Valós idejű adatok alapján lehet kezelni a kisfeszültségű villamos hálózat különféle kihívásait annak az új, iparágban elsőnek számító szoftver segítségével, amelyet a Siemens mutatott be.
Fontos energiaügyi kérdés végrehajtását halasztja el Lengyelország, tudta meg a Reuters, ami arról is beszámolt, hogy eközben Németország kormányának koalíciós pártjai megegyeztek az olaj- és gázfűtési rendszerek fokozatos kivezetéséről szóló törvényjavaslat módosításáról.
Ukrajna újraindítja az elektromos áram európai exportját, a bevételt pedig az elektromos infrastruktúra helyreállítására fordítja – számolt be az Infostart Herman Haluscsenko energetikai tárcavezető bejelentéséről.
Miután Lantos Csaba energiaügyi miniszter után Orbán Viktor kormányfő is bejelentette a múlt héten azt, hogy három rugalmas gázerőművet épít az ország az áramtermelési kapacitások fokozása és a megújuló energiaforrások rugalmas kiszabályozási képességének növelése érdekében, hétfő reggel azt közölte az Energiaügyi Minisztérium, hogy elindítja az MVM Csoport a nyílt, feltételes közbeszerzési eljárásokat.
Akkora a robbanás a megújuló energiatermelési technológiák terén, hogy 2030-ban legalább 44%-os, de akár 49%-os lesz a megújulók részaránya az áramfogyasztásban, így muszáj még ambiciózusabb uniós célokat kitűzni a blokkoló kisebbség felszámolásával, különben idejétmúlt keretekhez fog ragaszkodni az Európai Unió – ez a legfőbb üzenete egy ma megjelent elemzésnek, ami komoly hatásokkal járhat a brüsszeli döntéshozatalra. Az anyag időzítése nem véletlen, hiszen márciusban újra tárgyalnak a megemelt megújuló energiás uniós célról, de lehet, hogy ezt még tovább kell emelni, és ehhez kapóra jöhet a minap bemutatott nettó zéró iparfejlesztési terv is. A tanulmány magyar szempontból is fontos, mert egyrészt azt jelzi, hogy a nagy naperőmű forradalom uniós szinten is több évvel előbbre hozza a kitűzött iparági cél elérését, másrészt azt üzeni, hogy idehaza is még ambiciózusabb zöld átállási célokban érdemes/kell gondolkodni.
Pletser Tamás, az Erste gáz-és olajipari szakértője nemrég az Erste blogján értekezett arról, hogy Európán belül hol olcsó és hol drága a nagykereskedelmi áramár, az eltérések okait is boncolgatta az elemző.
Svédországban az energiabiztonság garantálása és az áramtermelési kapacitás növelése érdekében jogszabályt készítenek elő új atomerőművek építésének a lehetővé tételéhez - jelentette be szerdán Ulf Kristersson miniszterelnök.
Dél-Afrikában 2022-ben több mint 200 napig volt áramkimaradás, azonban egy orosz milliárdos szerint az ország hálózata túl gyenge a zöld energiához, és olcsóbb lenne a szénerőművek javítása, mint a megújuló energiaforrások kiépítése – írja a Bloomberg.
Az aktuális fűtési szezonban az eddigi legmagasabb szintre emelkedett a magyarországi villamosenergia-rendszer terhelése kedden délután, ami rekord döntést vetít előre a terhelésben a következő egy-két hétben.
Európa jelenlegi energiafüggőségére az egyetlen válasz az energiabeszerzés diverzifikációja lehet és az Európai Bizottság ma előterjesztett gázpiaci javaslatcsomagját csak azután szabad elfogadni, hogy csütörtök-pénteken a tagállami vezetők megszabják az irányokat, utána pedig tagállami szintre lebontott hatástanulmányok készülnek az ellátásbiztonsági kockázatokról is – jelentette ki kedden Brüsszelben Varga Judit.
