Elemzés

Devizahiteles képlet: köpni-nyelni nem tudnak a bankok

Háborog a teljes magyar bankszektor az MNB múlt héten közzétett képlete miatt. Várható volt, hogy az árfolyamrés miatt visszajáró összeget az ügyfelek tőketartozásából vonják majd le, az viszont legfeljebb a lidérces rémálmokban került elő, hogy a múltbeli túlfizetéseket a múltbeli tőketartozást csökkentő tételként kell majd elszámolni, hónapról hónapra újraszámítva a hiteleket. Nem véletlen a felháborodás: a képlet mintegy másfélszer akkora veszteséget jelenthet a bankoknak, mint amit becslésként eddig közzétettek (összejöhet a 900 milliárd forintos bukó). Ráadásul úgy gondolják a bankoknál, jogilag nekik van igazuk, az alábbiakban ezért az ő érveiket mutatjuk be.

Ez az igazi rezsicsökkentés - Olcsóbb mobilozást mindenkinek!

Xavier Niel nem kispályázik: az internetpiac átalakítása után a mobilpiacot is szétverte Franciaországban, elképesztően kedvező ajánlataival a Free Mobile nevű cége a nulláról indulva mára a piac hetedét birtokolja, a nagy szolgáltatók üzletét olyan szinten rontja, hogy azok a Free betiltását kérték a hatóságoktól, és már a kormány is felszólalt a cég agresszív terjeszkedése ellen. De ki ez az ember, és mit művelnek az általa vezetett cégek, amelyektől már nem csak Franciaországban, de az Egyesült Államokban is félnek?

A kínaiak már Amszterdamot ostromolják

Az ázsiai tőke globális szinten egyre több országban és iparágban válik jelentős szereplővé. A keleti országok újabb hódításai közé tartozik a nyugati világ ingatlanpiaca, amely az általános gazdasági hangulat javulásának köszönhetően vonzó alternatívává vált, megtörve ezzel a fix kamatozású eszközök egyeduralmát. Megnéztük, hogy hol, melyik ázsiai országok és mibe fektetnek be a legszívesebben.

Ilyen nincs, a Tesla túlszárnyalta önmagát! (3.)

Ezúttal sikerült a bravúr Elon Musk és csapatának: az eladások abban az ütemben pörögtek, ahogy azt korábban jósolták és az elemzők várták, ráadásul az agresszív nemzetközi terjeszkedés és a nagyobb fokozatra kapcsolt gyártás költségei nem hatottak olyan negatívan a vállalat működésére, mint azt sokan gondolták. Az amerikai részvénypiacok zárása után közzétett második negyedéves számokra a befektetők izgatottan reagáltak, az árfolyam mindkét irányba kilengett, jelenleg a csütörtöki záróértéke közelében tartózkodik.

A jelentés főbb pontjai

Pozitívumok:

• A cég rekord mennyiségű (7 579 darab) Model S-t értékesített a második negyedévben;
• Ezzel meghaladták saját és az elemzők várakozásait;
• Nőttek az eladások az Egyesült Államokban,
• A felpörgő (16%-os növekedés a Q1-hez képest) gyártásnak köszönhetően rekord mennyiségű (8 763 darab) járművet állítottak elő (ezzel 800 darab/hétre nőtt a gyártókapacitás Fremontban);
• Az üzemi marzs (non-GAAP) 26,8 százalék volt (az elemzők 26,1 százalékra számítottak);
• A nettó eredménysoron (non-GAAP) 16 millió dolláros nyereség képződött (szemben az elemzők által várt 3 millió dollárral);
• Ez pedig 11 centes (non-GAAP) nyereséget eredményezett részvényenként (ami messze meghaladta az elemzők által várt 4 centes EPS-t);
• Az átalakított gyártósoron már jövő héten indulhat az Model X gyártása;
• Az előrejelzések szerint 9 000 járművet gyárthatnak a harmadik negyedévben;
• A negyedik negyedévben kicsivel több, mint 1 000 autót gyárthatnak hetente;
• Tartható a 2014-re kitűzött 35 ezer jármű értékesítése;
• Újabb szalonok nyitnak és újabb töltőállomások épülnek majd világszerte.

