Elemzés

Alkoholt csak italboltban

Igaz, hogy egyre kevesebbet, azonban nemzetközi összevetésben még így is sokat iszik a magyar, mármint alkoholt. A dohánypiac újraosztásához hasonlóan akár erre, vagyis az egészség megóvására is hivatkozhat a kormány, ha monopolizálná az alkoholos termékek piacát, ahogyan az most megint felmerült. A részletek nem ismertek, sőt a kormány ismét úgy reagált, hogy nem készül a nemzeti italboltok felállítására, azonban érdemesnek tartottuk összeszedni az eddigi információkat.

A defláció réme törhet hamarosan Európára

Deflációs veszély van az eurózónában - ezt a legújabb hírek szerint már maga az Európai Központi Bank elnöke, Mario Draghi is elismeri. Az éves infláció már pusztán 0,3 százalékon áll, míg a termelői árak folyamatosan csökkennek. A kereslet gyenge és az inflációs várakozások is elkezdtek lefelé kúszni. Ha mindez nem volna elég, akkor még a geopolitikai feszültségek is jól hátbavágták az EKB döntéshozóit, akik ma ismét döntenek az eurózónás monetáris politika irányáról és megmutatják legfrissebb előrejelzéseiket.

Tények arról, miért adhatsz hálát a bankodnak

Miközben a fejlett világban lassan kőkorszakinak tűnik egy olyan bank, amelyiknek nincs legalább egy profi netbankja és hozzá kapcsolódó mobilbankja, addig 2,5 milliárd felnőtt ember, a világ felnőtt népességének közel fele él bankszámla nélkül. Pedig a kormányzatok dollármilliárdokban mérhető költségmegtakarítást érhetnek el, a pénzügyi rendszerek kitaszítottjai pedig esélyt kaphatnak a normális megélhetéshez az elektronikus rendszerekhez való csatlakozással. A Világbank érdekes adatokat szedett össze minderről.

10 cég, amelyik eldönti, hogy mit eszünk és iszunk

A világ élelmiszerpiacát hatalmas mérete ellenére néhány nagyvállalat tartja ellenőrzése alatt. A legbefolyásosabb cégekről az Oxfam International készített jelentést, a listára olyan szereplők kerülhettek fel, akiknek az üzletpolitikája jelentős hatással van az élelmiszerellátásra, a táplálkozási szokásokra és természetesen a környezetünkre.

Így jön ki az az óriási összeg, amit Lázár mondott

Az Európai Bizottsággal múlt pénteken megkötött Partnerségi Megállapodás összesen 34,5 milliárd eurónyi fejlesztésről szól - jelentette ki tegnap reggeli interjújában Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Az összeg első ránézésre meglepően nagynak tűnt, hiszen a pénteki brüsszeli közleményből csaknem a paksi beruházás összegével, mintegy 9 milliárd euróval kisebb összeg derült ki. Utánakérdeztünk a Miniszterelnökségen a pontos számoknak, és kiderült, hogy valóban a nagyobb szám a helyes, ha a mezőgazdaságnak járó közvetlen támogatásokat is beleértjük az összes támogatásba. A tárcától kapott számok egyébként jól megvilágítják annak hátterét is, hogy a sajtóban megjelent friss hírek alapján miért lehet feszültség Lázár János és Tarlós István főpolgármester között.

Eladta két hazai erőművét az E.ON (2.)

Tegnap megállapodást kötött a Dalkia Energia Zrt. és az E.ON Hungária Zrt. a debreceni és nyíregyházi erőművek adásvételéről. A szerződés értelmében a két egység legkésőbb 2015. december 31-ig Dalkia Energia tulajdonába kerül. Az ügylet a gázmotoros egységeken kívül minden erőművi berendezést érint. A vételárat nem hozták nyilvánosságra a felek.

Újjászületik a Lada!

Az orosz-ukrán konfliktus miatt meredeken esnek az eladások az orosz autópiacon, az elemzők sorra vágják vissza várakozásaikat, az autógyártók egymás után jelentik be a termelés csökkentését, a tragikus helyzetet látva pedig az orosz kormány kétségbeesetten igyekszik enyhíteni a szektor szenvedésén. Mindez mégsem riasztotta el Bo Anderssont, a Ladát is gyártó AvtoVaz frissen kinevezett vezérét, attól hogy olyan tervvel álljon elő, amire mindenki felkapja a fejét. A svéd katonából lett autóipari fenegyerek a háború szélére sodródott Oroszországban nem kevesebbet ígért, mint azt, hogy ismét nyereségessé teszi az ország legnagyobb autógyártóját és piaci részesedését 20 százalékra növeli. Mindennek persze súlyos ára van, amit elsősorban a cég alkalmazottai fizethetnek majd meg.

