Ukrajna külügyminisztériuma „csalódását fejezte ki”, amiért Robert Fico szlovák miniszterelnök arra kérte Kijevet, hogy foglalkozzanak azzal a problémával, hogy szerinte „fasiszta elemek” vannak jelen az ukrán haderőben – írja a Kyiv Independent.
Az Európai Bizottság fontolgatja, hogy szankciókat vezessen be a Robert Fico vezette szlovák kormány ellen, mivel aggodalmak merültek fel a jogállamiság visszaszorulása miatt. Az intézkedés akár azt is eredményezheti, hogy Szlovákia is részlegesen elveszítheti hozzáférését az EU-forrásaihoz. Brüsszel különösen aggasztónak tartja, hogy Fico kormánya egyre nagyobb nyomást gyakorol az igazságszolgáltatás függetlenségére, és februárban megszüntette a korrupcióellenes hivatalt, amely az EU-támogatásoknál elkövetett pénzügyi csalások megelőzésében is fontos szerepet játszott.
Szlovákiában fokozott készültség lépett életbe, miután ismeretlenek fenyegető e-mailt küldtek, amelyben az elnöki palotát, a parlamentet és egy vasútállomást jelöltek meg lehetséges célpontként. Az üzenet három repülőgép eltérítését helyezte kilátásba, amelyek a fent említett épületeket és létesítményeket vennék célba - közölte az Újszó.
A Mol szlovákiai finomító cége, a Slovnaft megkezdte a pozsonyi finomító petrolkémiai részlegének 70 napos karbantartási és korszerűsítési leállását - közölte a Slovnaft szerdán.
Megkezdődött a „MOONSTAR 2024” többnemzeti harcászati gyakorlat A Magyar Honvédség (MH) „Moonstar 2024” elnevezéssel többnemzeti harcászati gyakorlatot tart szeptember első felében a Központi Gyakorló- és Lőtéren („0” pont és Kőrös-hegy) - számolt be a Honvédelmi Minisztérium alapján az Országos Sajtószolgálat.
Az eddigi hivatalos kijevi jelzések teljesen ellentétesek Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó friss nyilatkozatával, aki sajtóhírek szerint bejelentette, hogy hazája jövő évtől leállítja a Barátság kőolajvezetéket és az orosz földgáz tranzitját is - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Szentpéterváron.
Egyre több szabályozás irányul a globális divatmárkák ellátási láncainak átláthatóságára, és így a megfelelő munkakörülmények biztosítására. Ahogy azonban a folyamatos, a nyilvánosságot is elérő, súlyos kizsákmányolás és jogsértések is mutatják: az 1990-es évek óta hódító vállalati kezdeményezések nem éppen hatékonyak. Na de meddig is terjed a vállalatok felelőssége, ha a divatipar gyártási oldalán dolgozók munkakörülményeiről van szó? Európa perifériáján Magyarország esetét vettük górcső alá. A hazai munkáltatói gyakorlatnak és a jogszabályi kereteknek „köszönhetően” is vihetnek haza a varrónők a minimálbért sem elérő fizetéseket. Továbbá itt is tetten érhetőek a „sweatshopok” (magyarul izzasztóműhely) helyi formái.
A júniusi 465 ezerről mindössze 430 ezerre, azaz csak 8%-kal csökkent júliusban az orosz nyersolaj tranzitja Ukrajnán át Magyarországra, ami még így is a harmadik legmagasabb havi volumen volt idén, így tehát nem volt valós üzemanyag ellátási veszély, mint amelyre a kormány júliusban többször is figyelmeztetett – bukkantunk rá egy pénteki ukrán hírlevélben.
A Mol százhalombattai finomítójába 10%-kal, a pozsonyi finomítójába 22%-kal kevesebb orosz olaj érkezett júliusban vezetéken, mint ami az eredeti, megnövelt, szállítási ütemezésben szerepelt – jelezték névtelen források a Reutersnek. Ezzel együtt az is igaz, amit az ukrán Naftogaz vezére állított a minap, hogy volumenben ugyanannyi orosz olajhoz jutott a két ország, mint júniusban.
Rendkívül fontos az Ukrajnán át érkező gáztranzit fenntartása, mert bár vannak alternatív megoldások, ezek kihasználása a fogyasztói árak jelentős drágulásával járna - mondta hétfőn Pavol Kubík, az Eustream szlovák gázszállító vállalat szóvivője.
Az Ukrajna által minden előzetes egyeztetés nélkül bevezetett olajszállítási blokád nyomán kialakult helyzetről egyeztetett pénteken telefonon Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Valdis Dombrovskissal, az Európai Bizottság alelnökével.
A Lukoil-ügyben az Európai Bizottságtól és Horvátországtól kapott levél "azt erősíti meg, hogy itt egy Brüsszelből összehangolt akcióról van szó, (de) van egy másik nagy baj is a horvát opcióval. Horvátország egyszerűen nem megbízható tranzitország", így ez "a végsőkig kiszolgáltatná Magyarországot" – ezt rögzítette péntek reggeli Facebook-posztjában Szijjártó Péter.
A jelek szerint koordinált választ küldött Magyarországnak az Európai Bizottság és a horvát miniszterelnök a Lukoil-ügyben, mert a brüsszeli testület válaszlevelének mai kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök, Andrej Plenkovic Youtube-videója (képünkön jobbra). A brüsszeli levél gyakorlatilag azt ajánlotta: aktívan kell dolgozni az orosz olajról leváláson, a horvát miniszterelnök pedig ezzel összhangban azt közölte: levelet írt Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben rámutatott: a JANAF horvát vezetéküzemeltető kész segíteni az orosz olajról leválásban.
Nincs ellátásbiztonsági veszélye Magyarországra és Szlovákiára nézve annak, hogy Ukrajna blokkolta a Lukoil olajszállításait a két ország felé, így nincs szükség arra, hogy sürgős konzultációt hívjon össze az Európai Bizottság Ukrajnával, a két országnak pedig aktívan kell dolgoznia az orosz olajról való leváláson, az Adria-vezeték kapacitása erre elegendő lenne – gyakorlatilag ezt üzente vissza írásban az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős alelnöke a magyar és a szlovák külügyminiszternek. A levél kiszivárogtatásával szinte egy időben jelent meg a horvát miniszterelnök Youtube-videója, amelyben azt jelezte: levelet írt Orán Viktor kormányfőnek, amelyben jelezte: készek segíteni az orosz olajról leválásban.
A Portfolio hét forrásból származó információi alapján nagy döntési helyzet elé került a Mol a Lukoil-ügy miatt, ami a magyar üzemanyagárakra is hatással lehet. A döntési helyzet lényege ez: 1) vagy bevállalja, hogy már az orosz-ukrán határon tulajdonjogilag átveszi az oda érkező orosz, vagy papíron akár kazah olajat, és így saját kockázatára szállíttatja át Ukrajnán, 2) vagy a Lukoil-szankció miatt kiesett olajbehozatalt áttereli a Horvátország felőli Adria-vezetékre, ahol bőven van erre kapacitás. Egyelőre az első irány a valószínű, ami költség okok miatt is érthető, és ezt tudomásunk szerint jelezte is már a Mol a háttérben az érintettek felé. Lehet azonban, hogy végül a másodiknál köt ki a cégcsoport, mert afelé terelik az ukránok az orosz olajról való minél nagyobb arányú levál(aszt)ás jegyében. Éppen ezért a huzavonát megérezhetik majd a magyar autósok is. Ellátásbiztonsági kérdésekről is szó lesz a Portfolio október 10-i Energy Investment Forum konferenciáján, amelyre itt lehet regisztrálni. Frissítés! Elemzésünk után néhány órával megjelent az Európai Bizottság válaszlevele a két ország felé, amely számos pontos megerősítette elemzésünket, igaz a Bizottság inkább azt ajánlja, hogy váljon le az orosz olajról Magyarország és Szlovákia. Ezzel egy időben a horvát miniszterelnök is bejelentette: levelet küldött Orbán Viktor magyar kormányfőnek, és jelezte: készek segíteni az orosz leválásban.
A Lukoil elleni ukrán olajszankció eltörléséről szó sem lehet, hiszen az ukrán lépés nem veszélyezteti Szlovákia, és az EU energiabiztonságát, ezért a lépésünket "teljesen megérti" Brüsszel is, egyébként pedig "amennyire csak lehetséges, fel kell adni az orosz olajat" – gyakorlatilag ezt a kőkemény üzenetet írta le a Telegramon szerdán délután Denisz Smihal.
Miután azzal vádolta meg a Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter az Európai Bizottságot, hogy onnan jöhetett az ötlet arra, hogy az ukránok szankcionálják a Lukoil olajtranzitját, visszaüzent a Bizottság, miszerint csomó adatot, információt bekértek a két országtól és Ukrajnától is.
Újabb éles kirohanást osztott meg a Facebookon Szijjártó Péter a Lukoil-ügyben, és a kedd délutáni posztban az Európai Bizottságot vádolta meg azzal, hogy a brüsszeli testület találta ki, hogy az ukránok vessenek ki szankciót az orosz cég tranzitjára. Sőt, a posztban gyakorlatilag szó sincs már az orosz cégről, hanem általánosságban az "olajszállítások tiltásáról" beszél a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Ő egyúttal színvallásra akarja kényszeríteni Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, hogy "Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől".