Benyújtotta a két éve életbe lépett polgári törvénykönyv (Ptk.) módosításáról szóló törvényjavaslatot az igazságügyi miniszter kedden az Országgyűlésnek, a javaslat célja főként a zálogjog alapvető átalakítása.
A jövőben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által alapított gazdasági társaságoknak csak azon adatait védheti titkosság a jegybanktörvény szerint, amelyek kiadása veszélyeztetné a társaságok versenyképességét.
Az állami projektértékelési törvény hatálya nem vonatkozna a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által kiírt kutatási, fejlesztési és innovációs tárgyú pályázatok értékelési feladataira és eljárásaira - lényegében ezt a tisztázást tartalmazza a parlament oldalán megtalálható két fideszes módosító indítvány egyike.
Gulyás Gergely szavait tegnap a fél magyar sajtó félreértette, valójában nem fogják betiltani az okostelefonokat. A rájuk telepíthető titkosító alkalmazásokat és a rejtett kommunikációra létrehozott eszközöket viszont igen - írja a VS.hu.
Új, több törvényre is kiterjedő módosító tervezet jelent meg a kormány honlapján, amely egyebek mellett, az önkéntes pénztárakra, magánnyugdíjpénztárakra, az MNB-re, a biztosítókra és a bankokra nézve is tartalmaz módosítási javaslatokat. A tervezetet máig, azaz március 25-ig lehet véleményezni.
A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.
Megjelent az Országgyűlés honlapján az az összegző módosító javaslat, amely pontosítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetnek igénybe a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2016-tól a különadójuk terhére. Egy korábbi módosító javaslat alapján örülhetnek a lízingcégek és pénzügyi vállalkozások: az ő adóterhelésük is jelentősen csökken.
Évek óta lebegtették, most benyújtották: szerdán este megjelent a parlament honlapján a magáncsődről szóló 146 oldalas, elsőre borzalmasan bonyolultnak tűnő törvényjavaslat. A két ütemben (idén szeptember 1-jétől, illetve jövő év október 1-jétől) önkéntesen választható magáncsőd szabályozott keretek között rendezné a túladósodott, de elégséges vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családok adósságát. Az adós pénzügyi sorsáról bíróságon kívül, ennek sikertelensége esetén bíróságon, szavazással maguk a hitelezők dönthetnek, a jelzáloghitelezők kvázi vétójoga mellett. Ha ez sem sikerül, a bíróság maga dönt. Ha elindul az eljárás, 5-7 évig az adós csaknem minden pénzmozgását szorosan figyelni fogja egy kormánytisztviselő. Jó esetben is alig több mint 40 ezer forintot költhet el szabadon egy hónapban, hogy kellő törlesztési fegyelem esetén a megmaradt tartozását az időszak végén végleg elengedjék. Egyelőre nehéz megmondani, lesz-e érdemi számú jelentkező az agyonszabályozott tortúrára, mindenesetre most 13+1 kérdés és válasz formájában megpróbáljuk kibogozni a törvényjavaslatot.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerda délután beterjesztette a 2016-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. A salátatörvényben módosítják az adósságképletet, a társasági adó egységesítését 2020-ra tolták, számos költségvetési adatot titkosítanának és eltörölnék a reklámügynökségek bónuszrendszerét.
Benyújtotta a kormány a parlamentnek az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvényjavaslatot. Az e-kártya a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a társadalombiztosítási kártyát és - például a schengeni övezeten belüli utazásnál - az útlevelet egy okmányba vonja össze, és kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére, vagy akár diákigazolványként is használható - foglalja össze az Index.
Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.
