Az Egyesült Államok Értékpapír- és Tőzsdefelügyelete (SEC) mérlegeli annak a lehetőségét, hogy változtassanak az amerikai értékpapír-kereskedés szabályain; hozzányúlhatnak azokhoz az árazási inszentívákhoz is, melyeket a brókerek használnak annak érdekében, hogy ügyfeleket szerezzenek – írja a Wall Street Journal.
Közel 450 milliárd forinttal bővült a lakosság kezében lévő három legnépszerűbb befektetés állománya az első negyedévben, és bár továbbra is az állampapír hajtja a szekeret, a MÁP+ varázsa egyértelműen elmúlt. Mindeközben kezd magára találni a régóta elhanyagolt befektetés, de ez annak is köszönhető, hogy a koronavírus-válság óta emelkednek a piacok.
Sem a befektetési alapok, sem a részvények, sem a bankbetétek nem tudták felvenni a versenyt januárban az állampapírokkal, az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint ugyanis messze állampapírokba áramlott a legtöbb friss lakossági megtakarítás. Mindezt úgy, hogy az állampapíroknak sem volt kiemelkedő hónapja. A befektetési jegyekbe áramló tőke több havi mélypontra került, a részvényekhez pedig inkább csak óvatosabban közelednek most a befektetők.
Még 2007-re visszanyúló ügyet zár most le a Credit Suisse azzal, hogy 600 millió dolláros bírságot fizet ki a jelzálogfedezetű értékpapírok értékesítése miatt - írja a Financial Times.
Egyértelműen a vagyonfelhalmozás éve volt 2020 a magyar lakosság körében, a friss adatok szerint a koronavírus a kockázatvállalási hajlandóságnak is kedvezett. 2019 számai sehol nem voltak ahhoz a friss tőkéhez képest, amit részvényekbe tettek a magyarok tavaly, más kérdés, hogy az időzítés lehetett volna jobb is, ugyanis bukóval zárult 2020.
Az MNB friss értékpapír-statisztikái szerint novemberben 179 milliárd forinttal nőtt a háztartások tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Bár a részvények állománya is nőtt, a számokat jobban megnézve kitűnik, hogy a jó hozamoknak tudható be a növekedés. Novemberben ugyanis kitáraztak a részvényekből a magyarok, éppen a legrosszabbkor.
Közel 750 milliárd forintnyi friss tőkét tettek október végéig állampapírba magyar háztartások, a kereslet a részvények iránt is megvolt, de utóbbi esetben a hozamveszteségek elvitték az idén befektetetett összeget. Az MNB friss statisztikái szerint egyre nagyobb kedvvel fektetnek a magyarok befektetési alapokba is, de sokan vannak, akik inkább a bankszámlájukon parkoltatják a pénzt.
Az elmúlt 10 évben egyszer sem lehetett látni olyan vagyonnövekedést a világban, mint tavaly, a piacok jó teljesítménye a friss pénzeket is bevonzotta. Idén azonban a koronavírus elterjedése egy teljesen más képet fest: felerősödött az elszegényedés, milliók kerültek mélyszegénységbe. Bár a háztartások globális vagyona a második negyedévben valamelyest kiheverte a tavaszi koronavírus-sokkot, Magyarországon visszaesés várható idén a megtakarításokban – derül ki az Allianz friss tanulmányából.
Túl van történetének első zöldkötvény-kibocsátásán a német állam: 6,5 milliárd eurót vont be a piacról többszörös túlkereslet és -0,463%-os hozam mellett - számolt be a Reuters.
A Magyar Nemzeti Bank a járvány negatív gazdasági hatásainak tompítása érdekében átalakította a kkv-k megsegítésére létrehozott Növekedési Hitelprogramját és 1000 milliárd forinttal megemelte ennek keretét. Az MNB ezen felül finomhangolta a Növekedési Kötvényprogramot is, mely a magyarországi nagyvállalatoknak biztosít hatékony forrásbevonási lehetőségeket a bankhitel alternatívájaként. Mindezek mellett az értékpapírosítás támogatásával új kockázatkezelési technikák vethetők be - írják elemzésükben Soltész József és Wieder Gergő, a KPMG menedzserei.
Michael Burry befektető egyáltalán nem ért egyet a koronavírus miatti lezárásokkal és karanténokkal, az utóbbi hetekben egy sor Twitter-posztban fejtette ki, milyen jelentős gazdasági és társadalmi problémákhoz vezet mindez – írja a Bloomberg.
Több tízmilliárd dollárnyi kötvényvásárlási megbízást kapott az amerikai jegybanktól a BlackRock, kezelt vagyona alapján a világ legnagyobb alapkezelője. A társaság két nagy kötvényvásárlási programban vesz részt, így nagy kérdés, hogyan fogja majd az érdekellentéteket menedzselni – írja a The Wall Street Journal.
Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Elképesztőt mentek az állampapírok tavaly: az MNB friss statisztikái szerint december végére több mint 8000 milliárd forintot tartott a magyar lakosság állampapírokban, egy év alatt tízszer nagyobbat nőtt az állomány, mint a többi értékpapírnál összesen. A befektetési alapok a jól teljesítő piacoknak köszönhetően megmenekültek, és úgy tűnik, újra erőre kaptak az ingatlanalapok is.
Három hónappal meghosszabbítja az EU a nem teljesült ügyletekre vonatkozó új szabályozás bevezetését, így azt idén november helyett jövő februárban vezethetik be – írja a Financial Times.
A MIFID 2 után várhatóan idén szeptemberben lép életbe egy új szabályozás az európai értékpapírpiacokon, amely komoly pénzbírsággal büntetné a befektetőket, ha sikertelen üzleteket kötnek – számol be a hírről a Financial Times. A szabályozás különösen a közreműködő brókereknek és ügyletkötőknek fájhat.
Kedd este hatalmas, 95,6 milliárd dollárnyi likviditásbővítő intervenciót hajtott végre az amerikai jegybank, hogy a rövid távú piaci hozamokat stabilan tartsa.
Az ügyre rálátó források szerint összesen 50 milliárd dollárnyi nem kívánt eszköztől szabadult meg a Deutsche Bank, a vevő pedig a Goldman Sachs – írja a Reuters.
A munkaerõhiány miatt szinte minden szektorban elterjedt gyakorlat, hogy a cégek fizetésemelésekkel csábítják át egymástól a legjobb dolgozókat. Egy kulcspozícióban lévõ vezetõ, vagy kiemelkedõ szakember elvesztése pedig az egész szervezet versenyképességére kihathat, ezért az õ megõrzésük létfontosságú a piaci szereplõk számára. Ebben a leghatékonyabb eszközük pedig már nem a fizetések további emelése, hanem a részvényjuttatás lehet, amivel a tulajdonosi pozíción keresztül érdekeltté tehetik õket a vállalat minél eredményesebb mûködtetésében. Ráadásul részvényjuttatással a generációváltás is megkönnyíthetõ, nem beszélve arról, hogy adózási szempontból is elõnyös, mert az ilyen juttatások után a munkavállaló és a munkáltató egyaránt mentesül a különbözõ járulékterhek alól.