2021 végén a magyar állam GDP-arányos adóssága 78,2% volt. Az év egészében csökkent az adósságráta, ám figyelembe véve a gyors gazdasági növekedést és a magas inflációt, a mérséklődés a lehetőségekhez képest szerénynek mondható. A visszafogott adósságcsökkenés oka az államháztartás óriási kiköltekezése.
Miután kiderült, hogy gigantikus volt az államháztartás hiánya novemberben és eldőlt, hogy idén már biztosan nem kapja meg a költségvetés Brüsszelből helyreállítási program 326 milliárd forintos előlegét, azt jelentette be csütörtök esti közleményében a Pénzügyminisztérium, hogy 350 milliárd forintnyi beruházást elhalaszt a kormány azért, hogy pótlólagos költségvetési tartalékot képezzen. Ezzel azt akarja elérni a kabinet, hogy anélkül is biztosan csökkenjen idén év végén a GDP-arányos államadósság ráta, hogy közben túlságosan is leapasztaná a költségvetés likvid tartalékait. A Magyar Közlönyben máris megjelent a kormányhatározat a költségvetés pénzügyi tartalékainak növeléséről.
A kormány nyolc pénzügyi és gazdasági tárgyú törvény módosítását javasolja - ismertette a Parlamentben Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államtitkára. Kiemelendő a Központi Költségvetés Végrehajtását Támogató rendszer létrehozása, a pénzügyőr tisztjelöltek jogait és kötelezettségeit érintő változtatások, de javaslat van a filmipar lehetőségeinek javítására, valamint az elektronikus cigaretta forgalmazására is.
Az elmúlt évekre jellemző 97 milliárd forintos deficit alakult ki augusztusban a központi költségvetésben, és így az első nyolchavi hiány a megemelt hiányelőirányzatnak mindössze a 47,6%-át teszi ki. Ez arra utal, hogy a gyors gazdasági növekedés által termelt költségvetési bevételek bőséges mozgásteret adnak még a kormánynak, hogy az év végén megint jelentős költekezést hajtson végre.
Több tényező együttállása miatt a nehezén egyelőre túl lehet az olasz költségvetési és adóssághelyzet, így mivel még legalább két évig kitart az eurózónás pénznyomtatás, talán nem kell aggódnunk az olasz államadósság pálya fenntarthatósága miatt – vonta le a következtetést friss gazdasági helyzetelemzésében a Fitch Solutions.
Száz forint Magyarországon előállított értékből 1 forintot fordít az állami költségvetés védelmi kiadásokra - derül ki az Eurostat összeállításából. Így valamivel az uniós átlag alatt vagyunk, hiszen az EU országai összességében a GDP 1,2%-át költik ilyen célokra.
A magyar helyreállítási terv uniós jóváhagyása akár jövőre is átcsúszhat, de a benne foglalt beruházások mielőbbi elindítása és költségvetési megelőlegezése indokolt, azonban a csökkenő adósságráta, azaz „az államadósság-szabály biztonságos teljesítése érdekében más kiadásokat célszerű lenne későbbre halasztani vagy feltételhez kötni” – vetette fel mai közös cikkében az Állami Számvevőszék elnöke és igazgatója.
Nagyjából a - módosított - várakozásoknak megfelelően alakulnak eddig idén a költségvetési folyamatok, azonban könnyen előállhat az a helyzet, hogy összességében kedvezőbb lesz a GDP-növekedés, ami a későbbiekben mozgásteret adhat a kormánynak a még nagyobb költekezésre. A lazább fiskális pozíció pedig 2022-ben is velünk fennmaradhat - vélekednek elemzők a friss adatokkal kapcsolatban. Bemutatjuk a legfrissebb költségvetési és növekedési kilátásokat.
Júniusban a magyar központi költségvetés 392 milliárdos, az utóbbi évek egyik legmagasabb hiányával zárt, így az első félévi összesített deficit már 1704,6 milliárd forintot jelent, ami az eredeti hiánycél 114%-a, a módosított hiánycélnak viszont csak az időarányos, azaz 43%-os részét teszi ki – derült ki a Pénzügyminisztérium által pénteken közzétett adatokból.
Az első félévében végrehajtott adósságkezelési műveletek eredményeként a 2021.évre vonatkozó elsődleges kibocsátási terv 58%-ban teljesült június végére. A központi költségvetés adósságának átlagos hátralévő futamideje 5,5 év, ezen belül a forintadósságé 4,9 év, a devizaadósság 8,2 év – derül ki az ÁKK közleményéből.
Májusban 269 milliárd forintos hiányt termelt a költségvetés központi alrendszere, így az első 5 havi egyenleg már -1312,6 milliárd forintot mutat. Ez a módosított éves hiánycél 39%-ára rúg, viszont már az eredeti hiánycél 88%-át eléri.
A COVID-19 járvány hozta gazdasági és vele a társadalmi sokk leküzdésének, majd a kilábalásnak a támogatása új, kivételes jelentőségű dimenzióba helyezi az államháztartás működését, s az ahhoz forrást biztosító költségvetés stabilitását. A Költségvetési Tanács az Alaptörvény felhatalmazása alapján a központi költségvetés tervezetének megalapozottságát mindenkor a feladatköre által meghatározott – a pénzügyi stabilitás őrzése – nézőpontjából egységében vizsgálja. A „büdzsé” makrogazdasági hátterét, bevételeit és kiadásait kizárólag a rövid és hosszabb távú pénzügyi egyensúlyi követelmények fenntarthatósága, valamint az ezt biztosító államadósság-szabály teljesülése szempontjából elemzi, és ebből kiindulva teszi meg észrevételeit. Véleménye centrumában igy 2022-re is a GDP-arányos hiány és államadósság alakulása, csökkentésének üteme áll.
Kedden érkezik az első negyedéves GDP-adat Magyarországról, megtudjuk belőle, hogyan teljesített a gazdaság a legsúlyosabb járványhullám idején. Nemcsak itthon, hanem Európa többi részén is érkeznek GDP-adatok, így pedig már teljes lesz a kép: látni fogjuk, mely gazdaságoknak fájt leginkább a harmadik hullám. A májusi beszerzésimenedzser-indexekből pedig már arról is megtudunk részleteket, hogy a második negyedév hogyan alakul az európai szolgáltatószektorban és feldolgozóiparban.
Némileg csillapította az inflációs aggodalmakat Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter múlt heti jelzése, amelyben a kamatemelés szükségességét hintette el (és amelyből később visszakozott), valamint a kedvezőtlen munkaerőpiaci adat. A megnyugvás azonban átmeneti lehet, ha az Egyesült Államok e héten megérkező friss inflációs adata mégis magas árnyomást jelez majd. Az aligha kérdés, hogy a Fed 2%-os felső toleranciasávját átlépi a mutató, a kérdés csak az, mennyivel. Az elemzők a fogyasztói árindexben 3,6%-os emelkedést várnak, az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt index 2,3% lehet. Minden ennél magasabb emelkedés fokozhatja az aggodalmakat, míg az alacsonyabb közlés átmenetileg megnyugvást hozhat. A Fed mindenesetre a technikai inflációgyorsulást rugalmasan kezeli, de verbálisan már az adat közlése után reagálhat. A héten Magyarországon is közzéteszik az inflációs adatot,
itthon akár az 5%-ot is meghaladhatja az árak éves emelkedése.
Amennyire csak a költségvetési keretek engedik, a kormány rátapos a gázpedálra, a gazdasági növekedés ösztönzése érdekében - összességében ez olvasható ki a kedden beterjesztett 324 oldalas jövő évi költségvetésről szóló törvényjavaslatból. Ha arra a kérdésre keressük a választ, hogy kik járnak jól látványosan 2022-ben, akkor egyértelmű választ tudunk adni: a beruházó, pályázó és építeni vágyó vállalkozások. Elég ha csak kiemeljük itt az 550 milliárd forintra (!) rúgó Beruházási Alapot, amire egyfajta tartalékként tekint a kormány, viszont nem bontja ki ennek a tartalmát, ami a költségvetés transzparenciájának nem kedvez. Érdemes ugyanakkor azt is megemlíteni, hogy a kormány ezzel párhuzamosan több újítást is végrehajtott a költségvetési dokumentumban a transzparencia javítása érdekében, ami mindenképpen előrelépésként értékelhető.
