18°C erősen fátyolfelhős
Budapest
  • Megjelenítés

Elemzés

2014. december 15. 05:55 | Portfolio

Devizahitelesek: 173 ezren kerülnek óriási dilemmába, nagy a tét

Jövő tavasszal megszűnik az árfolyamgát, májustól új szabályok szerint törlesztik az árfolyamgátasok is a hitelüket. Nekik nagyon észnél kell lenniük ahhoz, hogy 3-4 év múlva ne ugorjon meg nagyon a törlesztőrészletük. Az alábbiakban összefoglaljuk az árfolyamgátasokra vonatkozó új szabályokat, és bemutatjuk az MNB által utolsó alkalommal közzétett árfolyamgátas statisztikákat is. Utóbbiak azt mutatják, hogy az árfolyamgátasok 172 875-en vannak és átlagosan 288 ezer forint megfizetésétől mentesültek eddig végleg.

2014. december 13. 05:52 | Csiki Gergely

Megvan: ezért nem aggódnak Orbánék!

Miközben az elmúlt napokban minden a 2015-ös költségvetés és annak kockázatai körül forgott, a háttérbe szorult egy rendkívül kedvező folyamat. Kalkulációink szerint ugyanis a 2014-es költségvetés számai a vártnál sokkal jobban alakulnak. Ezért lehet az, hogy a kormány és a Nemzetgazdasági Minisztérium nem aggódik a jövő évet illetően, egyszerűen csak kihasználja helyzeti előnyét. Most úgy tűnik, hogy tényleg minden azon múlik, jövőre mennyire lesz bőkezű a kormány (a béremelésekkel, gigaberuházásokkal).

2014. december 12. 05:40 | Portfolio

Harctérré válhat Budapest és környéke

Nehéz logikát találni abban, hogy olyan utakat tesznek fizetőssé, melyek célja, hogy elszívják a forgalom egy részét az (egyébként ingyenesen járható) belvárosi főutak elől, ráadásul mindezt néhány évvel a dugódíj kötelező bevezetése előtt. Végignéztük, hogy az egyes útszakaszok fizetőssé tétele kiket és hogyan érinthet, valamint megpróbáltunk logikát találni a tervezetben - kevés sikerrel.

2014. december 11. 11:41 | Portfolio

Megdöbbentő a kormány terve - Budapesten kívül megáll az élet?

Az M0-s és az autópályák bevezetőszakaszainak fizetőssé tétele vélhetően nem hagyja érintetlenül a lakáspiacot sem. Elsősorban az agglomerációs településekről drágíthatja meg a bejárást, de a közlekedés is nehézkesebbé válhat. Budapest még vonzóbb lehet az agglomerációs településekkel szemben a lakásvásárlók szemében.

2014. december 11. 06:17 | Palkó István

Devizahiteles sokk után itt a fordulat?

Az MNB január 1-jén életbe lépő új szabályai miatt akár 30 százalékkal is visszaeshet a lízingfinanszírozás jövőre - vélik egyes iparági szereplők. Sokan pedig attól tartanak, a devizahiteles elszámolások csődsorozatot okoznak a lízingcégeknél. Jenei Viktort, a Magyar Lízingszövetség új elnökét kérdeztük, mi az igazság, és milyen közeljövő áll a lízing előtt. Kiderült, hogy a refinanszírozási programok nagyot lendítettek a vállalati szegmensen, és 2015 akár egy pozitív fordulat éve is lehet a lízingszektorban.

2014. december 10. 13:24 | Csiki Gergely

A kormány nem tudja, mit csinál

Kedden egyetlen véletlen elszólással betekintést kaphattunk a kormányzati munka működésébe és annak minőségéről is sokat megtudhattunk. A kormányszóvivő szavai ugyanis arra utaltak, hogy nem a kormány feladata az egyes kormányzati döntésekhez elkészíteni a hatástanulmányt. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy ha nincs hatásvizsgálat, akkor az összes törvényjavaslat csak egy "fecni" és a gazdaságpolitika, illetve szélesebb értelemben véve a kormányzati politika hazardírozik az egész országgal.

2014. december 09. 10:32 | MTI, Portfolio

Aláírtunk az oroszokkal - A Rosatom elkezdheti a munkát hazánkban

Aláírta kedden az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. és az orosz Rosatomhoz tartozó JSC Nizhny Novgorod Engineering Company Atomenergoproekt a Pakson létesítendő két új, egyenként 1200 megawatt teljesítményű atomerőművi blokkra vonatkozó három megvalósítási megállapodást.

