nem sikerült megtörni a tüntetőket egyrészt betudható annak, az országban igen nagy hagyománya van a hatalommal szembeni ellenállásnak, másrészt azoknak az innovatív megoldásoknak, amelyeket a tüntetők alkalmaznak a hatalommal szemben. A nemzetközi közvélemény megosztott a kérdésben, több nyugati ország elítélte a hadsereg által alkalmazott erőszakot és szankciókat vezetett be, Kína és Oroszország viszont továbbra is Mianmar belügyének tekinti az eseményeket.
Azzal vádolta meg Örményország miniszterelnöke a hadsereget, hogy katonai puccsot készítenek elő, miután a vezérkar lemondásra szólította fel a politikust – írja az AP.
Elítélték a G7 országcsoport külügyminiszterei kedden az erőszak alkalmazását a mianmari katonai puccs ellen tüntetőkkel szemben, és követelték a felelősök elszámoltatását.