Hamarosan elkészülhet a cseppfolyós földgáz (LNG) fogadására alkalmas lengyel terminál, miközben a hosszú évek óta húzódó horvát terminál ügye is rendeződni látszik. Az orosz-ukrán konfliktus elhúzódása ismét megkongatta a vészharangokat az európai gázpiacon, ami a gázbeszerzés további diverzifikációjának igényét hívta életre.
2013-ban a rezsicsökkentés és a vezetékadó teremtett teljesen új környezetet a hazai nagy energiaszolgáltatók számára, akik a korábbi "tarifabefagyasztás" és válságadó miatt már egyébként is kezdték egyre kellemetlenebbül érezni magukat hazánkban. A 2013-as beszámolók alapján a gázpiacon már nem volt olyan nagy szolgáltató, amelynek regulált üzletága nyereséget tudott volna elérni.
Az internetes hirdetések piacát alapvetően befolyásoló jogértelmezést adott ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A Google által közzétett hirdetésekért kapott bevétel után nem kell reklámadót fizetni. Emiatt a hirdetésszervező cégeken keresztül közzétett reklámok megrendelői is veszélybe kerülhetnek, ha az adóalanyiságra vonatkozó nyilatkozatokat a szereplők rutinszerűen töltik ki. De erre is van megoldás.
Az igazság órája vagy jogtalan meghurcoltatás? Döntse el ki-ki saját maga, annyi biztos: a június 30-ai fordulónapot követő események utólag a felismerhetetlenségig felülírták a magyar bankok második negyedéves eredményszámait. A 361 milliárd forintos háromhavi mínusszal a saját tőke 13%-a odaveszett, a java pedig még csak most következik: háborús pusztítás a mérlegekben, vérengzés az eredménykimutatásokban. Mutatjuk a már megismert számokat, értékeljük az MNB friss statisztikáját.
Ha valaki a fejlett piaci államkötvények biztonságát részesíti előnyben a részvénypiacokkal szemben, de csak néha néz körbe előbbi piacokon, akkor igencsak meglepődhet azon, amit mostanában lát. Sorra dőlnek ugyanis a sokéves, sőt történelmi mélypontok a vezető piacok rövid, közepes és hosszú állampapír hozamai terén. Sőt, újra "divatba jött" például a németeknél, hogy negatív hozam mellett bocsátanak ki rövid állampapírt. Ilyenkor a befektetők fizetnek azért, hogy elhelyezhessék a pénzüket a legbiztonságosabbnak tartott eszközök egyikében. Érdemes tehát röviden körbenézni, hogy mi is zajlik mostanában a világban. Előrebocsátjuk: meglepő dolgok sorozata.
A devizahitelek forintra váltásával jelentős devizaigény jelenik meg a gazdaságban, amit jórészt a jegybanki tartalékokból lehet kielégíteni. Első pillantásra a tartalék jelentős, kockázatos szintre történő süllyedését okozhatná a kormányzati akció, szerencsére azonban ennél jóval több a mozgástér.
Az Economist Intelligence Unit idén is publikálta a világ legélhetőbb városainak listáját, ahol a top10-ben továbbra is az ausztrál, kanadai és új-zélandi városok dominálnak. Az EUI szerint 2014-ben a világ legélhetőbb városa Melbourne volt, a vizsgált metropoliszok közül pedig Damaszkuszban volt a legrosszabb élni. De mi a helyzet Budapesttel, a többi régiós fővárossal és a kivándorló magyarok kedvelt úticéljaival? Cikkünkből kiderül az is, jobban élünk-e, mint öt éve.
Az ukrán leánybankban nem sok öröme volt eddig az OTP-nek, a 2006-os megvásárlás után volt 2 jó év, 2009-ben azonban brutális veszteség keletkezett, de azóta sem állt talpra a bank, és idén is jelentős lehet a veszteség. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy a legfrissebb számok alapján milyen folyamatok zajlanak a banknál.
Új pályázati kiírásokkal, illetve a nyitva lévő pályázatok keretösszegének megemelésével reagált az elmúlt időszakban Magyarország arra a helyzetre, hogy az euróban megállapított uniós fejlesztési keretösszeg forintban kifejezve több pénz elköltését tette lehetővé - jelezte Portfolio ezt firtató kérdésére a Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai Tájékoztatási Főosztálya. Megtudtuk, hogy tavaly a tartósan 300 körüli euróárfolyam láttán 298-as euró mellett számolták át a Brüsszel által sok éve megítélt forrásokat és ez tett lehetővé új források felhasználását. Durva becslésünk alapján ez akár 100 milliárd forint feletti pótlólagos fejlesztés létrejöttében is segíthetett. Megtudtuk, hogy idén év végén újra értékeli a forintárfolyammal kapcsolatos helyzetet a tárca és az is kiderült, hogy a Brüsszelnek júliusban kiküldött végleges új Operatív Programokat kereken 300-as euróárfolyam mellett kalkulálja az intézményrendszer.