2014. december 09. 06:40 | András Bence

Ide juthatunk Matolcsy tündérmeséjével!

Manapság azon rugóznak a politikusaink, hogy szerintük csökkeni fog az éppen 25 ezer milliárd forintra rúgó államadósságunk, amire nekünk az első válaszunk az, hogy oké, de mégis mennyivel. A helyzet ugyanis az, hogy a szóban forgó fél százalékos csökkenés nem volna több, mint egy pofon Góliátnak. Mi ezért most kiszámoltuk, hogy mégis milyen pályákon képzelhető el az adóssághegyünk leépítése. Nem is szaporítanánk a szót: még tündérmeseszerű növekedés és a forintgyengülés hazánkból való kitiltása sem lenne elég ahhoz, hogy egy évtizeden belül (ami nagyon gyors!) rendesen átlépjük a 60 százalékos GDP-arányos küszöböt. Sőt, az igazán reális kép valójában az, hogy az elkövetkező 25 évben pusztán 70 százalékig ereszkedhet ez a makacs mutató. Varázslás és unortodoxia ebben a kérdésben biztosan nincsen, tehát ha a kormány kitűzné, hogy az alábbiakban vázoltnál érdemben gyorsabb csökkenést szeretne látni, akkor csak egyetlen fegyvere lenne hozzá: a fájdalmas költségvetési megszorítás.

2014. december 08. 13:57 | Bebesy Dániel

Tartós stagnálás, avagy az alacsony kamatok kora

Az év legnagyobb meglepetése a kötvénypiacokon a fejlett országok állampapírjaink hozamcsökkenése volt. Tavaly ilyenkor a nagy befektetési házak 2014-re kiadott előrejelzéseiben erős konszenzus mutatkozott abban, hogy a 2013 második felében emelkedésnek induló fejlett piaci hozamok majd tovább kúsznak felfelé, az amerikai tízéves állampapír hozamát négy százalék körül várta a piac az idei év végére. Ezek a várakozások teljesen tévesnek bizonyultak, az elemzések a piac irányát sem találták el. A tízéves amerikai állampapír hozam az év eleji három százalék körüli szint után jelenleg 2,3 százalék körül áll. Az a várakozás tehát, hogy a fejlett piaci hozamok esetében véget ért a 80-as évek óta tartó trendszerű csökkenés, nem nyert egyértelmű megerősítést. A fejlett piaci hozamok alacsony szintje, nem csak a kötvénypiaci szereplők számára érdekes kérdés, az összes többi eszközosztály árazását meghatározza, befolyásolja a részvények értékeltségét, de még a hazai betéti kamatok alakulásra is hatással van - írja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

2014. december 08. 09:49 | Portfolio

Gyanús felpuffadás a magyar állam becsődölt bankjánál

Sűrűre sikerült az év vége az Országos Betétbiztosítási Alapnál (OBA): egy bank, egy hitelszövetkezet és egy takarékszövetkezet is becsődölt, a betéteseket kártalanítani kell, az alap vagyona várhatóan el is fogy. Visszaélések és jogszabálysértések tömkelege juttatta csődbe a 49%-ban állami tulajdonban lévő, Töröcskei István nevével fémjelzett Széchenyi Bankot, amelynél ma megkezdi a betétek kártalanítását az OBA. Az adatok arról árulkodnak, hogy a Széchenyi Bank épp az MNB növekedési hiteleiből pumpálta fel magát 50 milliárd forint feletti mérlegfőösszegűre. A csődöt azonban valószínűleg nem egyszerűen a gyors növekedés idézte elő.

2014. december 07. 06:10 | Weinhardt Attila

Tízmilliárdok hullanak az ölükbe a forintesés miatt

Egy friss kormányhatározat alapján a magyarországi megyék összesen 50,6, míg a megyei jogú városok további 22,4 milliárd forinttal több uniós támogatásra számíthatnak 2020-ig pusztán amiatt, mert májushoz képest mostanra változott az EU-források tervezési árfolyama. A Portfolio vizsgálatából azonban az is kiderül, hogy míg a megyei önkormányzatok szintjén teljesen arányosan osztotta el a kormány a többletforrásokat, addig az egyes megyék szintjén ettől jelentősen eltért a gazdagabb régiók felől a hátrányosabb helyzetű térségek javára. A járások új besorolása miatt a legnagyobb nyertesek Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés-megyék lettek. Nagy kérdés lesz az, hogy ezzel a pluszforrással élni tudnak-e majd az elmaradottabb térségek, hiszen a több fejlesztés több önerőt is megkövetel. Ebben remélhetőleg a belügyi tárca EU Önerő Alapja képes lesz majd segíteni. A kormány azonban más csatornákon is segít az önkormányzatok általában nehéz helyzetén: már átvállalta az összes település és megyei jogú város adósságát, illetve a 2015-ös költségvetés megnyitja a szabad adókivetés lehetőségét számukra.

2014. december 05. 11:14 | Csiki Gergely

Ez a két ábra mindent elárul a kormány gondolkodásáról

Átmenetinek ígérték őket, de tartósan velünk maradtak. Konkrét szektorokat céloznak és bizonyos vállalatokat büntetnek. A szelektív törvényalkotás mintapéldái. Vajon mik lehetnek ezek? A válasz pedig az elmúlt négy év gazdaságpolitikája alapján egyértelmű: a különadók. A kormány adópolitikájának "arányos közteherviselést" biztosító csodafegyverei olyannyira beépültek a számokba, hogy a költségvetés és így az állam működése már elképzelhetetlen lenne nélkülük. Összesítésünk szerint - mely már tartalmazza a jövő évi költségvetést átíró módosító javaslat hatásait - 860 milliárd forint (!) körüli bevételt vár 2015-re a különadókból a kormány.

2014. december 05. 06:15 | Palkó István

Újabb bankot kapnak a magyar adófizetők - Sírjunk vagy nevessünk?

Az elmúlt hetek sajtóértesülései és pletykái után nem nagy meglepetés a Budapest Bank tegnap bejelentett állami megvásárlása. Sokkal érdekesebb kérdés, amire egyelőre nem tudjuk a választ: mennyit ad a kormány egy jól működő hitelintézetért, amelyet egyik elődje 1995-ben gyakorlatilag 0 forintért privatizált? Félő, hogy a tavaly 14 milliárdos profitot termelő Budapest Bank vételárán a súlyos amerikai-magyar diplomáciai pengeváltások is nyomot hagynak majd.

2014. december 04. 11:05 | Weinhardt Attila

Nem úgy kapjuk az EU-támogatást, mint ahogy hisszük

Bár egyre több a figyelmeztető jel, mégis sok kis és középvállalkozás abban a hitben él, hogy az új uniós fejlesztési ciklusban ugyanúgy jön majd az EU-s "ingyenpénz", mint ahogy ahhoz 2007-2013 között hozzászokott. Fontos azonban tudatosítani, hogy számos népszerű pályázatnál kötelező elem lesz a visszatérítendő források alkalmazása, azaz olyan életképes fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyek kitermelik például a finanszírozási konstrukciókhoz hozzátartozó kedvezményes hitel visszafizetését is. Ezt az új szemléletet egyrészt a pénz okos felhasználása indokolja, másrészt az Európai Bizottság erőlteti a tagállamokra. Utóbbi ellen, a tőkehiányos kkv-k érdekében kemény küzdelmeket folytatott Magyarország és egy friss fejlemény szerint még mindig vitázunk a témáról. Bár a csata még tart, alapvető változást nem remélhetünk, ehelyett jobb felkészülni arra, hogy például egy energiahatékonysági pályázatnál a csökkenő energiaszámlából, mint megtakarításból, kell majd visszafizetni a kedvezményes hitelt.

2014. december 04. 06:10 | Árgyelán Ágnes

Megszűnnek a magánnyugdíjpénztárak - Ez marad nekünk

Nagy port kavart az utóbbi napokban a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó új szabályozás. A legújabb tervek szerint a magán-nyugdíjpénztári vagyonon elért reálhozamot kifizetik a tagok számára, akik ezt a hozamot akár önkéntes nyugdíjpénztárba is átrakhatják. A leendő és meglévő tagok számára az alábbi cikkben összeszedtük a legfontosabb gyakorlati tudnivalókat az önkéntes pénztárakról, az adókedvezményektől a pénz áramlásán és az elérhető hozamokon keresztül egészen a kifizetésig.