Gyors gazdasági növekedés mellett is magas deficittel tervezi a kormány a 2022-es költségvetést, aminek a fő oka az, hogy ha már az EU engedi a 3% feletti deficitet, akkor igyekszik is kihasználni a mozgásteret a kormány, hogy az eddig is hangsúlyozott gazdaságpolitikai céljait meg tudja valósítani, és közben picit azért az adósságrátán is tudjon tovább faragni – lényegében ez rajzolódik ki a Varga Mihály pénzügyminiszter által a parlamentnek beterjesztett jövő évi költségvetési törvénytervezetből. Az eseményen kiderült az is, hogy néhány héten belül dönt a kormány a június 30-ig érvényben lévő hiteltörlesztési moratórium kérdésében, most a tapasztalatok felmérése zajlik, hogy milyen olyan érvek vannak, amelyek esetleg a meghosszabbítás mellett szólnak. Az alábbiakban a sajtótájékoztatóról tudósítottunk, illetve kiegészítettük többlet információkkal a hírfolyamot.
A gazdasági és költségvetési folyamatok változása miatt idénre „csak” 796,5 milliárddal magasabb, 2288 milliárd forintra emelt költségvetési hiánycél adódna, de a kormány valójában 3990 milliárdos idei deficitcélra kér parlamenti felhatalmazást a részletek kibontása nélkül, így összességében egy 1700 milliárdos csomagról dönthet majd saját hatáskörben a járvány elleni védekezésre és újraindításra hivatkozva a 2022-es választások előtti évben - rajzolódik ki a Költségvetési Tanács múlt heti hivatalos véleményéből és Kovács Árpád KT-elnök Világgazdaságnak mondott kedd délutáni szavaiból. Kedden délután egyébként meg is érkezett a parlament elé a 2021-es költségvetési törvény módosításának indítványa.
Frissítés: A kedden benyújtott, majd szerdán picit módosított költségvetési indítványból összességében az rajzolódik ki, hogy a közel 4000 milliárdos deficitben NINCS már plusz költségvetési mozgástér. Az új értelmező anyagunkat a témában itt érheti el.
A Költségvetési Tanács egyetértését fejezte ki a 2021-es hiánycél 7,5 százalékra történő emelésével és megalapozottnak tartja, hogy a GDP-arányos államadósság az idei évben csökken – hangsúlyozza a Pénzügyminisztérium pénteki közleménye a Tanács csütörtök délután kiadott véleményére hivatkozva. A közlemény szerint a Költségvetési Tanács felidézi, hogy bár a hazai gazdaság lendülete 2020-ban megtört, visszaesése mégis kisebb lett a vártnál.
Márciusban 604 milliárd forint hiány keletkezett a központi költségvetésben - derül ki a Pénzügyminisztérium (PM) mai közleményéből. A magas deficit azt eredményezi, hogy az első negyedév kumulált hiánya a eredeti éves terv háromnegyedét is meghaladja.
A gazdaságba pumpált rengeteg beruházási támogatás, illetve az elhalasztott fogyasztói kereslet idén a második negyedévtől kezdődően meglepően gyors, éves átlagban összességében 4,3%-os gazdasági növekedést válthat ki, de ezzel együtt pótköltségvetésre van szükség idénre, mivel 6,5%-ról 7,5%-ra nő az államháztartási hiány – jelezte a Világgazdaságnak adott interjúban Varga Mihály. A pénzügyminiszter rámutatott, hogy jövőre akár 5% feletti növekedés várható és mindenképpen csökkenő költségvetési deficitet akarnak, az adókulcsok terén pedig ne várjunk érdemi változtatásokat. Devizakötvény-kibocsátásra 2023 elejéig nincs szükség - rögzítette.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
Avgyijivka térségében kaparintották meg az eszközt.
Berényi Zsolttal, a Property Market fejlesztési igazgatójával beszélgettünk.
Megszerezték az egész települést.
Nagy a baj, megy a tűzoltás.
Drágulhat a gáz Európában - mondta exkluzív interjúnkban Lakatos Benjamin, a MET Csoport elnök-vezérigazgatója.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
Az OXO-vezér a Checklist hétvégi különkiadásának vendége volt.