A bankok bevételeinek durván harmada köthető valamilyen fizetési, pénzforgalmi szolgáltatáshoz, ezen a területen azonban bőven akadnak trónkövetelők. A technológia gigászaitól kezdve az apró startupokig egyre többen törnek a bankok babérjaira a fizetési piacon. Ultragyorsan, kevésbé szigorú szabályoktól szorongatva ugranak rá a bankok által elhanyagolt ügyfelekre és hiánypótló szolgáltatásokra, de ezzel nem egyszer a hagyományosan banki bevételeket orozzák el a pénzintézetektől. Egy biztos: a bankok nagyot bukhatnak azon, ha nem kapcsolnak időben.
Egyelőre nyoma sem látszik annak, hogy az ukrán-orosz válság rendeződhet a közeljövőben, miközben a jelenlegi helyzet igen nagy kockázatot jelent a téli gázellátás biztonsága szempontjából. Térségünk országai kiemelkedő függésben vannak a Gazprom szállításaitól, így ha az orosz vezetés a jelenlegi népszerűségét meglovagolva úgy határozna, hogy a "gázfegyvert" bevetve megmutatja az EU-nak és Ukrajnának, hogy ki az úr a háznál, akkor azt hazánk és szomszédjai éreznék meg a leginkább.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus elsején kötvényből betétté változott irányadó eszköze semmiféle lényeges változást nem tudott kiváltani, ha csak felületesen, az állományi adatot vizsgáljuk. A ma közzétett friss adat szerint ugyanis csak 138 milliárd forinttal esett a mai tender alapján a most már betétben parkoltatott összes pénz állománya, így még mindig közel 5000 milliárd forintról beszélhetünk. Amennyiben viszont kicsit mélyebben megvizsgáljuk a folyamatokat, azt látjuk, hogy szépen haladunk az MNB azon áprilisi előrejelzése felé, hogy év végéig összesen 600-1000 milliárd forintos eszközátrendezést hoz az irányadó eszköz változása.
Az Orosz-ukrán konfliktus elmérgesedésével párhuzamosan egyre fájdalmasabb szankciókat léptetnek életbe a nyugati hatalmak Oroszországgal szemben és fordítva. Utcai bunyó ez, a szemben álló felek pontosan látják a másik gyenge pontját, és tudatosan azt támadják. Így kaphatott kiemelt szerepet az oroszokkal szemben életbe léptetett gazdasági szankciók között a fegyverkereskedelmi embargó, ami több szempontból is fájhat a hadiiparát rohamléptekben fejlesztő országnak. Az EU lépése ugyanakkor öngól is, a most bevezetett szankciók több európai vállalkozást negatívan érintenek, köztük magyarországiakat is.
Bár az elmúlt években csekély forgalmat láthattunk az ingatlanpiacon, a rekordalacsony ingatlanárak és a kedvező kamatkörnyezet újra egyre többeket sarkall lakásvásárlásra - akár lakhatási, akár befektetési céllal. Mi magyarok Európa élvonalában járunk a saját tulajdonú lakásban élők arányát tekintve és egész biztosan nincs olyan, aki ne gondolkozna el időről időre azon, hol élne a legszívesebben. Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy mások is hasonló preferenciákkal rendelkeznek - ezt cáfolja meg nagy eséllyel az itt bemutatott táblázat. Kiderül, hogy - forgási sebesség alapján - melyek a legnépszerűbb települések az országban lakásvásárlás szempontjából.
Napokon belül egyszerre két fontos határvonalhoz ér a magyar kormány az Európai Uniótól érkező források felhasználása terén - derül ki a Portfolio kalkulációiból. Egy héten belül ugyanis elérheti az uniós támogatások kifizetését jelző miniszterelnökségi számláló a 6000 milliárd forintos kerek összeget, és ez egyúttal azt is jelenti majd, hogy a 2010-es kormányváltás óta összesen mintegy 5000 milliárd forintot fizetett ki a mostani kabinet által irányított intézményrendszer. Ha az elmúlt egy hónapra jellemző igen gyors tempót (200 milliárd forintos kifizetés) az augusztusi szabadságolások mellett is tartani tudja a rendszer, akkor egy hónap múlva egy harmadik fontos határvonalhoz is elérhetünk: akkorra elmondhatjuk, hogy Magyarország a 2007-2013-as uniós fejlesztési keretből a rendelkezésére álló források háromnegyedét kifizette. A Portfolio számításai szerint most 72%-os kifizetési aránynál tartunk, de két területen súlyos lemaradás látszik, így félő, hogy forrásokat veszít Magyarország a rendelkezésére álló uniós támogatásokból.
Az augusztus elsején életbe lépett jegybanki változás után - a kéthetes MNB-kötvényből kéthetes MNB-betét lett - a most szerdán megjelenő adatból tudhatjuk majd meg, hogy mekkora tőke "lökődött ki" az irányadó eszközből, azaz mennyi pénznek kellett más irányok után néznie. Az MNB ezt az áprilisi bejelentéskor 600-1000 milliárd forint körülire becsülte az év végéig, de a legfrissebb adatok még nem utaltak arra, hogy valóban sokan megmozdultak volna. Emiatt is különösen izgalmas lesz a szerdai adat.
Hatalmas változásokat hoz a devizahitelesek életébe a következő néhány hónap. A Portfolio becslései szerint a legvalószínűbb forgatókönyv esetén:
A nemzetközi befektetői hangulat változásán vagy a magyarországi kamatkörnyezet alakulásán túl két fontos sztori irányította az elmúlt hónapokban a Magyar Telekom árfolyamát: az egyik, hogy nő vagy csökken annak a valószínűsége, hogy a Deutsche Telekom (DT) megvásárolja a még nem nála lévő MTel részvényeket és megtörténik-e a papírok kivezetése, a másik, hogy látszanak-e már a fordulat jelei a vállalat operációjában. Az elsővel kapcsolatban rossz hírek érkeztek a héten, a DT amerikai leányvállalatának az eladása mégsem lesz olyan egyszerű, mint amire sokan számítottak, ez pedig csökkentette annak a valószínűségét, hogy a Magyar Telekom részvényeit kivezessék. A második témával kapcsolatban a befektetők a második negyedéves gyorsjelentést várták, a kérdés az volt, hogy az első negyedévben már látható pozitív folyamatok folytatódtak-e. Jó hír, hogy a bruttó fedezet emelkedett, a működési hatékonyság javult (az év második felében elinduló létszámleépítés további javulást hoz) és valamelyest az eladósodottság is csökkent.
Tudja-e Ön, hogy miért ugrott meg az államadósság Magyarországon? És hogy miért maradt utána magas? Azért, mert IMF-hitelt vettünk fel? Azért, mert a jegybanknak fel kellett töltenie a devizatartalékait? Többnyire ezeket szokták válaszolni, pedig egyik sem igaz. Az azonban még ma sem mindegy, hogy melyek is az igazi okok, már csak azért sem, mert félévkor a történelmi csúcsa közelében állhatott az adósságmutatónk.
Két és féléves mélypontjára zuhant a forint tegnap. Hol van hát ilyenkor a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitás őrzője? - Teszik fel egyre többen a kérdést, azt remélve, hogy a jegybank majd beavatkozik. Csakhogy a kérdés egyáltalán nem ilyen egyszerű, ezért most körüljárjuk, hogy a jegybank milyen viszonyban is van az árfolyammal és milyen esetekben avatkozhat be annak szabad piaci alakulásába.
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
Az osztalékról szóló döntést évente egyszer a beszámoló elfogadásakor lehet meghozni, amikor a társaság legfőbb... 
Pár hete írtam egy cikket arról, hogy nem feltétlen van jó helyen a pénzed a mobilodról elérhető banki alkalmazásokban...
2025 új lehetőségeket tartogat a kutatás-fejlesztés és innováció területén: az Európai Bizottság több mint 400...
A korábban gazdasági páriaként kezelt Görögország kezd végre ébredezni évtizedes hibernációjából. A kilátások... 
Észak-Afrika továbbra is meghatározó szereplő lehet a globális földgázpiacon, ha sikeresen lépést tud tartani...
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
Az energiaügyi miniszter értékelte Magyarország energiaszuverenitási törekvéseit
A Moody's leértékelése új fejezetet nyithat.
