Elemzés

Elképesztő, amit a Tesla művel

Soha nem volt még olyan magas a Tesla árfolyama, mint most. Bár az amerikai elektromosautó-gyártó még csak néhány ezer autót ad el évente, máris jóval értékesebb, mint a több millió autót értékesítő Fiat és Peugeot/Citroen együtt, a Tesla már harmadával többet ér, mint a magyar tőzsdei cégek összesen. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mi hajtja a Tesla árfolyamát.

Jön az óriási árfolyamleértékelés?

Az utóbbi időkben jelentős gyengülésen ment keresztül az argentin peso, de még így is nagyon túlértékeltnek tekinthető az árfolyam, ha a fekete piaci árazást vesszük alapul. A cél nyilvánvalóan az, hogy ez a feszültség megszűnjön, így további erőteljes árfolyamesés várható Argentínában, meglehetősen fájdalmas mellékhatásokkal. A helyzet nem annyira rossz, mint Venezuelában, de amilyen gyorsan apadnak a jegybanki tartalékok még nagy baj is lehet. A történet cifraságát pedig mi sem növeli jobban, mint hogy a baloldali érzelmű argentin elnök asszony pont a jómódúaknak engedélyezi a dollárban való megtakarítást, sőt árfolyamarbitrálást...

Egyre valószínűbb, hogy szakít a MOL a horvátokkal

Az utóbbi hetekben megjelent hírek alapján egyre nagyobb az esélye annak, hogy a MOL nem tud megegyezésre jutni a horvátokkal az INA-t érintő stratégiai kérdésekről, így kénytelen lesz megválni részesedésétől. Egy ilyen esetben részvényesi szempontból a legfontosabb kérdés, hogy mennyiért tudja majd eladni a 49%-os részvénycsomagot. Számításaink szerint nagyságrendileg 2 milliárd dollár felett érné meg a MOL-nak a kiszállás, így a horvát lapértesülésekben legutóbb megjelent 2,5 milliárd dolláros összeg akár jó kiindulópont is lehet a tárgyalásoknál. Az INA-részesedés értékének meghatározása azért igen nehéz, mert ez nagyban függ a vevőtől (vagyis attól, hogy milyen jogokat tud kiharcolni a horvátoknál). Ha sor is kerül az eladásra, az is fontos kérdés, hogy mit kezd a pénzzel a MOL. Meglátásunk szerint az akvizíciók kerülhetnek ilyenkor fókuszba, a MOL vélhetően minden erővel azon lesz, hogy pótolja az INA kutatás-termeléshez való hozzájárulásának kiesését.

Félhetnek a Svájcban dolgozó külföldiek?

Vasárnap kis többséggel megszavazták Svájcban azt a kezdeményezést, ami felhatalmazza a parlamentet, hogy éves bevándorlási kvótát állítsanak fel. A "tömeges bevándorlás ellenes" kezdeményezés előtt azonban még hosszú út állhat, mielőtt valóban életbe lép valamilyen korlátozás, mivel a munkaerő szabad áramlását az EU-val kötött kétoldalú egyezmények biztosítják. Svájcban a foglalkoztatottak nagyjából negyede (24%) külföldi, míg Angliában és Németországban ez az arány 9 százalék. Valószínű azonban, hogy a hiányszakmákban dolgozókat továbbra is szívesen látnák Svájcban is.

Szenzáció: tech-óriás veszi meg a magyar sikersztorit

Felvásárolják a miskolci garázscégként még a kilencvenes évek végén elindult, mára több milliárd forintos árbevételű IND Groupot. A magyar céget egy globális pénzügyi technológiai óriás, a Misys szerzi meg. A vételár ismeretlen, azonban figyelembe véve a cég sikerességét és a szakmai felvásárlást, a vételár valószínűleg busás, nagyon könnyen meghaladhatja a 10 milliárd forintot, de az is elképzelhető, hogy a vége 20 milliárd forint felett lesz. A tranzakció vételárát azért is nehéz meghatározni, mivel jellegénél fogva valószínűleg magas a cég jövőbeli teljesítményéből fakadó kifizetés aránya. Az IND merész ötletekkel és bátor lépésekkel tarkított életpályája azonban nem ér véget ezzel, a társaság a Misys Digital Channels divíziójaként magyar menedzsmenttel és tudásbázissal működik tovább. A felvásárlás egyik mintapéldája annak, hogy a pénzügyi informatikai vállalatokért sorban állnak a globális szereplők.

Állami bevásárlás: ezeket a cégeket nézhette ki magának Orbán

A kormányfő több alkalommal is beszélt arról, hogy a monopol jellegű szolgáltatást nyújtó társaságokat állami tulajdonban szeretné tudni. A rezsicsökkentés, az új különadók, illetve az elmúlt időszakban napirendre került "nonprofit közműszolgáltatás" mind a kormányfő és a kormány "államosítási" szándékait erősítik. Mindeközben van olyan szolgáltató, amely már az utolsó rezsiháború-mentes évben is közel 80 milliárd forintos veszteséget könyvelt el.

Újabb devizahitelesek jönnek? - Baljós Lázár üzenete

Még a jelzáloghitelesek "megmentésében" sem jutott dűlőre a kormány, máris az autóhitelesek megsegítésén gondolkodik. Lázár János bizonyos feltételek mellett lehetővé tenné, hogy az autósok devizatartozásának egy részét elengedjék. Ma 150 ezer lakossági ügyfél rendelkezik devizaalapú gépjármű-hitellel a hitelintézeteknél, együttes tartozásuk 210 milliárd forint, aminek 18%-a esett eddig jelentős késedelembe. Mivel azonban a gépjárműhitelek egy részét lízingcégek nyújtották, nagyjából 300-400 milliárd forintnyi devizahitel sorsa foroghat most kockán. Bár valószínűleg csak választási fogásról van szó, rossz az üzenet a pénzügyi szektor és az autópiac számára is. Az alábbiakban körüljárjuk a legfontosabb szempontokat.