Benyújtotta Varga Mihály a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a brókerbotrány nyomán, a korábbi ígéreteknek megfelelően jelentősen szigorítja a pénzügyi intézmények, köztük brókercégek felügyeleti ellenőrzését. A javaslatból kiderül, hogy a Beva kártalanítási összeghatára a jövőben 100 ezer euróra emelkedik, a Beva intézményét gyakorlatilag beolvasztják az OBA-ba, az ügyfelek pedig külön alszámlát kaphatnak a KELER-nél, de ezt külön kérniük kell. További érdekesség, hogy a pénzügyi intézmények a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába fizetendő előlegüket levonhatják a társasági adójukból, illetve egyes esetekben akár a fizetendő különadójukból is.
A 2015-ös költségvetés módosítására készül a kormány, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint. Ebből ugyanis kiderül, hogy a kormány többletforrást biztosít az idei büdzsében például az Erste Bankban szerzett állami részesedéshez, a BKV adósságkonszolidációjához. A módosító javaslat egyelőre nem elérhető, viszont a Költségvetési Tanács véleménye már igen, ebből megtudhatók részletes számok is, többek között, hogy az Erste-tulajdonszerzés 15 milliárd forintba kerül, a BKV adósságátvállalása 52 milliárdba, az ISIS elleni katonai akció 10 milliárd forintba. A KT azonban nem aggódik a hiány elszállása miatt, a kamatbevételeket ugyanis a kormány 41,5 milliárd forinttal feljebb húzta, ez részben fedezi a mostani költekezést. Az uniós módszertan szerinti hiány azonban még így is emelkedne GDP-arányosan 0,15 százalékponttal, ám a kormány magabiztosnak tűnik az első negyedévi jobb költségvetési adatok láttán.
30 millió forintig minden Quaestor-kötvényest kártalanítani fognak, az erre vonatkozó igény május 6-a és június 5-e között lesz benyújtható - olvasható abban a törvényjavaslatban, amelyet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be az Országgyűlésnek pénteken este. Amit a Beva nem biztosít (6 millió fölötti összeg, illetve nem fiktív kötvényhez kapcsolódik), annak a kifizetésére feláll a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja. Bár nem tudni, mekkora lesz az alap kártalanítási kötelezettsége, az összeg előteremtéséhez akár 10 éves kötvényt bocsáthat ki, és tartozásának törlesztéséhez előleg formájában gyűjthet pénzt a bankoktól, brókercégektől, alapkezelőktől, méghozzá jegyzett tőkéjük (!) arányában. Mivel a Beva-tagdíjhoz hasonló összeget szedhet be az alap, úgy tudjuk, a pénzügyi szereplők teljes befizetése elérheti az évi 12 milliárd forintot. Ezt végső soron a tisztességes intézmények ügyfelei, sőt részben az adófizetők fogják állni.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője délelőtti ígéretének megfelelően be is terjesztette törvényjavaslatát a brókerbotrányokkal összefüggésben. A törvény "A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről" címet viseli.
Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.
Ötvenhat törvényjavaslatot tartalmaz az Országgyűlés 2015-ös tavaszi ülésszakára vonatkozó kormányzati törvényalkotási program, amelynek alapján jövőre új, egységes családtámogatási törvény születhet, továbbá változhat több oktatási és energetikai tárgyú jogszabály.
Elfogadta az Országgyűlés a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében megszűntethető lesz az a pénztár, amelynél a tagdíjfizetők aránya 2015. szeptember 30-a előtti hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70%-ot. A pénztárak közleményeikben azonban jelezték, nem kívánnak felhagyni a működéssel, éppen ezért rendszeres tagdíjfizetésre szólítják fel a tagjaikat. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a fennmaradó négy magánnyugdíjpénztárból kettő gyakorlatilag már az állam kezében van az MKB és a Budapest Bank felvásárlásával.
Két hete a parlament előtt fekszik a dohányellátó létrehozásáról szóló törvényjavaslat és eddig egyetlen fideszes módosító érkezett, ami azonban felettébb érdekesnek mondható. A kormánypárti Szűcs Lajos úgy módosítaná a tervezetet, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó személyét akár külön pályázat lebonyolítása nélkül is kiválaszthatná a kormány.