állampapír

Mit tesz a forinttal az MNB bejelentése?

A monetáris lazítás összetett formájára utal a Magyar Nemzeti Bank csütörtökön bejelentett intézkedéscsomagja és ha ebből indulunk ki, akkor a tankönyvi összefüggések alapján a forintra nehezedő gyengülési nyomásról, valamint az állampapír hozamokra leszorító hatásról beszélhetünk. Ha gyakorlati oldalról közelítjük meg a kérdéskört, akkor lényegében ugyanezen irányokat tudjuk megjelölni a két eszközosztály kapcsán. Amint azonban csütörtöki elemzésünkben már hangsúlyoztuk: nagyon sok múlik majd azon, hogy az MNB "csomagja" milyen mértékben tudja megváltoztatni a bankok magatartását, azaz milyen összegek mozdulnak meg a forintalapú állampapírpiac felé.

Nem biztos, hogy célt ér az MNB a bejelentéssel (2.)

Bár helyesnek mondható az MNB célja, az ország külső sérülékenységének csökkentése, ám a csütörtökön bejelentett jegybanki intézkedések nem biztos, hogy célt érnek, és az sem egyértelmű, hogy jelentős átrendeződés következik be hatásukra a hazai állampapírpiacon - derül ki az MTI által két magyar piaci szakértővel készített körképből. A tegnapi bejelentéssel kapcsolatban írt Portfolio.hu elemzés (amely a bankok magatartásával kapcsolatos kérdőjeleket is tartalmazta), illetve az első londoni elemzői vélemények alábbi cikkeinkben olvashatók:

Több legyet egy csapásra - Miről szól az MNB új terve?

Tartalmában és hatásában is komplex intézkedéscsomagot jelentett be ma reggel a Magyar Nemzeti Bank, amely több legyet üt egy csapásra . A fő célt, az állam külső pénzügyi sérülékenységének csökkentését - amelyet már az egy éve bejelentett Növekedési Hitelprogrammal is kitűzött - ugyanis úgy érheti el, hogy az ehhez vezető lépésekkel több részcélját is kipipálhatja. Így például "kiűzheti" a külföldi bankok pénzét az irányadó jegybanki eszközből, a nyereségességet szolgálva zsugoríthatja a mérlegét, a bankrendszert pedig ráveheti arra, hogy az eddiginél is több állampapírt vegyen. Ezáltal az államadósság finanszírozása az eddigieknél is intenzívebben fordul majd a hazai, forintalapú források felé. Ha mindezen részcélokat zökkenőmentesen sikerül teljesíteni, akkor az MNB a bankrendszer általnos likviditástöbbletét arra fordíthatja, hogy az ország sérülékenysége csökkenjen.

Minden, amit az MNB újításáról tudni kell!

A nemzetgazdaság magas bruttó külsõ adósságának és így a magas refinanszírozási igénynek a mérséklése a fõ célja a Magyar Nemzeti Bank által ma reggel bejelentett, összetett hatású intézkedéscsomagnak, amelynek sikeres végrehajtásával csökkenhet az ország külsõ pénzügyi sérülékenysége. Az intézkedéscsomag az állam belsõ (forintalapú) finanszírozás irányába való elmozdulását segítheti elõ azáltal, hogy az MNB irányadó eszköze kéthetes kötvénybõl kéthetes betétté alakulna, ez pedig mintegy 600-1000 milliárd forintnyi pénz megmozdulását érné el fõként az állampapírpiac irányába, leszorító hatást kifejtve a hozamokra.

Fontosabb részletek

• Az intézkedéscsomag végrehajtása a következõ hónapokban több lépcsõben valósul meg
• Az egyik fontos (kiinduló) lépése, hogy a kéthetes MNB-kötvény betétté alakul, amelyben a külföldiek nem tarthatják majd a jelenleg mintegy 800 milliárd forintot kitevõ pénzüket
• Így vagy elhagyja a pénz az országot, vagy más forintalapú eszközöket keres
• Az irányadó eszközbõl való kiszorulással javul az MNB kamateredménye és szûkül a mérlegfõösszege
• A fõ cél tehát az, hogy a (magyar és külföldi) bankok megmozduljanak az állampapírok irányába, a többlet kereslet mértéke több százmilliárd forint lehet
• Egyelõre kérdéses, hogy az ÁKK erre hogyan reagál forintalapú állampapír kibocsátási magatartásával
• Az állam a forintalapú állampapír piacon a bankok felõl megjelenõ többlet kereslettel (többlet kibocsátás mellett) plusz likviditáshoz jut
• Ezt felhasználhatja devizaalapú adósságlejáratai finanszírozására (csökkenne a bruttó külsõ adósság), illetve abba a kényelmes helyzetbe kerülhet, hogy nem kell többé devizakötvényt kibocsátania (esne az államadósság devizaaránya)
• A program megvalósíthatósága nagyban függ attól a finomhangolástól, hogy az MNB miként segíti elõ a megváltozott piaci környezetben a bankok likviditáskezelését a különbözõ piaci idõszakokban.

