Nem az a kérdés, hogy leválunk-e az orosz földgázról

Leválás Oroszországról

Az Európai Unió 2027 végéig tervezi a teljes leválást az orosz földgázról, ami különösen nagy kihívást jelent Magyarország és Szlovákia számára. Míg az EU gázfelhasználásában az orosz import aránya a korábbi 45%-ról már 19%-ra csökkent, addig Magyarország ellátása még mindig jelentős mértékben támaszkodik erre a forrásra. Pletser Tamás szerint az Európai Unió elhatározása véglegesnek tekinthető:

Az Európai Unió olyan, mint egy nagy hajó. Hogyha elhatározzák, hogy egy irányba mennek, akkor ők ezt a tervet végre fogják hajtani. Márpedig számomra úgy tűnik, hogy a dán energiabiztos vezetésével ez a leválás már egy eldöntött tény.

A szakértő szerint a kérdés inkább az, hogy ez egy tervezett, menedzselt folyamat lesz-e, vagy hirtelen bekövetkező esemény, mivel utóbbinak lényegesen nagyobb költségei lennének.

Rékai Gábor elmondta, hogy Magyarország éves földgázfogyasztása 8-9 milliárd köbméter körül alakul, amiből a hazai termelés mindössze 1,5 milliárd köbmétert elégít ki, ezt kiegészítheti néhány százmillió köbméternyi biometán a jövőben. A szerb irányú vezeték azonban kockázatot jelent, hiszen 51%-a Gazprom tulajdonban van, ami akár ellátásbiztonsági kockázatot is jelenthet.

LNG

Az alternatív beszerzési források között kiemelt szerepet kap az LNG, amelynek globális kapacitása 2030-ig várhatóan 50%-kal nő a 2024-es állapothoz képest. Ennek kétharmadát az Egyesült Államok és Katar fogja biztosítani. Az amerikai LNG termelési összköltsége átszámítva kb. 25 euró/megawattóra - ezen felül minden euró extraprofitot jelent a termelőknek.

Az Egyesült Államok Európa minden szegletében el szeretné a saját cseppfolyós földgázát juttatni. Nem mondta így direktben ki, de az érezhető volt, hogy elsősorban az orosz gáz kárára

– jegyezte meg Pletser Tamás egy magas szintű amerikai diplomatával folytatott beszélgetésére utalva.

A szakértők szerint nem a kínálat jelenti majd a szűk keresztmetszetet, hanem az infrastruktúra és a költségek, amelyek lehetővé teszik az LNG visszagázosítását és eljuttatását a közép-kelet-európai piacra. A magasabb költségek pedig versenyképességi kérdéseket vetnek fel. Pletser Tamás szerint azonban az európai versenyképesség csökkenésében csak részben játszanak szerepet az energiaárak, legalább akkora, vagy még fontosabb része a meglevő szabályozási környezet, illetve az, hogy milyen hozzáadott értékű terméket tudunk legyártani.

A rezsicsökkentés jelenlegi rendszerével kapcsolatban mindkét szakértő változtatásokat javasol. Pletser Tamás szerint a villamosenergia-rendszeréhez hasonló módon érdemes lenne különböző időszakokban eltérő árazást alkalmazni a földgáz esetében is - ezzel motiválva a fogyasztókat a tudatosabb fogyasztásra.

A teljes interjú, melyben szóba kerültek még az ipari fogyasztók szerződéskötési stratégiái a Henry Hub és a TTF árakra épülő szerződések közötti különbségek a japán modell, mint közös beszerzési lehetőség már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcastsen, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

KÖVESS MINKET

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images