2014. december 02. 11:30 | Palkó István

Lássuk a számokat: ennyivel csökkennek a törlesztőrészletek

A tőketartozás 16%-kal, a törlesztőrészlet pedig 28-29%-kal csökkenhet egy átlagos devizaalapú jelzáloghitel esetében jövőre. A csökkentett törlesztőrészletet a múlt héten elfogadott forintosítási törvény alapján először májusban "élvezhetik" az ügyfelek. Az egyes devizahitelesek között óriási eltérések lehetnek, rendkívül érdekesek tehát a jegybanki adatok abból a szempontból, miként oszlik el a devizahitelesek sokasága a tartozáscsökkenés mértéke és a forintosítás utáni kamatszint alapján. Az alábbiakban egyúttal összefoglaljuk az elszámolások és a forintosítás legfontosabb tudnivalóit is.

2014. december 02. 06:10 | Portfolio

Így tett be Putyin a magyar gázálomnak

Tegnap nagy meglepetést keltve az orosz vezetés bejelentette, hogy lezárják a Déli Áramlat projektet, mivel Brüsszel gátolja a vezeték megépítését. Moszkva alternatív megoldásként Törökországba irányítaná a tengeri vezetéket, ahonnan évi 50 milliárd köbméter földgáz jutna el egy görög gázközpontba. Mi történt? Blöff? Mesteri húzás Putyintól vagy esetleg csak simán megtörtek az oroszok? Bármi is a jó válasz, úgy tűnik, hogy kormányunk hiába vállalt annyi harcot az orosz projektért.

2014. december 01. 19:08 | Portfolio

Bréking! Bukik Putyin gigaprojektje

Oroszország nem tudja folytatni a Déli Áramlat megépítését - jelentette ki Vlagyimir Putyin törökországi látogatásán. Az orosz elnök az akadályoztató körülmények között említette a bulgáriai helyzetet és azt is mondta, hogy Oroszország lemond a projektről, ha az Európai Unió ellenzi. A Gazprom vezére Putyin bejelentését követően világossá tette: a projektet lezárták, vége.

Az orosz elnök bejelentése meglepetésnek számít annak fényében, hogy az orosz fél az elmúlt hetekben és hónapokban mennyire erőteljesen kiállt a projekt megvalósítása mellett. Igaz, voltak arra utaló jelek, hogy a projekt nehezen fog beindulni. Elképzelhető, hogy az orosz gazdaságra nehezedő egyre nagyobb nyomás váltotta ki Putyin döntését. A hír Magyarország szempontjából sem mellékes, hiszen hazánk támogatja a gázvezeték megépítését.

2014. december 01. 15:58 | Portfolio

Kitömte a pályázók zsebét az állam

Novemberben az idei év csaknem legmagasabb összegét, mintegy 181 milliárd forintot fizetett ki a magyar fejlesztéspolitikai intézményrendszer a pályázóknak - derül ki a Portfolio rendszeres vizsgálatának friss eredményéből. Ezzel az idei évi összes kifizetés már mintegy 1545 milliárd forintot tesz ki, ami azt jelenti, hogy 2014-ben nagy eséllyel megdöntjük a tavalyi egész éves 1708 milliárd forintos kifizetési teljesítményt.

2014. december 01. 11:00 | Várpalotai Viktor

Hatalmas összegtől esett el tavaly Magyarország

Magyarország a hosszú távon is fenntartható lehetőségeihez képest a 2002-2007 közötti időszakban átlagosan évi 0,4-0,5 százalékkal gyorsabban növekedett az eladósodáshoz köthető többletkereslet miatt. A megbomlott pénzügyi egyensúly helyreállítására tett erőfeszítések és egyéb tényezők következményeként viszont a 2009-2013 közötti periódusban a gazdaság kínálati lehetőségeihez képest évente 1,2-1,5 százalékkal alacsonyabb növekedést figyelhettünk meg - mutat rá a fenntartható gazdasági növekedés témakörében fájdalmas igazságra Várpalotai Viktor. A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője tehát azt hangsúlyozza, hogy Magyarországtól a válság előtti évek eladósodása nagy árat követelt, hiszen a válság előtti egy egységnyi többletjövedelemért a válságot követően közel két egységnyi jövedelemről kellett lemondanunk. Ez tavaly konkrétan azt jelentette, hogy ha szükségtelen lett volna az elmúlt években megfigyelhető kényszerű adósságleépítés, akkor Magyarország GDP-je 2013-ban a megfigyelthez képest több mint 800 milliárd forinttal magasabb lehetett volna. Az alábbiakban Várpalotai Viktor írását közöljük.

Gazdaság

Befektetés

Bank

Üzlet

Ingatlan

Deviza

Címlapról ajánljuk

Portfolio Blogger

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility