Az Európai Űrügynökség kiemelt eseménye idén Budapestre látogatott: mi volt a legfontosabb téma a rendezvényen
A Design Terminal rendezte meg először Közép-Európában az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) éves networking találkozóját, erre korábban nem volt példa. A három napban Budapesten találkozott az ESA huszonkettő tagországa, több mint százhúsz résztvevővel. Jelentős szakmai előrelépés, hogy sikerült Magyarországra hozni ezt az eseményt.
Az esemény főként azt a témát járta körül, hogy az ESA különböző tagországai, hogyan tudnak úgy együttműködni, hogy a közösen meghatározott célkitűzéseket elérjék. A napirendi pontok között szerepelt a környezettudatosság, az iparágak közti technológiák átjárhatósága, illetve a startupok fejlesztése is.
Az űripar tehát nemcsak nem csak azt teszi lehetővé, hogy felfedezzük a világűrt és tanulmányozzuk a csillagokat, hanem hozzájárul a technológiai fejlődés, a környezetvédelem és a társadalmi jólét előremozdításához is.
A legtöbben itt, Magyarországon a NASA-ra vagy a Bajkonuri Kozmodromra gondolunk, ha űrkutatásról van szó, pedig az Európai Űrügynökség (ESA) már az 1970-es években kibontotta a szárnyait. Mit kell tudni erről a szervezetről és hol kapcsolódik be Magyarország ebbe a történetbe?
Az Európai Űrügynökség 1975-ben alakult meg azzal a céllal, hogy Európa űripari tevékenységeit és a területi fejlődését formálja. Magyarország pedig 2015 februárjában írta alá csatlakozási szerződést.
Az eseményen résztvevők számára készültünk egy űripari kiállítással is, így a szakmai találkozók közben megismerhették Magyarország űriparának múltját, jelenét és jövőjét. Például az Interkozmosz programot, amelynek keretében Farkas Bertalan, első magyar űrhajósként 1980-ban jutott az űrbe.
Azóta is magas szinten folytatódtak a magyar űripari tevékenységek. A 2010-es évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói kifejlesztették a MASAT-1 nevű első magyar műholdat, amit 2012-ben indítottak el. Azt látjuk, hogy egyre több magyar diák és vállalkozó foglalkozik az űriparral, amiben a szürkeállomány kifejezetten fontos tényező.
Magyar cégek, startupok is jelen vannak a globális színtéren, próbálják előre mozdítani az űrkutatás egyre növekvő piacát. Mit gondol, lehetséges például, hogy magyar innovációk segítségével fogjuk terraformálni a Marsot?
Sok magyar startup belevágott az űripar izgalmas világába, illetve vannak olyan cégek, akik felismerik, hogy megvan a tudásuk arra, hogy belépjenek ebbe az iparágba és ezzel is bővítség a tevékenységüket.
Például, a 27G Technology nevű magyar startup kifejlesztette a világ legkisebb sugárzásmérőjét, amit a SpaceX pár hónappal ezelőtt az MRC–100 nevű műholdjával repített az űrbe.
De van néhány olyan vállalkozás is az inkubátor programunkban, akik az asztronauták egészségére összpontosítanak. A Spacefit például olyan technikai ruházatot készít, ami segít az asztronautáknak gyorsabban rehabilitálódni az űrmissziókból visszatérve.
Az Ephemersys pedig egy felhőalapú elemző alkalmazással segíti az űrmissziók tervezését és nanoműholdak építését.
A Mars terraformálása egy érdekes kérdés, amire sok összetevős a válasz. Ami biztosan elengedhetetlen hozzá, az a kíváncsiság, az optimizmus és azok az elhivatott szakemberek, akik mélyebben foglalkoznak ezzel a témával. Az egyik startupunk a Genesis Sustainable Future Kft például egy olyan megoldáson dolgozik, amely során analitikai eszközöket fejleszt elsősorban növényi tápanyagigény korai felismerésére. Tehát leegyszerűsítve olyan stressztűrő növényeket szeretnének juttatni a Marsra, amik akár az ottani körülmények közt is megélnek.
Miért nincs a kontinentális Európában űrrakéták kilövésére alkalmas űrközpont?
Az Európai Űrügynökség rakétakilövő bázisa Dél-Amerika északkeleti részén, Francia Guyana államban található. Ennek az az oka, hogy ez a terület felel meg geográfiai szempontból az űrrakéták biztonságos indításához és kilövéséhez.
Rengeteg figyelmet kap mostanság a mesterséges intelligencia (AI). Lehetséges, hogy hosszabb távon ez a technológia hoz majd el olyan megoldásokat az űrkutatásban, melyek kidolgozására az ember önmagában nem képes?
Az űriparban az innováció alapvetően jelen van, ezért például a nagy adatmennyiséget igénylő modellezések esetében - mely az űriparban általános - várhatóan komoly tere lesz a mesterséges intelligenciának. De nem is kell messzire mennünk példáért, egyik startupunk, a Mindrove olyan eszközöket alkot, amelyek segítik az űrhajósok mentális tréningjét, hogy minél jobb állapotban legyenek az űrutazások alkalmával.
A budapestihez hasonló események lehetővé teszik a résztvevőknek, hogy megismerjék egymást és még merészebb lépéseket tegyenek az űripar jövőjéért.
Címlapkép és fotó: Design Terminal
