szegénység

Tíz év eredményeit nullázhatja le a koronavírus-járvány

Tíz év eredményeit nullázhatja le a koronavírus-járvány

A koronavírus-világjárvány veszélyezteti a legsérülékenyebb országok politikai stabilitását és a szegénység elleni küzdelmet, mert akár 10 év eredményeit is semmivé teheti - állapították meg csütörtökön különböző ENSZ-szervezetek.

ENSZ: éhezést, népvándorlást, tüntetéseket hoz a koronavírus a világra

ENSZ: éhezést, népvándorlást, tüntetéseket hoz a koronavírus a világra

Emberek millióit fenyegeti éhínség a koronavírus-járvány, a kedvezőtlen időjárás és a helyi konfliktusok miatt, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) kis híján 5 milliárd amerikai dollárnyi támogatásra van szüksége ahhoz, hogy folytathassa programjait - derül ki a szervezet hétfői bejelentéséből.

Hátborzongató adatokat közöltek a koronavírusról – A magyar küzdelem legérzékenyebb pontjaira is rávilágítanak

Hátborzongató adatokat közöltek a koronavírusról – A magyar küzdelem legérzékenyebb pontjaira is rávilágítanak

A koronavírussal való küzdelem legérzékenyebb pontjaira világít rá az OECD friss elemzése. Egyre több ember szembesül azzal az eshetőséggel, hogy a koronavírus okozta kieső jövedelmeik miatt szegénységbe süllyednek, a nélkülözhetetlen napi életvitelhez szükséges kiadások a legszegényebb családok jövedelmének 75%-át is felemészti. A tanulmány szerint sok szempontból Magyarországon is rossz a helyzet, a magyar családok 25%-a él túlzsúfolt környezetben, egészségügyi szempontból pedig jelentős probléma, hogy az ezer főre vetített orvosok és nővérek számában nagyon hátul kullogunk az országlistán.

A vírus talán még nem, de az éhezés már beköszöntött a falu szélére - képriport a Cserehátból

A vírus talán még nem, de az éhezés már beköszöntött a falu szélére - képriport a Cserehátból

Stiller Ákos, a Portfolio fotóriportere április közepén Magyarország legszegényebb térségébe, Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részére, a Cserehátba kísérte el az Age of Hope Gyermekvédelmi Alapítványt. Az ország legészakibb településein nagy a baj: sokan vesztették el munkájukat az elmúlt hetekben, az itt élők ráadásul méginkább ki vannak szolgáltatva az élelmiszerárak emelkedésének.

Drámai helyzetről számolt be a magyar, aki kint rekedt az 1,3 milliárd karanténolt országában

Drámai helyzetről számolt be a magyar, aki kint rekedt az 1,3 milliárd karanténolt országában

Indában szinte egyik pillanatról a másikra küldte a teljes, 1,3 milliárd fős lakosságot házikaranténba Narendra Modi miniszterelnök, az országot lezárták, számtalan külföldi rekedt kinn, köztük magyarok is. Vági Zsolt, mentálhigiénés szakember Rishikeshben ragadt, miután törölték lefoglalt repülőjáratát, a Portfolio-nak adott interjújában elég komoly helyzetről számol be. Idegengyűlölet, mélyszegénység, rendőri brutalitás, pánik – nagyjából ezek a szavak jellemzik a kialakult helyzetet, a járvány terjedése esetén pedig még radikálisabb lépések következhetnek. Mindezek ellenére Vági Zsolt elmondta: nem aggódik és nem érzi magát veszélyben, az emberek mindenhol ugyanolyanok, a fő probléma most az, hogy a hülyeséggel és a koronavírussal egyszerre kell megküzdeni világszerte.

Hatalmas EU-pénzeket szánt a kormány a romatelepek felszámolására, de alig halad a program

Hatalmas EU-pénzeket szánt a kormány a romatelepek felszámolására, de alig halad a program

Összesen 289 olyan uniós projekt van jelenleg az országban, amely a szegregációt, jellemzően kistelepülési romatelepek, felszámolását hivatott elérni új ingatlanok építésével is, de a számokat elnézve ezek döcögősen haladnak, hiszen a 75 milliárdos pályázati keretből csak 65 milliárdot kötöttek le eddig és annak is csak a felét fizették még ki – derül ki a Portfolio összesítéséből. A lassú haladásban lényeges oka lehet annak, hogy a pályázatok 2-3 évvel ezelőtti beadásához képest elszálltak az építőipari kiviteli árak és közben súlyos az építőipari munkaerőhiány is, így a megkezdett projektek közül több is félbeszakadt, vagy jócskán csúszik anyagi-emberi erőforrás korlátok miatt.

A magyarok kétharmada 3 hónapra elég pénzügyi tartalékkal sem rendelkezik

A magyar lakosság 36%-a akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, és csak 14% húzná ki fél évnél hosszabb ideig munka nélkül – mutatja a Publicus Intézet friss kutatása. A jövedelem 35%-át költjük saját bevallásunk szerint élelmiszerre és 33%-át a lakás fenntartására, rezsire.

