Februártól négy százalékkal, majd júliustól - ha a feltételek teljesülnek - további egy százalékkal nő a minimálbér és a garantált bérminimum összege - írja a Magyar Nemzet. Ez a megállapodástervezet körvonalazódik a munkaadók és a szakszervezetek közötti hétfői ülés előtt, az egyezséget azonban nem mindenki fogadja el.
Nem írja alá a minimálbér-emelési megállapodást a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erről a MASZSZ elnöksége ma – január 22-én – online szavazáson döntött. Az indoklás szerint a februártól esedékes 4 százalékos ajánlatnál lényegesen jobbat érdemelnek a szerény jövedelmű munkavállalók.
A munkaerőpiaci járulék eltörlését javasolja a Munkástanácsok Országos Szövetsége, amelynek elnöke szerint a lépéssel az összes munkavállaló nyerne, mivel a járulékot a munkavállaló bruttó béréből kell levonni - írta pénteki számában a Magyar Nemzet.
A szokásosnál jóval később indulhatnak az idei bértárgyalások a versenyszférában a járvány okozta bizonytalanság miatt - írja a Magyar Nemzet. Az idén az országos érdekegyeztetés keretében a jövő évi minimálbérekről is határozniuk kell a feleknek, mivel a jelenlegi, két évre szóló megállapodás 2020-ig szól.
Ismét tárgyalóasztalhoz ül a minimálbérek jövő évi mértékével kapcsolatban a munkaadói, munkavállalói és kormányoldal holnap, ugyanakkor megállapodás egyelőre nem várható - írja a Magyar Nemzet. A kormány holnap ismerteti a jövő évre vonatkozó makrogazdasági várakozásait, az adatok a munkaadói oldal javaslatait befolyásolhatják. A szakszervezetek legalább 10 százalékos emelést szeretnének elérni, azonban 8 százalékos megállapodás van érvényben. A Portfolio információi szerint a munkaadók akkor mennének bele nagyobb emelésbe, ha korábban csökkennének a járulékok.
Újrakezdődnek a minimálbér tárgyalások, a felek álláspontja azonban nagyon messze van egymástól.
Várhatóan jövő nyáron-ősszel hagyhatják jóvá a 2021-2027-es uniós büdzsé kereteit, de közben a magyar kormány már előkészítheti az új ciklus Operatív Programjait és ha mindez sikerül, akkor 2021 első felében már megjelenhetnek az első új uniós pályázatok Magyarországon – vázolta a középtávú kilátásokat a Világgazdaságnak Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatójának meglátása szerint 2020-ban még pörgetni fogja a magyar gazdaságot az uniós projektek végrehajtásával kapcsolatos lendület, ellentétben 2021-gyel, amikorra elfogy az uniós forrás a piacon.
Már a foglalkoztatottak 22%-áról a magyar állam gondoskodik, ami 3%-pontos emelkedés 2000-hez képest - tűnik ki az Eurostat adataiból. Ezzel olyan hatalmassá vált a magyar állam, hogy az EU élmezőnyébe verekedtük magunkat. A helyzet azonban korántsem olyan kétségbeejtő, mint ahogy első ránézésre tűnik: a KSH-tól kapott adatok alapján megtudtuk, hogy csaknem 960 ezren dolgoznak a magyar államnak, közfoglalkoztatottak nélkül azonban "csak" 774 ezren, ami 17%-os állami foglalkoztatást jelent. Habár ez a ráta már alig haladja meg az EU-átlagot, a közszférában dolgozók elsődleges munkaerőpiacra való átterelésére biztos, hogy nincs jobb időszak, mint a jelenlegi gazdasági ciklus.
Az utóbbi hónapokban jelentősen felgyorsult a közfoglalkoztatottak elhelyezkedése a versenyszférában - tudta meg a Magyar Idők az érdekképviseletektől. A foglalkoztatókat a munkaerőhiány ösztönzi a közmunkások felvételére, képzésükre, a dolgozókat pedig a jóval magasabb minimálbér motiválja, amivel jelentősen magasabb jövedelemre tehetnek szert. Így a közfoglalkoztatás is egyre inkább beszűkül, a jelenlegi 140-160 ezer fős átlagos létszámból nagyjából 30-40 ezer ember integrálható még az elsődleges munkaerőpiacon.
