Újabb fejezettel bővülhet Magyarország és az Európai Bizottság közötti konfliktusok sorozata, miután Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa figyelmeztető levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az Euronews által megszerzett december 5-i levél szerint Budapest nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára, amely nem alkalmas az Európai Bizottság által idén elindított túlzottdeficit-eljárás kezelésére. A Portfolio kérdésére az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter korábban azt mondta, hogy „az egyeztetés mögött nincs semmilyen különleges helyzet”.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
A brazil infláció váratlanul megugrott novemberben, ami további kamatemeléseket vetít előre. Az IBGE statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint a fogyasztói árak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt hónapban, ami megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a központi bank folytatni fogja a monetáris szigorítást.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Októberben 407 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami a második legmagasabb 10. havi deficit az elmúlt évtizedekből. Az utolsó két hónapban még így is gigantikus deficitet engedhet meg magának a kormány, pénzforgalmi szemléletben.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
Az Egyesült Államok politikai változásai komoly kihívások elé állíthatják az ír gazdaságot. Az ország alacsony adózású üzleti modellje, amely jelentős mértékben támaszkodik az amerikai multinacionális vállalatokra, veszélybe kerülhet Trump gazdaságpolitikai ígéretei miatt. Ez a helyzet súlyos következményekkel járhat Írország államháztartására nézve.
A Költségvetési Tanács kiadta véleményét a jövő évi költségvetésről. Ebben részleteket is közöl az államháztartás 2025-re tervezett bevételi és kiadási oldaláról, így például megismerhetjük az inflációkövető adóemelés részleteit, de azt is megtudhatjuk, hogy 2025-től megszűnik a Rezsivédelmi Alap, valamint a Honvédelmi Alap is. A Pénzügyminisztérium számításai szerint az szja-bevételeket 80-85 milliárd forinttal csökkenti a családi kedvezmény első lépcsőben megvalósuló emelése jövőre.
A kormány átfogó módosításokat tervez az állami tulajdonú cégek, a nyugdíjrendszer, az életkezdési támogatások és a területfejlesztés szabályozásában a szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott 2025-ös központi költségvetés megalapozásáról szóló előterjesztése szerint. A javaslatok szerint a rekreációs célú ingatlanok eladásából származó bevételek egy részét közszolgáltatásokra fordítanák, szigorítanák a nyugdíjra való jogosultság feltételeit, gyorsítanák a Start-számlákhoz való hozzáférést, és külön fejlesztési tanácsot hoznának létre a Tisza-tó térségének kiemelt kezelésére. Az új Területfejlesztési Alap célja pedig a helyi közösségek közötti esélyegyenlőség növelése és a gazdasági különbségek csökkentése.
A Költségvetési Tanács véleményének birtokában a kormány a 2025-ös költségvetési törvényjavaslatot hétfőn terjeszti az Országgyűlés elé - jelentette be a Pénzügyminisztérium csütörtök délután.
A brit pénzügyminisztérium és a Költségvetési Felelősségi Hivatal (OBR) között kialakult nézeteltérés kapcsán a pénzügyminisztérium vezető köztisztviselője kijelentette, hogy a tárca nem sértett törvényt a márciusi költségvetés előtti előrejelzések készítésekor. Az ügy hátterében az áll, hogy az OBR szerint a minisztérium nem osztott meg minden információt a kiadásokról
Egy esetleges gázárcsökkentés lehetőségét is célként megjelölve az MVM egy átfogó kutatást indított a lakossági gázfogyasztási szokások feltérképezésére. A szolgáltató szerint az elsődleges cél az, hogy megértsék a fogyasztói szokásokat is.
Szeptemberben méretes többletet produkált a költségvetés, ám a részletes adatok nem adnak okot sok ujjongásra. Ami különösen érdekes, az az általános forgalmi bevételeknél bekövetkezett elakadás. Ezen a téren ugyanis egy hét hónapja zajló kedvező trendben jött szünet.
Az idei első félév végére a devizakötvény-kibocsátások hatására a központi államadósság devizaaránya 29% fölé emelkedett és egyre közelebb kerül a kritikusnak mondható 30%-os szinthez. Az MNB szerint az idei adósságcsökkenést kockázatok övezik, közben a következő hetekben indulnak be a Magyarországot érintő hitelminősítői felülvizsgálatok. Ebből a szempontból ezért a devizaadósság idősoros alakulása most nagyon releváns grafikon.
Leminősítés megnövekedett valószínűségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Franciaország elsőrendű "AA mínusz" államadós-besorolásának kilátását a Fitch Ratings.
Az elmúlt 23 év második legnagyobb költségvetési többlete jött össze idén szeptemberben. A Pénzügyminisztérium előzetes gyorstájékoztatója szerint ugyanis 234,2 milliárd forintos pluszt mutatott a kilencedik hónapban az államháztartás egyenlege. De nem is ez a lényeg, ugyanis: ezzel kilenc hónap után 2600 milliárd forint körül áll a pénzforgalmi deficit, ami azt is jelenti, hogy az utolsó három hónapban valami nagyon érdekes dologra készülhet a kormány, mert az új terve szerint még 2100 milliárd forintnyi deficitet termelhet az utolsó negyedévben.
A Pénzügyminisztérium a friss EDP-jelentésben publikálta a magasabb 2024-es pénzforgalmi hiányról szóló várakozását, ugyanakkor az ÁKK részéről nincs szükség a finanszírozási terv módosítására – írja közleményében az ÁKK.
Az EU statisztikai hivatalának jelentett EDP jelentés keretében a kormány közzétette az idén várható hiányszámokat. Ezek szerint a kormány a 2024-es évre a pénzforgalmi deficit esetében már 4790 milliárd forintos mínusszal kalkulál (központi alrendszer, önkormányzatok nélkül), míg ugyanez a várakozása tavasszal még 3981 milliárd forint volt, eredetileg pedig (a tavaly nyáron elfogadott 2024-es költségvetési törvényben) 2514 milliárd forint. Fontos megemlíteni, hogy az EU módszertan szerint számolt ESA-hiány továbbra is a GDP 4,5%-a lehet a kormány várakozása szerint, vagyis a hivatalos GDP-arányos hiánycélt nem emelte meg.