Magyarország teljesen szétszakadt – Óriási különbségek vannak az országban

Magyarország teljesen szétszakadt – Óriási különbségek vannak az országban

Igen jelentősen eltér a háztartások jövedelmi helyzete attól függően, hogy az ország melyik részén élnek. Budapesten a legmagasabb az egy főre jutó jövedelem, míg az Észak-Alföldön a legalacsonyabb. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg a fogyasztásban is, érdekesség, hogy a közép-dunántúli régióban gyorsabban nő a fogyasztás, mint a fővárosban. Ami a szegénységet illeti, több régió is igen kedvezőtlen helyzetben van: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, és Dél-Dunántúlon a lakosság közel egynegyede tartozott a szegénység által érintettek közé.

Szép csendben eltűnnek a szegények Magyarországon

Szép csendben eltűnnek a szegények Magyarországon

Tavaly a teljes népesség 18,9%-át, 1 millió 813 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, 74 ezer fővel kevesebbet, mint 2017-ben. A jövedelmi szegénységi arány 12,8-ről 12,4%-re, a súlyos anyagi depriváció 10,2-ról 8,7%-ra mérséklődött, derült ki a KSH elemzéséből. A mélyszegénységben élők száma azonban bizonyára nem csökken olyan gyorsan, mint ahogy az adatok alapján elsőre gondolhatnánk.

Olyan sok pénzük van a szupergazdagoknak, hogy azt se tudják, mit csináljanak vele

Olyan sok pénzük van a szupergazdagoknak, hogy azt se tudják, mit csináljanak vele

Friss adatok jöttek ki arról, mennyire is gazdagok a gazdagok Amerikában. Elég, ha annyit árulunk el előre, hogy annyi pénze van a felső 1%-nak, hogy az összes amerikai cég részvényét meg tudnák venni. Más kérdés, hogy mintegy 4700 milliárd dollárt parkoltatnak készpénzben, ami semmit sem kamatozik.

Ők kapták a közgazdasági Nobel-díjat

Ők kapták a közgazdasági Nobel-díjat

A 2019-es közgazdasági Nobel-díjat Abdhijit Banerjee, Esther Duflo és Michael Kremer kapta - írja a The Royal Swedish Academy of Sciences. A díjat a globális szegénység enyhítésére tett kísérleti megközelítésükért nyerték el.

A válság még velünk van: a dolgozó embereket is szegénység fenyegeti

A világgazdasági válságot követően nem csak a munkanélküliség emelkedett meg szerte a világon, hanem azoknak az aránya is, akik szegénységben élnek még akkor is, ha dolgoznak. A dolgozói szegénységet az Európai Uniós számos országában még mostanra sem tudták a válság előtti szintre csökkenteni, miközben a foglalkoztatási ráta új csúcsot ért el. Magyarországon a legrosszabb a helyzet a trendet tekintve, de ennek speciális oka van.

Nagyot csökkent a szegénység Magyarországon

Tavaly az Európai Unióban 31 millióan éltek súlyos anyagi deprivációban, ami a lakosság 6,2%-a volt. Egy év alatt 0,4%-ponttal esett vissza a szegénységben élők aránya, vagyis a tendencia kedvező - derült ki az Eurostat adataiból. Magyarországon csökkent az egyik legnagyobb mértékben a szegénység.

Egy adat, ami alapján a magyar nyugdíjasok helyzete szinte a legjobb egész Európában

Egy adat, ami alapján a magyar nyugdíjasok helyzete szinte a legjobb egész Európában

Sorozatban a negyedik éve emelkedik a szegénységi kockázatnak kitett nyugdíjasok aránya az Európai Unióban - derül ki az Eurostat keddi közléséből. Az uniós statisztika szerint viszont Magyarország ebben nem áll rosszul, azonban az elmúlt években látványosan romlott a magyar mutató. Most már közel minden tizedik magyar nyugdíjast veszélyeztet a szegénység.

Közel egymillió magyar teljes kilátástalanságban él

  • Általánosságban kijelenthető, hogy a 16-24 éves korosztályba tartozó, Budapesten élő, magas jövedelmű családból származók a legelégedettebbek az élethelyzetükkel Magyarországon - derül ki a KSH legfrissebb elemzéséből.
  • Magasabb életkorhoz, alacsonyabb végzettséghez és jövedelemhez, illetve vidéki életvitelhez általában kisebb elégedettség társul.
  • A legtöbben jövedelmi helyzetükkel a leginkább elégedetlenek.
  • A válaszadók 8,4%-a értékelte jövőbeli helyzetét kilátástalannak, 60,8%-uk közepesen elégedett jövőbeli lehetőségeivel, míg 30,8%-uk bizakodóan tekint a jövőbe.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Itt a kormánydöntés az üzemanyagárak szabályozásáról
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.