2020 végén 81%-os volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon, derül ki a Magyar Nemzeti Bank mai jelentéséből. Egyetlen év alatt 15 százalékponttal emelkedett a mutató, ezzel az utóbbi hét év adósságcsökkentése tűnt el. Az államháztartásnak a tavalyi negyedik negyedévben a GDP 14,7%-át kitevő finanszírozási igénye keletkezett, ami történelmi rekordnak számít.
2021 első hónapjában az államháztartás központi alrendszere 198,8 milliárd forintos többlettel zárt - olvasható a Pénzügyminisztérium közleményében. A többlet ugyan megszokott, azonban annak mértéke ezúttal kiemelkedő lett, az elmúlt 20 évből a második legmagasabb összeg. Tekintettel pedig a járvány elleni védekezés kiadásaira és a válsággal terhelt makrogazdasági környezetre, nevezhetjük váratlan fejleménynek is.
5548 milliárd forint mínusz. Ekkora deficitet ért el a költségvetés 2020-ban, pénzforgalmi szemléletben. A koronavírus-krízis és az arra adott kormányzati válaszok megtették a hatásukat. Főleg az utolsó pillanatban megvalósított pénzszórás volt látványos, bár kérdéses, hogy ezek mennyiben képesek kifejteni valós gazdaságélénkítő hatást 2020-ban és 2021-ben.
Minden várakozást felülmúló költségvetési hiány jött össze 2020-ban - derül ki a Pénzügyminisztérium előzetes hétfői adatközléséből. A központi alrendszer ugyanis pénzforgalmi szemléletben 5548,6 milliárd forintos hiánnyal zárta az évet, ez pedig jócskán meghaladja a tárca által előzetesen jelzett értéket, a minisztérium azonban hangsúlyozza azt is, hogy az uniós módszertan szerint számolt hiány a GDP 9% körül lehet. Csak decemberben 2250 milliárd forintos lyuk lett a büdzsében, ami történelmi rekordot jelent és azt mutatja, hogy az év végi példátlan költekezésnek meglett a következménye.
A spanyol államháztartás tavalyi hiánya a hazai össztermék (GDP) 11,3 százaléka volt, megfelelt a legutóbbi kormányzati várakozásoknak - közölte a spanyol költségvetési miniszter.
Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének (MJVSZ) tiszteletbeli elnöke a Magyar Nemzetnek azt nyilatkozta, hogy a kormány többféle módon is támogatni kívánja az önkormányzatokat: kaphatnak projekttámogatást és lazíthatnak egyes szabályokon, így például a hitelfelvételt és annak elköltését szabályozó törvényeken.
Orbán Viktor kormányfő és Varga Mihály pénzügyminiszter e hét szerdai jelzései abba az irányba mutatnak, hogy akár jó ideig nem jut jelentős EU-pénzekhez Magyarország, így megvizsgáltuk, hogy ebben az esetben meddig bírná különösebb gond nélkül finanszírozni az állam a már leszerződött, vagy tervezett uniós projekteket, illetve saját magát. Azt találtuk, hogy rövid távon semmiféle költségvetési kényszer nem lépne fel a hatalmasra duzzasztott tartalékok miatt, így azok a jóslatok, hogy a büdzsé helyzete gyorsan rászorítja a magyar kormányt a vétó feladására, tévesek. Közép távon viszont már brutális költségvetési hiánnyal járna az EU-pénzek nélküli út, de finanszírozásilag és az adósságpálya alakját tekintve még ez is bejárhatónak tűnik, igaz a szokásosnál magasabb kockázatok mellett.
A kormány gazdaságfehérítő intézkedéseinek kedvező hatása egyértelmű - derül ki a legutóbbi, 2019-es adatok vizsgálatából. Az adóelkerülés csökkentése érdekében tett lépések hatására már 20 százalék közelébe emelkedett az effektív áfakulcs. A gazdaságfehérítés érdekében 2013 óta sorozatban hozott intézkedések, vagyis a magyar gazdasági csodafegyver pedig sok gazdasági szereplő számára hoz látványos előnyöket.
Októberben 333 milliárd forintos hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere a Pénzügyminisztérium gyorsátjékotatója szerint, ami a legmagasabb tizedik havi hiány. Ezzel az első tízhavi egyenleg -2604 milliárd forintot mutat.
