Oroszország szövetségi költségvetésének olaj- és gázipari bevételei áprilisban 64%-kal csökkentek az előző év azonos időszakához képest az olajfinomítóknak nyújtott magasabb támogatások miatt - közölte a pénzügyminisztérium a Reuters szerint.
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.
Egyelőre nem talált új vevőket a kiesett európai piac helyett az orosz gázszektor, így az energiaexport és a gázkitermelés jelentősen visszaesett. Azonban az Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók miatt a földgázkutak fejlesztése és üzemeltetése is egyre nagyobb problémát jelent a Gazpromnak és a többi cégnek: az európai technológiai eszközöket nem tudja pótolni Moszkva.
A jelentések szerint a "Szernija-hálózat" nevű orosz kémhálózat a 2022 márciusában bevezetett amerikai szankciók ellenére érzékeny technológiát szerzett be uniós vállalatoktól, hogy ezzel segítse Vlagyimir Putyin elnök Ukrajna elleni invázióját. A Financial Times szerint a hálózatnak sikerült szerszámgépeket szereznie Németországból és Finnországból. A kémeket az amerikai igazságügyi minisztérium azzal vádolja, hogy "rendkívül érzékeny és titkos beszerzési tevékenységeket" folytat.
Május 18-án jár le az orosz-ukrán gabonamegállapodás, melynek meghosszabbítása az elmúlt hetek egyik legfontosabb kihívásává vált. Oroszország ma azt jelezte, hogy még mindig nem történtek előrelépések - írta meg a Reuters.
Hiába csökkent a Kazahsztánból külföldre szállított kőolaj mennyisége, az ország olajexport-bevételei 2022-ben mintegy 50 százalékkal megugrottak a nyersolaj árrobbanásának köszönhetően - derült ki a Kazahsztáni Nemzeti Statisztikai Hivatal (BNS) adataiból.
Vlagyimir Putyin nemrég arra utasította a kormányát, hogy "tisztázza" a körülményeit annak az az eljárásnak, ami alapján az orosz vállalatok osztalékot fizetnek az úgynevezett "barátságtalan országokból" származó részvényeseknek.
A katargate-botrány után az Európai Bizottság fokozná az uniós intézményrendszeren belül is a korrupcióellenes lépéseket, de közben a tagállamok közötti együttműködést is fokoznák. A Věra Jourová és Margaritis Schinas bizottsági alelnökök által beterjesztett reformterv közös uniós standardeket fogalmazna meg Magyarországtól Németországig, hogy mi is számít vesztegetésnek.
Az Európai Unió Tanácsa célzott korlátozó intézkedések új keretét hozta létre pénteken, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy szankciókat szabjon ki a Moldovai Köztársaság önállóságát és függetlenségét, valamint az ország demokratikus berendezkedését, jogállamiságát, stabilitását, biztonságát aláásó vagy fenyegető cselekmények, vagy intézkedések támogatásáért vagy végrehajtásáért felelős személyekkel szemben.
Továbbra is megérkezik Európába az orosz kőolaj, a jelenlegi szabályozói környezet ugyanis lehetővét teszi azt, hogy más országok, például a jelentős olajimportra alapvetően nem szoruló India megvásárolja Oroszországtól a nyersanyagot és a finomított termékeket, majd drágábban eladja azokat Európának.
A geopolitikai körülmények és a szankciók miatt Oroszország vezetékes gázexportja a FÁK-országokon kívüli államokba a felére csökkenhet, 100 milliárd köbméterről 50 milliárd köbméterre 2023-ra egy orosz belső kormányzati jelentés szerint. A csökkenés ellensúlyozására a hazai fogyasztás növelését, több kis LNG-üzem építését és az ipari ágazatok fejlesztését tervezik, de ez hosszú évek után válhat csak valósággá. A szankciók nagyon megütötték már az orosz bevételeket a titkos jelentés szerint. Közben az orosz sajtó egyre jobban fél egy Török Áramlat ellen végrehajtott merénylettől.
Az orosz külügyminisztérium ma arra hívta fel a figyelmet, hogy a fekete-tengeri gabonaegyezmény csak akkor menthető meg, ha a nyugati országok feloldják a Moszkvával szembeni egyes szankciókat - írta meg a Reuters.
Ma tartja közgyűlését a Mol, az eseményt Hernádi Zsolt, a vállalat elnök-vezérigazgatója nyitotta meg. A Mol-vezér többek között a tavalyi energiaválságos év kihívásairól és nehézségeiről, továbbá a diverzifikáció fontosságáról beszélt, illetve a vállalat fenntarthatósággal kapcsolatos törekvéseit fejtette ki a beszéde során. Hernádi arra is kitért, hogy szerinte az energiaválságból való kiút csak piaci alapon történhet meg, a kormányoknak és nemzetközi intézményeknek előbb vagy utóbb vissza kell térniük a piaci normákhoz.
Moldovának "védernyőre" van szüksége, de lakosságának túlnyomó többsége nem támogatja a NATO-csatlakozást, és az alkotmányban foglalt semlegességet pártolja - közölte szerdán Maia Sandu moldovai elnök a Jurnal TV helyi televízió műsorában.
Beépítésre vár a Ganz négy hűtővíz-szivattyúja a készülő törökországi Akkuyu Atomerőmű egyes blokkjába - mondta Gyenyisz Szezjomin, a Roszatom beruházásában épülő létesítmény építésvezetője szerdán a helyszínen, nemzetközi újságíró delegációnak tartott bejáráson.
Oroszország ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy nem történt valódi előrelépés a fekete-tengeri gabonamegállapodásban. A diplomata kifejtette, hogy a Moszkva által felvetett aggályokra nem találtak megoldásokat, így kérdésessé válik a jövő hónapban lejáró egyezség jövője.
Az Európai Unió és Japán visszautasította az Egyesült Államok azon javaslatát, hogy a G7-országok teljesen tiltsák be az Oroszországba irányuló exportot - írta meg a Financial Times.
A Forbes Russia szerint Oroszország 110 hivatalos milliárdosa több mint 150 milliárd dollárral gyarapította vagyonát az elmúlt évben, így összvagyonuk elérte az 505 milliárd dollárt. Ez a növekedés nagyrészt a drága energiahordozók exportjának és a magas nyersanyagköltségeknek köszönhető.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Oroszország egyre inkább rubelben és kínai jüanban történő fizetést fog elfogadni az energiaexportért, mivel az ország igyekszik eltávolodni az amerikai dollártól és az eurótól.