Négy területen fontos áram- és gázpiaci beavatkozásokról döntöttek ma az uniós energiaügyi miniszerek Brüsszelben egy újabb rendkívüli ülésen, amely egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a megosztó témában, a gázár sapka kérdésében kifejtsék álláspontjukat. Ezt meghallgatva az Európai Bizottság jövő kedden várhatóan előáll majd a végleges gázár sapka javaslatával, hogy aztán arról jövő pénteken az állam- és kormányfők dönteni tudjanak Prágában.
Spanyolország kiterjeszti a saját erőműveket üzemeltető nehézipari vállalatokra a gázárplafont, mivel attól tart, hogy Oroszország leállítja az Európába irányuló összes szárazföldi vagy tengeri gázszállítást - közölte Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök kedden.
Hétfőn reggel 6 óra után elkezdett nőni a Paksi Atomerőmű által termelt villamosenergia mennyisége és délutánra már 1320 MW fölé nőtt az összesített teljesítmény. Bár az erőmű oldalán jelenleg még nincs külön hír róla, de ez arra utal, hogy fokozatosan elkezdték újraindítani a nemrég leállított második reaktort, amelyet egyébként is ezekre a napokra ígértek.
Az Európai Unió átlagában 4,3%-kal, Magyarországon 6%-kal ugrott 2021-ben éves alapon az áramfelhasználás, de ha a koronavírus előtti 2019-es évhez viszonyítunk, akkor itthon szintén 6%-os volt az áramfogyasztás növekedése, ami a második legnagyobb ütemet jelenti az egész EU-ban a dánok után – derült ki a ma közzétett 2021-es éves árampiaci jelentésből. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által publikált anyagból az is látszik, hogy az elmúlt évek lendületes magyarországi naperőmű-beruházási boomja odáig jutott, hogy 2021-ben már nálunk volt a legmagasabb, 11,1%-os, a naperőművek részaránya az áramtermelésben. Ha viszont az összes megújuló energiás termelés részarányát nézzük: akkor még mindig az európai rangsor végén kullogunk, hiszen máshol jelentős szél- és vízenergiás kapacitások is működnek. Abban is kilógtunk tavaly az uniós mezőnyből, hogy míg az elszabaduló gázárak miatt sok helyen visszafordultak a széntüzelés felé, nálunk ez nem történt meg.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
A szenes erőművek fokozottabb igénybevétele és a koronavírus-járványból való gazdasági talpra állás, több közlekedés együtt oda vezetett, hogy tavaly mintegy 6,2%-kal ugrott az Egyesült Államok üvegházhatású gázkibocsátása – derül ki a Rhodium Group elemzéséből.
Egészen különleges napok ezek a magyarországi villamosenergia-felhasználás történelmében: csütörtökön ugyanis egymás után a harmadik napon dőlt meg az áramfogyasztási csúcs. Az egymást követő három napon bekövetkezett hármas csúcsdöntés az utóbbi éveket tekintve szinte biztosan példátlan, de egy időre valószínűleg vége szakad a sorozatnak.
Évtizedek óta arról beszélünk, hogy a világ a 24. órában van a klímakatasztrófa elkerüléséhez, ami így hiteltelen, így egyértelmű cselekvésre van szükség, és Magyarországon már törvény van a 2050-es klímacélról, amit el is kezdtek megvalósítani, így például "2030-ig biztosan, de reményeink szerint talán már 2026-ra beszüntetjük a szénalapú áramtermelést" - ezekről beszélt Áder János a skóciai Glasgowban az ENSZ klímacsúcstalálkozóján. Áder János hétfő esti felszólalásában kitért rá, hogy Magyarország az év végéig kiépülő 3000 megawattról 2030-ig 6500 megawattra növeli a naperőmű-kapacitást, 2030-tól a városi tömegközlekedésben csak elektromos buszokat használ, addig is folyamatosan cseréli a járműparkot, és mindezzel együtt jelentős erdőtelepítési programot is végrehajt.
Az Európai Beruházási Bank által végzett értékelés alapján jóváhagyták az első magyar állami projektet az uniós Modernizációs Alapból, így a magyar kormány mintegy 4 milliárd forint értékben hirdethet pályázatot az energiaközösségek és független aggregátorok létesítésének támogatására – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium keddi közleményéből.