Áder János aláírta a túlóratörvényt
A köztársasági elnök csütörtökön aláírta a Munka Törvénykönyvének módosítását. Nyilatkozatának végén a törvénymódosítás ellen tüntetőknek is üzent az államfő.
A köztársasági elnök csütörtökön aláírta a Munka Törvénykönyvének módosítását. Nyilatkozatának végén a törvénymódosítás ellen tüntetőknek is üzent az államfő.
"Most fogadtuk el és működni fog" - szűkszavúan csak ennyit mondott Orbán Viktor az ATV riporterének kérdésére reagálva. Közben a törvény elfogadása óta - bár Áder János még alá sem írta - egyes cégek el is kezdték alkalmazni a törvény által kínált lehetőségeket, Brüsszel vizsgálja az uniós joggal való összeegyeztethetőségét, a magyar szakszervezetek pedig sztrájkra készülnek.
Sztrájkelőkészítő és Demonstrációszervező Bizottságot hoz létre három nagy szakszervezeti konföderáció, illetve tizenöt másik érdekvédő szervezet - mondta el a Népszavának Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. A cél, hogy összehangolják az országszerte zajló szervezett demonstrációkat.
A közigazgatási bíróságok létrehozásáról szóló és a túlórát szabályozó, múlt héten elfogadott törvényeket is górcső alá veszi az Európai Bizottság, meggyőződve az uniós joggal való összeegyeztethetőségükről - erősítette meg kedden szóvivői útján a testület a Bruxinfo cikke szerint.
Hétfő este, az MTVA központi épülete előtt zajló tüntetésen felszólalt Székely Tamás, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének alelnöke is.
Bár Áder János államfő még alá sem írta a Munka Törvénykönyvének módosításáról szóló, múlt héten elfogadott törvényt, erre hivatkozva már elkezdte egy nyírségi cég megküldeni dolgozóinak a 400 óra túlmunkát lehetővé tevő munkaszerződés módosítást - írja a hvg.hu az olvasótól kapott szerződéstervezet alapján.
Richard Branson milliárdos üzletember szerint a technológiai fejlődésnek köszönhetően az emberek kevesebbet fognak dolgozni a jövőben, így eljön majd az idő, amikor három, sőt akár négy napos is lehet a hétvége. Ha okosabban dolgozunk, nem kell majd több időt munkával tölteni - fogalmaz blogbejegyzésében. Magyarországon pont a héten mozdultak el ezzel ellentétes irányba a dolgok.
A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték - árulta el még a hét közepén Palkovics László innovációs miniszter. Gulyás Gergely cáfolta ezt, mondván, nem a "gazdaság szereplői" (értsd: vállalati lobbisták) kérték a törvénymódosítást. Ezek után Palkovics is rejtélyesebbre fogta: tegnap esti interjújában a Hír Tv-nek valahogy úgy fogalmazott, hogy a kormány ki tudta találni, mit szeretnének a vállalatok.
A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyílt levélben fordul a köztársasági elnökhöz. Az államfőtől a konföderáció azt kéri, hogy alkotmányos jogkörével élve küldje vissza megfontolásra a munka törvénykönyvét érintő módosításokról szóló, szerdán elfogadott, "rabszolgatörvényként" emlegetett előterjesztést.
A rabszolgatörvény alkalmazásának megakadályozására buzdít a BKV-s Egységes Közlekedési Szakszervezet. Az EKSZ elnöke szerint a törvény végszavazását követő tömegtüntetésen kiderült: a fiatalok is felismerték, a szégyenletes törvénnyel éppen most nyomorítja meg a kormány a jelenlegi munkavállalók élete mellett az ő jövőjüket is.
A szakszervezetek és az ellenzék heves tiltakozása mellett, botrányos ülésen fogadta el ma a parlament a Munka Törvénykönyvének módosítását. Így jövő januártól 250-ről összeesen 400 órára emelkedhet az évente maximálisan elrendelhető túlmunka ideje, igaz ezt önként vállalt túlmunkának tünteti fel a törvény, amelyről a munkáltatóknak 3 éves időintervallum alatt kell csak elszámolniuk a munkavállalóval. Mára a kormány egyik minisztere, Palkovics László már azt mondta: valójában a cégek kérték a rugalmasabb túlórára lehetőséget adó törvénymódosítást.
A túlmunka-szabályozás módosítását maguk a gazdasági szereplők kérték - árulta el a Világgazdaságnak adott interjújában Palkovics László innovációs miniszter.
A kormány azért nem vonja vissza a munka törvénykönyvének módosítására vonatkozó javaslatát, mert az a munkások érdekét szolgálja - mondta Orbán Viktor az Atv.hu-nak kedden a parlamentben. A miniszterelnök hozzátette: tiszteli a szakszervezeteket, de ebben a kérdésben nincs igazuk.
Az Országgyűlés hétfőtől csütörtökig tartó négynapos üléssel zárja aktuális őszi ülésszakát. A képviselők szerdán több mint negyven javaslatról döntenek.
Miután az elmúlt hetekben valóságos káosz alakult ki arról, hogy a munkavállalókat miként, mennyi időt, és mikor lehet majd túlóráztatni a Parlament előtt lévő törvénymódosító-javaslat elfogadása után, így utánajártunk, mi lehet az igazság. Munkajogi szakértőket kérdeztünk a legfontosabb változásokról.
Az éves 250 órán felül további 150 óra rendkívüli munkaidőt, "önként vállalt túlmunkát" csak úgy rendelhet el a munkaadó, ha arra írásbeli megállapodást köt a munkavállalóval - tartalmazza az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága által csütörtökön elfogadott módosító indítvány.
Ebben a formában biztosan nem kérték a német cégek a túlóráztatásra vonatkozó szabályok módosítását, nem is érdekük, hogy rabszolgákként tartsák a dolgozókat - közölte a Népszavával a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara.
Úgy módosítaná a 400 óra túlórát lehetővé tevő törvényjavaslatot a Parlament vállalkozásfejlesztési bizottsága, hogy csak kollektív szerződés esetén lehessen elrendelni a magasabb túlóraszámot.
A túlórák számának drasztikus növelése nem lehet jó a munkaerőpiac minden szereplőjének. Miután a cégek örülnek, ki lehet találni, hogy kik lesznek a vesztesek. A 400-as túlórakeret minden bizonnyal már rengeteg dolgozónál okozhat hatékonyságvesztést, illetve akár egészségügyi problémákat is, így ha erre kényszerítik a munkavállalókat, akkor garantáltak a széleskörű negatív hatások.
"A kormány álláspontja, hogy a Munka Törvénykönyvének tervezett módosításának azt a célt kell szolgálni, hogy aki többet akar dolgozni, és így többet akar keresni, az elől a bürokratikus akadályokat le kell bontani" - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI-vel.
Nagy meglepetést okozott az ADP-jelentés.
Azonnali cselekvésre szólították fel Teheránt.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Nélkülözhetetlen high-tech eszközökről van szó.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
