Jeff Bezos szerint emberek milliói laknak majd távoli bolygókon
Jeff Bezos szerint az emberek egy napon távoli bolygókon fognak lakni és turistaként fognak visszajárni a Földre, mint egyfajta rezervátumba.
Jeff Bezos szerint az emberek egy napon távoli bolygókon fognak lakni és turistaként fognak visszajárni a Földre, mint egyfajta rezervátumba.
Orbán Viktor magyar–orosz űrmissziós projektekben való együttműködés kialakításáról szóló megállapodás létrehozásával bízta meg Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert – írja a Magyar Közlöny.
Jeff Bezos űrkutató cége, a Blue Origin bejelentette, hogy az évtized második felében kereskedelmi célú űrállomást kíván alacsony Föld körüli pályára állítani.
Nincs kétség: Elon Musk a világ leggazdagabb embere 222 milliárd dollárnyi vagyonnal, erről pedig szereti emlékeztetni Jeff Bezost is, aki „csak” a második mögötte. A két milliárdos között az utóbbi időben megélénkült a csata, mivel mindkettőjük cége a világűr meghódítására készül.
Magyarország és Finnország űrkutatási-űripari együttműködésről állapodott meg, aminek nyomán a magyar vállalatok és egyetemek szorosabban fognak együtt dolgozni finn partnereikkel - közölte a tárca szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Helsinkiben.
A klímaváltozás és a természetvédelem témakörei mellett számos égetően aktuális kérdés vár válaszokra, amelyeket az idei Brain Bar sokszínű előadói gárdájától kaphatunk meg szeptember 9-10-én a Millenárison. A jövőfesztiválra érkezik többek közt Milánkovich Dorottya magyar űrkutató, de a nyelvtanulás mestere, Alex Rawlings is megosztja tudását az érdeklődőkkel.
Megkapta az amerikai kormány engedélyét Jeff Bezos űripari vállalata, a Blue Origin, hogy embereket juttasson a világűrbe, köztük magát az amerikai milliárdost is.
A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!
Egy brit lap értesülése szerint az amerikai Elon Musk, a Tesla és a SpaceX igazgatója jegyet vásárolt Richard Branson brit milliárdos űrjáratára.
Jeff Bezos kiválasztotta útitársát: egy 82 éves egykori pilótanővel indul az űrbe három hét múlva.
Közzétették tegnap a Magyar Közlönyben Magyarország új katonai stratégiáját, amely a Honvédség fejlesztése és alkalmazása mellett a hadiipar fejlesztésével és a hazánkat fenyegető potenciális veszélyforrásokkal is kiemelten foglalkozik. A stratégia nagy hangsúlyt fektet hazánk szuverén védelmi képességeinek koordinációjára és javítására, illetve a NATO kötelékén belüli együttműködés összehangolására és a nemzetközi szerepvállalás ösztönzésére is. A stratégiának eleme az a célkitűzés is, hogy 2024-től Magyarország védelmi költségvetése a GDP 2%-a fölé nőjön. A stratégia felülvizsgálata négy évente lesz szükséges.
Több, mint 70 000 ember írta alá azokat a petíciókat, melyekben azt követelik, hogy Jeff Bezos ne térjen vissza a Földre, miután a jövő hónapban felszáll az űrbe. Bezos, a Blue Origin űrkutatási cég alapítója a hónap elején közölte, hogy ő és testvére, Mark Bezos július 20-án a cég New Shepard nevű rakétájával repülnek az űrbe, annak első, embereket szállító küldetésén.
Az Amazon alapítója, Jeff Bezos júliusban indul az űrbe, de nem ő az első milliárdos űrhajós, és nem is ő lesz az utolsó, viszont ő lesz az első, aki saját űrhajóval megy. Jeff Bezos hétfőn jelentette be, hogy július végén a Blue Origin nevű cégének űrhajójával repül az űrbe. A július 20-ra tervezett repülésre mindössze két héttel azután kerül sor, hogy Bezos lemond az általa 1994-ben alapított e-kereskedelmi óriás, az Amazon vezérigazgatói posztjáról. Ezzel az alkalommal Bezos - aki jelenleg a világ második leggazdagabb embere - lenne az első az "űrmilliárdosok" közül, aki személyesen látogatna el a világűrbe. Bezos azonban nem az első, és messze nem az utolsó milliárdos űrhajós. A Forbes összegyűjtött azokat a milliárdosokat, akik már jártak az űrben, vagy hamarosan indulnak oda.