Matolcsy milliárdjai

A Portfolio Madár István tollából a portáltól megszokott szakértelemmel bemutatja, hogy miként érinti a jegybank által a napokban meghirdetett 200 milliárdos oktatási program a jegybank mérlegét, illetve széles értelemben az államháztartás pozícióit. A bravúros technikai levezetés és nyomában a szerző által elhelyezett sok kérdőjel csupán arra alkalmas, hogy a szerző elhárítsa magától az érdemi kérdés megválaszolását - megengedhető-e, hogy a jegybank igazgatósága (amely az elnökből és az alelnökökből, azaz belső tagokból áll) ilyen horderejű döntést hozzon.

Jövőre minden jobb lesz az OTP-nél! Hát persze...

Az OTP az örök ígéret: a várakozások alapján a bank profitjának 2010 óta minden évben meredek emelkedésnek kellett volna indulnia, ez azonban nem jött össze. Gyakorlatilag 2008 óta csökken az adózott eredmény, idén pedig masszív veszteség várható. Pedig az OTP a körülményekhez képest nem teljesít rosszul, csak hát szinte minden évben volt valamilyen extra teher: 2011-ben a végtörlesztés és goodwill leírások, 2013-ban a pénzügyi tranzakciós illeték és az ukrán goodwill leírás rontotta a bank eredményét, idén pedig a devizahiteles csomag és az orosz-ukrán háború okozott jelentős veszteségeket. És a devizaalapú lakossági hitelek forintosítása még hátravan...

Szinte bármit megtudhatnak rólunk a biztosítók

Kockás papír és excel helyett már egyre több biztosító használ modern adatelemzési eszközöket, amelyek kifejezetten bonyolult kérdésekre is pontos választ tudnak adni. Például hogy mekkora az esélye annak, hogy egy bizonyos földrajzi területen autóbalesetben halunk meg, vagy hogy a csekkbefizetési pontosságunktól mennyiben függ, gyorsan hajtunk-e majd a kocsinkkal. A fejlett adatelemzési eljárások gyökeresen formálják át a biztosítók kockázati és döntéstámogatási modelljeit.

Feleslegesen erőltetjük a duális szakképzést idehaza?

A számok azt mutatják, hogy a válság ideje alatt fiatalok munkanélküliségi aránya a tipikusan duális szakképzést működtető országokban romlott kevésbé. Ez alapján vajon Magyarországon is szükséges a duális képzés magyarországi fejlesztése? Horn Dániel oktatásgazdász alábbi írásában ezt a kérdést járja körül.

Elmagyarázzuk, honnan jön a jegybank 200 milliárdja

A jegybank elkölt 200 milliárdot pénzügyi oktatásra. Honnan? Miből? Megteheti? Elmagyarázzuk. Direkt nem lőjük le előre a poént.

Milliárdok tűntek el az árampiacon is

A lakossági kört kiszolgáló egyetemes szolgáltatás már évek óta veszteséget eredményez az áramszolgáltatók számára, míg a hálózati tevékenységek eredménye jelentősen csökkent tavaly 2012-höz képest. A rezsicsökkentés és a közműadó az árampiacon is éreztette hatását.

Eltűnt a forgalom a tőzsdéről - Hol vannak a befektetők?

Az utóbbi hetekben olyan alacsony szintre csökkent a legnagyobb hazai részvények forgalma, hogy kis híján új mélypont született 2005 óta. A jelenség azonban nem egyedi, a környező régiós országok is hasonló gondokkal küzdenek, de még Amerikában is hosszú távon érezhető forgalomcsökkenés mutatkozik. A visszaesés mögötti okok eltérőek a tengerentúlon és a régióban: az utóbbi országokban a tőzsdei cégek alacsony kapitalizációja (és emiatt csekély mértékű likviditása), a kevés tőzsdei kibocsátás, valamint a gazdaságok gyenge teljesítménye okozhatja leginkább a forgalom tartós visszaesését. Ha a kilátásokat nézzük, fordulatot talán az hozhat leggyorsabban, ha a külföldi befektetők ismét rátalálnak ezekre a piacokra.

Egyszerre két oldalról vágják most pofon a devizahiteleseket

Rossz híreink vannak a frankhitelesek számára: a kedvezőtlen európai reálgazdasági konjunktúra és az egyre feszültebb geopolitikai helyzet miatt, a befektetők ismét menekülődevizának kezdhették használni Svájc fizetőeszközét. Ennek eredőjeként az euróval szemben másféléves csúcsra került a frank, míg az árfolyamkockázatot futó devizahiteleseknek igazán fájó forint-frankban két és fél éve nem látott mélypont alakult ki. Dupla pofont kaptak így a devizahitelesek, hiszen a forint általános gyengülése mellett, a devizakereszt frank lába is erősödött. Az egyetlen mentsvár, hogy ez a második pofon a mostaninál sokkal jobban már nem fájhat, mert a svájciak 1,2-es EUR/CHF-nél már interveniálnak. Egy év alatt eddig 6 százalékkal emelkedett a frankalapú devizahitelek törlesztőrészlete, de a jelek szerint nincs megállás.

A jegybank új lépéseinek eredményeiről

A Magyar Nemzeti Bank négy hónappal ezelőtt, áprilisban jelentette be önfinanszírozási programját, melynek keretében júniusban kamatcsere ügyletet vezetett be, augusztus elején pedig betétté alakította át irányadó eszközét, amihez ezután csak a hazai bankok férhetnek hozzá. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézkedések elérték céljukat:

• A magyar bankrendszer jelentős mértékben növelte állampapír-állományát,
• különös tekintettel a kisebb megújítási kockázatot jelentő hosszabb lejáratokra, amivel
• érdemben csökkent Magyarország külpiaci kitettsége és külső sérülékenysége.
• A kamatcsere ügyletben résztvevő bankok azonban nemcsak növelték állampapír-állományukat, hanem vállalták, hogy ezt a magasabb kitettséget hosszú ideig fenn is tartják.
• A fokozódó banki állampapír-kereslet révén olcsóbbá, stabilabbá és így kiszámíthatóbbá vált az államháztartás hosszú lejáratú finanszírozása.
• A program áttételesen az alacsonyabb kamatkiadásokon keresztül az államadósság csökkenéséhez is hozzájárul.
• A jegybanki betétből kiszoruló külföldi befektetők többsége nem hagyta el az országot,
• így az eszköztár átalakításának nem volt érdemi hatása a forint árfolyamára.
• A jegybanki betétből ugyancsak kiszoruló hazai intézményi befektetők ugyanakkor a viszonylag hosszú átmeneti időszak ellenére kissé késve kezdtek meg az új helyzethez alkalmazkodni, így itt az átállás befejeződése még várat magára.

Autósok és leendő nyugdíjasok rohamozták meg a biztosítókat

5 milliárd forintos profitot és 200 milliárd forintos díjbevételt értek el a magyar biztosítók a második negyedévben, amikor több kedvező fejleménynek is örülhettek:

• 4,9%-kal növekedett egy év alatt a piac díjbevétele, ráadásul most nem csak az egyszeri díjas életbiztosítások miatt.
• Két év után először nőtt a rendszeres díjas életbiztosítások díjbevétele a nyugdíjbiztosítások friss adókedvezménye vonzerejének köszönhetően.
• Fordulat a kötelezők piacán: tíz éve nem látott mértékben nőtt a kgfb-ből befolyó díj, igaz, emögött egyedi hatások is lehetnek.
• Négy év óta nem látott nettó pénzbeáramlás történt az év első felében az életbiztosításokba.

Újra a régi trükkel próbálkoznának az oroszok?

Az ukrán miniszterelnök ma arról beszélt, hogy Oroszország az Európába irányuló gázszállítások leállítását tervezi a télen. Habár Jacenyuk kijelentése vélhetően csak a két ország közötti kommunikációs hadviselés része, az érintett uniós országok többsége már nyár óta igyekszik felkészülni egy esetleges ellátási krízisre.

Itt az MNB bejelentése: új világ jön a lakossági hiteleknél

Január 1-jével bevezeti az MNB a tavasszal beígért adósságfék-szabályozást - jelentette be a jegybank. Három intézkedéssel korlátozzák a túlzott lakossági hitelfelvételt: 1. bevezetik a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatót, 2. újraszabályozzák a hitelfedezeti mutatót és 3. a legális jövedelem igazolására lesz szükség a hitelfelvételhez. Az MNB szerint az új szabályozás nem igazán veti vissza a lakossági hitelezést, új eszközt ad azonban a jegybank kezébe, ha a lakosság eladósodási folyamata később túlzottá válna.

Van még esély az államadósságunk csökkentésére?

A politikusaink egy része kárörvendve mutogat a másikra, amikor emelkedik az államadósság, míg a kormánypártok hősi eposzokba foglalnak minden tizedszázaléknyi csökkenést. A tavaly év végi 79,4 százalékról egészen 85,1-ig emelkedett a GDP-arányos mutató, ami nincs is igazán messze a történelmi csúcsától. Az adóssághegyek legdühítőbb ismérve, hogy nem éppen könnyű leépíteni őket, ugyanakkor az adósságráták hullámzása furcsább, mint gondolnánk - különösen itthon. Ezt a jelenséget ugyanis nem pusztán a magyar adósságfinanszírozás szezonalitása okozza, hanem egyéb kisebb-nagyobb trükkök is, amik bevetésével az év végi pillanatfelvételt lehet kozmetikázni. Számításaink szerint, ha jól alakul az idei növekedés és nem gyengül hevesen tovább a forint, akkor nem is annyira lehetetlen feladat elérni egy szerény adósságcsökkenést, noha mi még a tavalyi fél százalékpontos csökkenésnél is kevesebbet vártunk el az alábbi cikkben.