Az előzetesen közölt 71,9%-kal szemben „csak” 70,3% volt a bruttó magyar államadósság a GDP arányában a második negyedév végén. Vagyis az előzetesen vártnál lassabban emelkedik az adósságrátánk, de 2019 végéhez képest így is 4 százalékpont már az emelkedés.
Az eddigi 3%-os egész éves recessziós előrejelzés helyett most már úgy látja a Pénzügyminisztérium, hogy inkább 5%-os lehet az éves visszaesés – mondta el Varga Mihály a Kossuth Rádió reggeli adásában. A pénzügyminiszter utalást tett arra is, hogy idén ezzel párhuzamosan az eddig vártnál nagyobb lehet a költségvetés hiánya is.
2020 első hat hónapjában az államháztartás központi alrendszere 1837 milliárd forintos hiánnyal zárt, miután júniusban minden idők második legnagyobb egyhavi hiánya alakult ki.
133 támogató szavazattal elfogadta az Országgyűlés a 2021-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Az ellenzéki képviselők nemmel szavaztak. Kérdés, hogy a koronavírus-válság okozta bizonytalanságban mennyire lesz válságálló egy ennyire korán elfogadott költségvetés.
Az első negyedévben 180 milliárd forintos mínusszal járt a kormányzati szektor, ilyen rossz egyenlegre 2015 óta nem volt példa az év első három hónapjában. A GDP arányában ez 1,5%-os deficitnek felel meg. A márciusban induló koronavírus-járvány és az arra adott korlátozó intézkedések kifejtették negatív hatásukat.
Májusban 324 milliárd forintos hiány alakult ki a központi költségvetésben a Pénzügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint. A járvány elleni védekezés, valamint a gazdaság támogatásának lépései okozták elsősorban a soha nem látott méretű ötödik havi hiányt.
Az első negyedév végén 66,8%-on állt a GDP-arányos államadósság, derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma közzétett pénzügyi számlák statisztikájából. Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66,3%), de nagyon nagy jelentőséget ennek nem kell tulajdonítani, hiszen az év közbeni hullámzás megszokott jelenség. Annyiban most mégis érdekes a helyzet, hogy a koronavírus-válságba még csak a 2. negyedévben nézett bele igazán az ország, ezért az államháztartási hiány és a GDP oldaláról is újabb sokkok érhetik az államadósság-ráta csökkenő pályáját. 2011 után idén fordulhat elő újra, hogy év végén a mutató magasabb lesz az előző évinél.
Áprilisban többletes lett a költségvetés központi alrendszere, ami a 250 milliárd forintos uniós utalásnak volt köszönhető.
Márciusban ritkán látott, 577 milliárd forintos hiánnyal zárt a költségvetés. A Pénzügyminisztérium a gyorstájékoztatóban magyarázatot is ad a hatalmas deficitre: az eddigi járványügyi és gazdaságvédelmi intézkedései a költségvetés bevételi és kiadási oldalára egyaránt döntő mértékű hatást gyakorolnak. Mindez azt is jelenti (ahogy már korábban is jeleztük): a koronavírus-járvány hatásai és az arra adott kormányzati válaszok alapjaiban írják át a költségvetést, ehhez kell hozzászoktatni magunkat a következő hónapokban.
„Komoly és véleményem szerint elhúzódó krízissel kell számolni, ami már itt van” – hangsúlyozta a koronavírussal kapcsolatban a novekedes.hu-nak adott interjújában Domokos László. Az Állami Számvevőszék elnöke szerint célzott eszközökkel kell fellépni a gazdasági krízis kezelése érdekében: rugalmassá kell tenni az állami rendszereket és munkaerőpiacot, valamint költségvetési és lakossági szinten is nagy hangsúlyt kell helyezni a tartalékolásra. Szerinte Magyarország felkészült koronavírussal kapcsolatban, de a neheze csak most jön.
Angela Merkel német kancellár a mai sajtótájékoztatón nemcsak arról beszélt, hogy a német lakosság akár 70%-át is megfertőzheti a koronavírus, hanem arról is: a "rendkívüli helyzet" miatt nyitott arra, hogy a német költségvetési politikát évek óta jogszabályilag korlátozó ún. „fekete nulla” szabályt is eltöröljék – írja a BBC.
Különösen nagy értékű vesztegetés elfogadásával vádolják.
Informatikai berendezéseket, telefonokat foglaltak le.
Hamarosan szavaz a Szenátus a segélycsomagról.
Óriási lehet az adatközpontok energiaigénye.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