Oroszország fejlett műholdat fog eladni Iránnak, amellyel az egész Közel-Keleten nyomon tudja követni potenciális katonai célpontjait - jelentette csütörtökön a The Washington Post című amerikai napilap meg nem nevezett három forrásra hivatkozva.
A hétvégére várható a múlt héten fellőtt kínai rakéta ellenőrizetlen visszatérése a Földre, amelyet nyomon követ az amerikai űrparancsnokság - közölték szerdán amerikai katonai illetékesek.
Az űrkutatás mindig is foglalkoztatta az emberiséget, az utóbbi években azonban látványosan felélénkültek a világűr megismerésére vagy éppen az ottani befolyás növelésére tett kísérletek. Ebben kétségkívül nagy szerepet játszott a technológiai fejlődés, új nagyhatalmak megjelenése az űrkutatásban, illetve az, hogy újabban már magáncégek is helyet követelnek maguknak az asztalnál. A most zajló változások hosszú távú következményeit egyelőre lehetetlen megjósolni, az azonban kellő biztonsággal kijelenthető, hogy izgalmas évek várnak ránk az űrkutatás terén.
Nemrég foglalkoztunk két írás keretein belül is az űrszektorral, egészen pontosan megnéztük a szektor jövőjével kapcsolatos kilátásokat és az aktuális, betervezett projekteket, illetve a teljesség igénye nélkül megnéztünk több magánkézben lévő vállalatot, melyek potenciálisan jó befutók lehetnek akkor, amikor igazán beindul az űripar. De természetesen nem csak a direkt módon űrkutatásra specializálódott cégeknek lehet komoly szerepük az ég meghódításában, két igazi tech-nagyágyú is komoly téttel szállt be a „játékba” tavaly.
Az űrbiztonság érdekében a fegyvermentességre vonatkozó orosz-kínai egyezménytervezet tárgyalására szólította fel a nemzetközi közösséget keddi sajtótájékoztatóján Csao Li-csien kínai külügyi szóvivő.
Nemrég foglalkoztunk már egy hosszabb írás keretein belül az űrszektorral, egészen pontosan akkor a Perseverance Marson történő landolásának apropóján vettük elő a témát. Megnéztük a szektor jövőjével kapcsolatos kilátásokat és az aktuális, betervezett projekteket, illetve a teljesség igénye nélkül megnéztünk négy magánkézben lévő vállalatot, melyek potenciálisan jó befutók lehetnek akkor, amikor igazán beindul az űripar.
Mostani cikkünk egy új szögből, más perspektívából tárgyalja az űrszektor helyzetét: az USA és Kína között a világhatalmi vezető szerepért folyó gigászi küzdelem egy lehetséges új csatatereként mutatjuk be az űripart, ahol akár a magáncégekkel való együttműködés szorosságán is múlhat, hogy melyik ország szerzi meg a vezető űrhatalmi státuszt a jövőben. Ezen magáncégek közül persze több tőzsdén jegyzett vállalat is van, így egy-egy részvény megvásárlásával minden további nélkül részesei lehetünk a történelmi versenyfutásnak.
Idén a tervek szerint az Európai Űrügynökség (ESA) két űrhajósa is feljut a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) a SpaceX Crew Dragon űrhajójának fedélzetén két különböző küldetés keretében. Utoljára 2011-ben fordult elő, hogy nem orosz misszió keretében jutott fel az űrbe egy európai űrhajós. Európa USA-tól vagy Oroszországtól való függése űrhajósainak az ISS-re való juttatása terén a legoptimistább forgatókönyvek szerint is várhatóan még legalább egy évtizedig fog tartani, hiszen a még fejlesztés alatt álló következő generációs európai rakéta, az Ariane 6 sem lesz alkalmas arra, hogy a SpaceX Falcon 9 rakétájához hasonlóan emberes küldetést vigyen fel az űrbe. Az európai technológiát a SpaceX rakétája a részbeni újrahasználhatóságával is felülmúlja, ami alaposan felforgatta a kereskedelmi célú rakétakilövések piacát, ahol eddig Európa erős pozíciókkal rendelkezett.
Ellenállónak látszik az orosz gazdaság, de vannak baljós jelek.
Alighanem sokan várták ezt az "összecsapást."
Az is kiderült, mi lehetett az oka.
Hétfőn jött a bejelentés.
Mosonmagyaróvár mellett zajlott a bevetés.
Miközben a régióban és Európában újult erővel telepítenek napelemes rendszereket, a magyar bővülés 2026-tal egyelőre véget érhet.
Az Apple-nek számos kihívással kell szembenéznie a különböző üzletágaiban.
De nincsenek, véli az ING Bank vezető elemzője.