• A cég nettó eredménye és egy részvényre jutó nyeresége is elmaradt az egy évvel korábbiaktól a GAAP számviteli rendszere szerint;
• Az értékesítési, általános és adminisztratív költségek tovább nőttek az agresszív terjeszkedés hatására;
• Ezen a soron további növekedésre számít a Tesla az idei beruházások hatására.
• Kevés konkrétum hangzott el az új "Gigafactory-vel" kapcsolatban.

Vajon meddig merik a padlóhoz szögezni a kamatokat?

Fenntartások nélkül nevezhetjük az egyik legforróbb kérdésnek azt, hogy a globális hatással bíró amerikai jegybank, a Federal Reserve mikor kezdi meg végre emelni a kamatokat. Ennek feltárásában pedig egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a Fed nem ad számszerű útmutatást róla. Fogódzóink szerencsére vannak: a korábbi kinyilatkozásokra alapozva elképzelhető, hogy a jegybank olyan modell alapján választ kamatpályát, amivel a gazdaságot a válság előtti trendjére téríti vissza (hasonlóan a nominális GDP-célkövetéshez). Ha így van, akkor ideiglenesen még túlfűtött állapotba is terelheti az ország gazdaságát a jegybank, majd pedig onnan meredek kamatemelésekkel korrigálna. Persze még azt sem elég tudnunk, hogy milyen modellben gondolkodik a jegybank, ha nem tudjuk, hogy a jelenlegi makrofolyamatok azon belül milyen fázist képviselnek. A dolog akkor válhat igazán kényessé, ha a vártnál sokkal jobb munkapiaci adatok jövőre meredek kamatemeléseket hoznak, ugyanis a piac egyelőre nem tűnik úgy, hogy készülne ilyen esetre.

Mi értelme a megszorításnak, mikor minden szép és jó?

A vezető német autógyártók a válság hatására jelentős átalakításokat hajtottak végre költségszerkezetükben, aminek köszönhetően egyértelműen javult a profitabilitásuk. Mára viszont a válságnak nyoma sincs, a globális autópiac összességében remek formában van, és jól fut a németek szekere. Mégis az utóbbi idő másról sem szólt, mint arról, hogy a Volkswagen, a Daimler és a BMW vezére egymást túllicitálva újabb költségcsökkentési programokat jelentett be. Alábbi cikkünkben annak jártunk utána, hogy mégis mi vezetett idáig, miért van minderre szükség.

Betegre keresnéd magad, ha megteheted?

A befektetések esetében az egyik legfontosabb feltétel, hogy tudjuk mibe fektetünk, sajnos sok nyugdíjalap ezt csak a maga kárán tanulja meg. Az anglikán egyház nyugdíjalapja a Wonga startup céggel járt pórul, az egyik kockázatitőke-befektetésüket idő előtt nagyobb veszteséggel kellett eladniuk, mert az megsértette a befektetési politikájukat. Az eset miatt újra fellángolt a vita az etikus befektetések körül, az egyik oldal szerint túl nagy hozamáldozata van a váltásnak, míg a másik oldal szerint, ha csak a hozamokat kellene hajszolni, akkor bőven elég lenne drogot vásárolni vagy profi pókereseket foglalkoztatni- írja a Financial Times.

Már megint orbitális hasra esés vár a befektetőkre?

Egyre több jel arra utal, hogy a Federal Reserve és a piac más véleménnyel van az Egyesült Államok makrogazdasági kilátásairól. Hiába üzente Janet Yellen jegybankelnök, hogy a vártnál gyorsabb munkapiaci fellendülés miatt hamarabb jöhetnek a kamatemelések, a határidős árazások szerint a befektetők még csak a fülük botját sem mozdították. A Goldman Sachs és a JP Morgan elemzői is pusztán néhány hónappal hozták előrébb - egyébként igen távolinak számító - várakozásaikat. Emiatt elképzelhető, hogy a tavaly májusihoz hasonló kijózanodás söpör majd hamarosan végig a piacokon, méghozzá hamarabb, mint gondolnánk. Hiszen mi sem szolgálhat erre jobb alkalmat, mint egy olyan hét ahol egyszerre ismerhetjük meg az ország második negyedéves teljesítményét, a legfrissebb munkaerő-piaci statisztikákat és a Fed által preferált inflációs mutatót.