Súlyos csapás éri Magyarországot egy távoli ország miatt

Legalább nettó 250 milliárdnyi forintalapú állampapírtól szabadulnak majd meg szeptember végéig egyes külföldi befektetők amiatt, mert két rendkívül fontos feltörekvő kötvénypiaci indexben Kolumbia súlya jelentősen nő - következtethető ki a JP Morgan napokban közzétett döntéséből. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg is másfél éves mélypont körül lévő állományhoz képest további, akár 5%-kal mérsékelhetik majd egyes külföldi alapkezelők a magyar papírokban meglévő kitettségüket. Ez érzékenyen érintheti az egész évre megfogalmazott államadósság finanszírozási stratégiát is. Mindezek tükrében nem véletlen, hogy a napokban Orbán Viktor kormányfő is megerősítette: az eddigieknél is hangsúlyosabban kell majd a magyarországi (lakossági) befektetők felé fordulni a finanszírozás terén.

Tényleg vége a válságnak? - Biztató jelek Görögországból

A Piraeus Bank 500 millió eurónyi 5 éves lejáratú kötvényt bocsátott ki kedden, ezzel 2009 óta először lépett a kötvénypiacra görög bank. Ezzel párhuzamosan a görög pénzügyminisztérium is bejelentette, hogy már az év első felében visszatérnek az állampapírpiacra 5 éves lejáratú kötvények kibocsátásával.

Égeti magát Ukrajnában Magyarország legnagyobb hitelezője (3.)

A kijevi összecsapások súlyosbodása és az ukrán állampapírok mélyrepülése láttán ismét előtérbe került az egyik legnagyobb feltörekvő piaci alapkezelő, a Franklin Templeton stratégájának kockázatossága. Az alapkezelő az ukrán dollárkötvények harmadát birtokolja, így jelentős veszteségeknek van kitéve. A Templeton Magyarországon is meghatározó szereppel bír, de nem ez az egyetlen csatorna, amelyen keresztül megfertőződhet a magyar gazdaság.

Másfél éves mélyponton a külföldiek magyar állománya!

A legfrissebb, most hétfőre vonatkozó adat szerint másfél éves mélypontra bukott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya. Ez egy múlt heti nagylejárat kipörgése mellett jól mutatja a befektetők magyar papírokkal kapcsolatban megváltozott étvágyát, egyúttal pedig a feltehetően árfolyamgyengítési célú kamatcsökkentési politika pénzügyi stabilitási kockázatait. A jegybank friss ábrakészlete szerint egyébként régen látott volumenben szabadultak a külföldiek a magyar papíroktól a másodpiacon február első felében, illetve igencsak felpörgött a másodpiaci állampapír forgalom a forint január közepén indult mélyrepülésével párhuzamosan. Arra, hogy a további kamatcsökkentések milyen veszélyekkel járhatnak az állampapírpiacon, tegnapi vélemény cikkünkben is rámutattunk:

Megjelent a hetek óta várt adat

A február 12-i állapotok szerint a külföldi befektetők 4783 milliárd forint értékben tartottak a kezükben magyar állampapírt, ami 103 milliárd forintos csökkenést jelent az azt megelőző naphoz viszonyítva - derül ki az Államadósság Kezelő Központ oldalán péntek délután frissített adatokból. A piaci szereplők nagy jelentőséget tulajdonítottak korábban a számnak, mivel szerdán járt le a 2014/C jelű állampapír, amibe korábban bevásárolt a Franklin Templeton. Valószínű azonban, hogy Magyarország legnagyobb hitelezője már korábban megújította ezt a kitettségét.

Állampapír-függőségben szenvednek a bankok

Több hazai állampapírt tartanak a portfóliójukban az európai bankok, mint a válság elején, vagy a bankunió 2012. júniusi elindításakor. Holott a bankunió célja épp az államok és a bankok közötti ördögi kör megszakítása lenne - hívja fel a figyelmet a Bloomberg. Többen a bázeli szabályokat hibáztatják a jelenségért.

Zuhanó forint: nem remegett meg a befektetők keze

A legfrissebb, január 24-re vonatkozó adat szerint sem beszélhetünk arról, hogy a külföldiek tömegesen szabadultak volna forintalapú magyar államkötvényeiktől. Ez azért nyugató hír, mert aznap már igencsak feszült volt a helyzet a térségi piacokon és a forint is tízhavi mélypontra bukott az euróval szemben. Azt egyébként, hogy az állampapírpiac viszonylagos nyugalommal vészelte át az elmúlt napok térségi "viharát", a kötvényhozamok már mutatták: nem volt ugyanis közel sem olyan markáns a hozamemelkedés, mint amelyet például tavaly nyáron többször is láthattunk.