Az idén is jelentősen, akár a tavalyival megegyező mértékben, 12-13 százalékkal is nőhetnek a bruttó keresetek a versenyszférában - tudta meg a Magyar Idők.
Októberben 12,8%-kal nőttek a bruttó keresetek Magyarországon, ami kissé alacsonyabb dinamikát jelent ez előző hónapok 13-14% közötti emelkedéséhez képest - derült ki a KSH friss adataiból. A reálkeresetek 10,4%-kal nőttek az előző év azonos időszakához képest, vagyis az infláció továbbra sem tudta az egyszámjegyű kategóriába taszítani a bérnövekedést.
Óriási lendületet vett 2017-ben a béremelkedés Magyarországon, a versenyszektor vállalkozásai az év első négy hónapjában bő 10 százalékkal többet fizettek a dolgozóknak, mint tavaly ugyanekkor. Bár a főváros fizetéseivel a vidék továbbra sem tudja felvenni a versenyt, vidéken gyorsabban nőnek a keresetek, mint Budapesten.
Februárban 10 százalékkal járt magasabban a rendszeres bruttó átlagkereset a legalább ötfős vállalkozások körében, mint egy évvel korábban. Ilyen mértékű éves béremelkedési ütemet utoljára 5 éve láthattunk, akkor került sor legutóbb jelentős minimálbér-emelésre. Országosan 11,2 százalékkal bővültek átlagosan a jutalom nélküli bruttó bérek.
Gigantikus ugrást láthattunk januárban a versenyszektor foglalkoztatottságában: 64 ezer fővel nőtt a bejelentett alkalmazottak létszáma a legalább 5 fős cégek körében, ami több mint 3 százalékos foglalkoztatottság-bővülést jelent egyetlen hónap alatt. Bár a meglepő jelenség mögött egy statisztikai hatást is sejthetünk, a számok mindenképpen az erős munkapiaci konjunktúra folytatódását jelzik.
Az infláció év végi beindulásának köszönhetően decemberben 5,4 százalékra lassult a nettó reálbérek éves növekedési üteme. Összességében ugyanakkor 2016-ban 7,3 százalékkal nőttek a reálkeresetek Magyarországon, amire 13 éve nem volt példa. A béremelkedés magasabb volt a költségvetési szektorban, mint a vállalkozásoknál: a versenyszférában 6,6 százalékkal, míg az állami szektorban 9,1 százalékkal emelkedtek a nettó reálbérek 2016-ban.
Októberben 5,9 százalékkal jártak magasabban a nettó reálkeresetek Magyarországon, mint egy évvel korábban, ami 2016-ban a legalacsonyabb adat. Azért aggodalomra nincs ok, az évet októberig nézve továbbra is 7 százalék feletti reálbér-emelkedést láthatunk. A versenyszféra foglalkoztatottság-bővülése ugyanakkor az év második felében megtorpanni látszik.
Szeptemberben 7,7 százalékkal jártak magasabban a nettó reálbérek Magyarországon, mint egy évvel korábban. A versenyszférában eközben 6,7 százalékos volt a nettó reálbér-emelkedés.
Nyár közepén is fennmaradt a magas bérdinamika Magyarországon: júliusban reálértéken 7 százalékkal emelkedtek a nettó keresetek átlagosan a nemzetgazdadságban, amit az árak csökkenése is segített. A versenyszférában ennél valamivel lassabb, 6,6 százalékos volt a nettó reálbérek éves növekedése. Júniushoz képest az elektronikai termékek gyártásával és a vegyi anyagok, termékek előállításával foglalkozó cégeknél nőttek látványosan rendszeres bérek a versenyszektorban, míg a közszférában a közigazgatásban dolgozók egy részének a fizetése emelkedett.
Júniusban is fennmaradt az idén tapasztalt magas bérdinamika, a nettó reálkeresetek átlagosan 7,5 százalékkal jártak magasabban, mint egy évvel korábban. Az állami béremelések nélkül, csak a versenyszférában 6,8 százalékos volt júniusban az éves reálbér-emelkedés.
Értékes találat értékes fegyverrel.
Mire készül az EU?
Közvetlenül lehet őket Brüsszelben megpályázni.
Három tényező is befolyásolja, hogy átlépi-e a lélektani határt az euróval szemben a magyar fizetőeszköz.