Bankbetéted van? - Így bántak el vele Matolcsyék két év alatt

Véget ért a múlt héten a Magyar Nemzeti Bank csaknem két évig tartó kamatcsökkentési sorozata. Ennek eredményeként 1 millió forintnyi betétre átlag 69 ezer forint helyett ma már csak 19 ezer forint kamatot kaphatunk a bankoktól egy év után. Ez nem minden: a kormány is megcsapolta a banki megtakarítók pénzét, tranzakciós illetéket és egészségügyi hozzájárulást vetve ki a betétekre, így a betétesek nagy részének a hozama ma már negatív. Nem csoda tehát, hogy drasztikusan átrendeződött mára a lakossági megtakarítások szerkezete, így például az éven belül lekötött forintbetétek összege harmadával lett kisebb. Ez viszont a bankoknak több okból sem fáj.

Tényleg jó példa nekünk Kína és India?

Meglehetősen rossz példákat választott a miniszterelnök Tusnádfürdőn, amikor a magyar sikerhez keresett mintákat. Az országok egy része egyáltalán nem sikeres, mások pedig legfeljebb olyan módon sikeresek, ahogyan mi soha nem lehetünk azok. Szerencsére.

Erre jutott a pénzedből

A Portfolio gyűjtése szerint a kormány eddig 67 milliárd forintot kötött le az általános tartalékból, ami az egész éves előirányzat közel 60%-a. A maradék 46 milliárdot azonban továbbra is elköltheti a legkülönbözőbb célokra.

Magyarok soha nem látott tömegei tolonganak a BAR-listán

Elképesztő magasságba emelkedett az év közepére a pénzügyi bajba sodródott, és ezért a Központi Hitelinformációs Rendszerbe került hiteladósok mulasztásainak a száma. Június végéig már 1,855 millió darab élő szerződéssel követtek el mulasztást az adósok. Bár erre vonatkozóan nem áll rendelkezésre statisztika, ez becsléseink szerint több mint 800 ezer, döntően kis összegű tartozással megcsúszott adóst jelenthet. A sokak által BAR-listaként ismert rendszer 2,7-szer annyi mulasztást mutat, mint a válság elején, és 9%-kal többet, mint fél évvel ezelőtt. Mindez az anyagi nehézségek között élők helyzetének romlására utal, de valószínű az is, hogy az adósmentő csomagok folyamatos lebegtetése sem erősítette a lakosság fizetési fegyelmét.

Egy csapásra teljesül Orbán álma - Mibe fog fájni nekünk az MKB?

Talán hihetetlen, de igaz: az MKB megvásárlásával gyakorlatilag teljesül Orbán Viktor régi célja, hogy a magyar bankszektor legalább 50%-a magyar irányítás alá kerüljön. De vajon mit akar a kormány a bankkal, és mennyibe fog kerülni az adófizetőknek az irdatlan nagy veszteségeket felhalmozott bank működtetése? Esetleg jó üzletet csinált a magyar állam? 10 kérdés és 10 válasz formájában járjuk körbe az MKB megvásárlását.

Tényleg annyira csodálatos volt ez a sok kamatcsökkentés?

Véget ért a Magyar Nemzeti Bank kétéves kamatcsökkentési ciklusa, ezért itt az idő, hogy véleményt mondjunk a hátrahagyott 24 kamatvágásról. Matolcsy György jegybankelnök nem volt fukar a döntéshozók méltatásával, amit a keddi bejelentésen megjelent külső tanácstag hálásan meg is köszönt. Az örömünnepről már csak a pezsgőbontás hiányzott, de vajon tényleg ennyire nagy sikertörténetről van szó? Következzen hát a számvetés!

Lássuk, mennyire jött be az online kasszarendszer!