Magyar csődkockázat: évek óta nem láttunk ilyet

Furcsa kettősség figyelhető meg az elmúlt hetekben a magyar piacokon, mert míg a forint fokozatosan gyengült az euróval szemben, addig a forintárfolyammal korábban szorosan együtt mozgó kockázati indikátorok többéves mélypontra ereszkedtek, a forint állampapírokba árazott kockázati prémium pedig szintén nem indokolná a magyar fizetőeszköz gyengülését. A Portfolio.hu gyors piaci körképe szerint az "ellentmondást" jórészt az magyarázza, hogy a Magyar Nemzeti Bank kitartó kamatvágásai mellett rendkívül alacsony szintre csökkent a forint kamattartalma, azaz vonzereje és egyúttal rendkívül olcsóvá vált az annak gyengülésére játszó piaci pozíciót felvenni és fenntartani. Az MNB-nek tehát erre is érdemes figyelnie amellett, hogy közben az is igaz: a befektetők több éve nem látták olyan alacsonynak a magyar piaci kockázatokat, mint most.

Könnyen eladták a lengyelek a 10 éves kötvényt

A délelőtt elindított 10 éves euróalapú lengyel államkötvény nemzetközi kibocsátása már le is zárult és a papírt az irányadó euró midwap felett 87 bázispontos felárral árazták be - tudósított a Reuters. Ez azt jelenti, hogy mintegy 3%-os kamatláb mellett tudott 2 milliárd eurónyi forrást bevonni a lengyel adósságkezelő a bő 4 milliárd eurónyi vételi ajánlatból.

Bűvös határ felett az amerikai kötvényhozam

Bő kétéves csúcsra, minimálisan 3% fölé emelkedett a két ünnep között a pénz- és tőkepiacokon kiemelten figyelt amerikai 10 éves államkötvény hozam és mivel ma is ezen "bűvös" határvonal felett tudott maradni, ez jókora lendületet adott az újév kezdetén az amerikai dollárnak. Az emelkedő amerikai hozamkörnyezet többek között rossz hír a feltörekvő kötvénypiacoknak, így ma a forint mérsékelt gyengülésével párhuzamosan kissé emelkedtek a magyar kötvényhozamok.

Visszafogott kereslettel indult a magyar aukciós sorozat

Fél éve nem volt olyan gyenge kereslet a 12 hónapos magyar diszkont kincstárjegyek iránt, mint a mai aukción. Ennek ellenére az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) mind az 50 milliárd meghirdetett mennyiséget bevonta 3,07 százalékos átlaghozam mellett, ami egy bázispontos emelkedést jelent az előző kibocsátáshoz képest.

Miközben mi pihenünk, odakint elképesztő dolgok zajlanak

Nem pihennek a tengerentúli befektetők. A csütörtöki kereskedésben a Standard and Poor's 500 index új történelmi magasságban járt, amit egy kedvező munkaerőpiaci adat alapozott meg. Közben az amerikai kötvényhozamok kétéves csúcsra emelkedtek.

Közel 450 milliárd forinttal tartozik a magyar állam a Raiffeisennek

Az osztrák Raiffeisen Zentralbank közétette állampapír-kitettségéről szóló adatait - írja a Reuters hírügynökség. Ebből kiderült, hogy a bank tulajdonában 1,47 milliárd eurónyi magyar állampapír áll.

Kell-e félni a Fed-től a régiós kötvénypiacoknak?

A Fed eszközvásárlási programjának visszafogása már többnyire beárazódott a kelet-közép-európai kötvényekbe, miközben a költségvetési fegyelem és a GDP-növekedés gyorsulása a várakozások szerint jelentős mértékben elősegíti az államadósság fenntarthatóságát a térség egészében - áll az Erste Group ma közzétett régiós államkötvény piaci elemzésében. A bank szakértői úgy látják, hogy a 2013 végén tapasztalt jelentős előfinanszírozási és kötvény-visszavásárlási akciók nyomán a kelet-közép-európai államok az adósságfinanszírozás terén nagyobb mozgástérrel számolhatnak 2014 első félévében.

Újra kedvezően alakult a 3 hónapos kincstárjegyek kereslete

A mai aukción újra kedvező kereslettel szembesült az Államadósság Kezelő Központ: a meghirdetett 40 milliárd forint mennyiségű 3 hónapos diszkontkincstárjegyére 93,2 milliárdnyi ajánlat érkezett. Ugyanakkor a 40 milliárd forintnyi elfogadott ajánlatok átlagos hozama 2,95 százalék volt, ami lényegében a múlt heti szintnek megfelelő, de a másodpiaci referenciahozamnál 10 bázisponttal magasabb.

Másfél éve nem volt ilyen a 3 hónapos kincstárjegy aukcióján

Másfél éve a leggyengébb volt a ma megtartott 3 hónapos diszkontkincstárjegy aukción (D140305) az elsődleges forgalmazók által benyújtott ajánlatok volumene (48,3 milliárd forint), így az Államadósság Kezelő Központ a meghirdetett 40 milliárd forintos mennyiség helyett csak 30 milliárd forintnyi ajánlatot fogadott el. Utóbbi egyébként közel két éve a legalacsonyabb forrásbevonást jelenti a hetente sorra kerülő 3 hónapos kibocsátások körében.