Ugyan rengeteg egyeztetés, a határidők sokszori tologatása és nyögvenyelős indulás után, de mára egy tényleg modern, 21. századhoz méltó ellenőrzési és nyilvántartási rendszert hoztak létre az adóhatóságnál. Az online pénztárgépes adatokból akár azt is megmondják, hogy melyik üzletekben nem keletkezik annyi bevétel, ami eltartana egy alkalmazottat, vagy hogy melyek azok az árusok a balatoni strandokon, ahol a forgalom egy kiválasztott kánikulai napon a legkevésbé ugrik meg a nyár átlagához képest. Az NGM szerint a kasszák bekötése több mint 150 milliárd forintos pluszbevételt hoz idén a költségvetésnek. Mutatjuk, mit tud a rendszer, és hogyan fülelik le a trükközőket.

Durva bejelentések a bankoktól - Vissza fogják sírni a végtörlesztést

A napokban kiadott brutális banki veszteség-előrejelezések alapján akár csődök sorozatát is előidézhetné a devizahiteles csomag a magyar bankszektorban. Az eddigi tapasztalatok alapján azonban számíthatunk az anyabankok segítségére, így csődsorozattól sem a felügyeletnek, sem a betéteseknek nem kell tartaniuk. A külföldi támogatás nélkül meglenne a baj: van olyan leánybank, amelynél a saját tőke felét is elviheti a devizahiteles csomag első felvonása. 1998 óta 1700 milliárd forintnyi tőkét pumpáltak a tulajdonosok a magyar bankszektorba, ez a szám a hamarosan várható veszteségek miatt jelentősen megugorhat. Bemutatjuk, mely bankok tulajdonosainak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, és hová vezet mindez.

A hódító Putyin saját országát vágja tönkre

Az egész világ dühödt lázban ég és meg akarja tudni, hogy mekkora az oroszok felelőssége az inkompetens szakadárok produkciójában, melyben - feltételezhetően véletlenül - lelőttek egy polgári utasszállítót. Bizonyíték még nincs, de a részleteket egyre jobban ismerjük, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a masszív propagandagépezetével sem nagyon bírja kimagyarázni már a történteket. Úgy tűnik, hogy az egykor érdekes feltörekvő piaci országot egyre inkább az elszigeteltségbe taszítja félelmetes elnöke.

Szentgotthárdi csillagok - Százmilliárdokat hozott az önfeláldozás

A szentgotthárdi Opel sorsa 2010-ben dőlt el, amikor a németek úgy döntöttek, hogy hazánkat választják az európai motorgyártásuk központjának, és sok száz millió euró beruházásával megkezdték a már meglévő üzem bővítését. Ennek eredményeként a héten elindult az új Flex-gyárban a harmadik motorcsalád, a kisméretű benzines motorok sorozatgyártása, amelyek biztosítják majd a hazai gyártás jövőjét. Ugyanakkor a helyzet nem volt mindig ennyire rózsás, a válság idején és az azt követő időszakban a dolgozóknak ismét bizonyítaniuk kellett a gyár iránti elkötelezettségüket és áldozatkészségüket, amelyek nélkül egészen biztosan nem valósult volna meg a magyarországi fejlesztés.

Itt a lista a zárolásokról: a stadionépítések nem állnak le! (2.)

Varga Mihály ígéretének megfelelően már meg is jelent a kormányhatározat az idei hiánycél tartásához szükséges intézkedésekről. A Magyar Közlöny csütörtöki számában megjelent kormányhatározat értelmében a zárolás alól rengeteg cél mentesül, így például az összes stadionépítés is. Vagyis idén zavartalanul folytatódhatnak a stadionberuházások. Gyors számításaink szerint a határozatban szereplő zárolások összege 89 milliárd forint, szemben a bejelentett 110 milliárd forinttal.

Megint elvesz a kormány - Kitől és miért?

Megvalósult az idei költségvetésben az, amitől már tavaly félni lehetett és ennek kivédésére a kormány most fel is használja a tartalékokat. Épp emiatt viszont az újonnan év közben jelentkező kockázatok (esetleges uniós forrásvesztés és annak költségvetési pótlása) kivédésére már nem marad muníciója a kormánynak. Lényegében így lehetne összefoglalni Varga Mihály mai bejelentését a 110 milliárd forintos zárolásról. Ez a minisztériumokat és például a stadionfejlesztéseket érintheti kellemetlenül. Ez utóbbi választása szerintünk nem véletlen.