Jobb, mint a hitel? - Új piacon hódít az OTP

A kevésbé hitelképes vállalkozások is könnyen forráshoz juthatnak, ha vevőkörük jó fizetőképességű. A faktoring egy olyan finanszírozási forma, amely erre kiváló lehetőséget ad, és a bank kockázatát is csökkenti - mondja az OTP tavaly indult Kereskedelmi Faktoring területének vezetője. Molnár Tamás szerint az OTP már 2015 végére a legnagyobb szereplővé válhat a tavaly 8,5%-os visszaesést elszenvedő hazai faktoringpiacon.

Az áfacsalás húzza le az inflációt?

Azzal, hogy a boltok polcaira kikerülő termékek áraiból gyakran eltűnik az áfa, nemcsak az adóbevételek csappannak meg, hanem az infláció is. Bár mindenféle számítgatás ezzel kapcsolatban erős feltételezésekre épít, de az mégis biztosnak látszik, hogy nem kerekítési hiábáról, hanem az inflációs pályát erősen befolyásoló tételről lehet szó.

Mit írt alá tegnap 12 magyarországi bank?

Soha nem látott ütemben nő az Eximbank hitelezési aktivitása, amely számításaik szerint idén 1,1%-kal járulhat hozzá a magyar gazdasági növekedéshez. Az állami tulajdonú bank tegnap 12 hazai hitelintézettel új refinanszírozási hitelprogramról kötött megállapodást. Az aláírás hátteréről, az Eximbank ambiciózus terveiről, a következő kötvénykibocsátásról és az export idei kilátásairól Nátrán Roland vezérigazgatót kérdeztük.

Telibe találta a kormány az év végi forintárfolyamot

A karácsony előtt elfogadott 2014-es költségvetési törvényben pontosan az a forint/euró árfolyam szerepelt, amely végül év végére ki is alakult a Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyama alapján. A furcsa előrelátást feljegyezhetik az érveik közé azok, akik úgy gondolják, hogy a jegybank időnként belép a devizapiacra.

"Végtelen számban tudunk programozókat elhelyezni"

Kikényszerítette a válság, hogy már a magyar cégek is egyre inkább megbízásokban gondolkodnak, létszámgazdálkodásukat pedig szinte órára pontosan tervezik. Az új munka törvénykönyve pedig lehetőséget is ad erre. Míg nálunk egyelőre szokatlan az akár néhány napos munkaviszony, az angolszász országokban a munkavállalóknak kvázi saját munkaközvetítő ügynökük van, megkönnyítve a váltásokat. Relatív munkaerőhiány van Magyarországon, eközben továbbra is nő az érdeklődés a külföldi munkák után, és bármennyire erősödnek a bevándorlás-ellenes hangok egyes országokban, a vállalatokat nem ez érdekli. A munkaerőpiaci trendekről Pataki Károllyal, a Trenkwalder International vezérigazgatójával és Fehér Tamással, a Trenkwalder magyarországi ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Aggódhat-e a magyar állam a gyenge forint miatt?

Önmagában nem a gyenge forint fogja megborítani a 2014-es költségvetést, ám a többi kockázattal együtt már okozhat fejtörést a kormánynak. A magasabb forintárfolyam megdobja az adósságrátát is és ezzel megint előkerül a magyar adósságszabály egyik furcsasága.

Az OTP-sek már őrjönghetnek - Mekkora sokk a gyenge forint?

Jól jön a magyar bankoknak a gyenge forint, hiszen így nagyobb törlesztőrészletet szednek be - véli egy laikus. Dehogyis, hiszen egyre több ügyfél válik a magas árfolyam miatt fizetésképtelenné, ami veszteséget okoz nekik - mondja erre egy másik. Melyiküknek van igaza? Az elsőnek nincs, a másodiknak többé-kevésbé igen, de kétségtelenül mind a ketten fontos kérdést feszegetnek. Hogy valójában mekkora sokkhatást jelent a gyenge forint a magyar bankszektor számára, azt az alábbiakban próbáljuk megválaszolni. A bankok profitjára gyakorolt hatások rövid távon minimálisnak tűnnek (de pl. az állammal együtt az árfolyamgáton ők is buknak), likviditási feszültség pedig valószínűleg csak a swappiac befagyása esetén állna elő.

Tíz éve gyűlöljük és imádjuk a Facebookot

Még csak 10 éves, de már a világon minden hatodik ember kötődik hozzá, és fiatal alapítóit a világ leggazdagabb emberei közé emelte - így foglalható össze röviden a Facebook hihetetlen sikersztorija. A közösségi óriás története 2004 február 4-én kezdődött egy harvardi kollégiumi szobában. Azóta a Facebook átalakította az internetet, a közösségépítést új szintekre helyezte. A sztorit 2012-ben a tőzsdére lépéssel koronázta meg a Facebook, azóta bárki részesedhet a cég sikereiből vagy akár a bukásaiból.

Nem az elektromos autóké a jövő? - Hát akkor meg mié?!

Nem telik el nap lassan anélkül, hogy ne hallanánk híreket a Tesla Motorsról vagy valamely nagy gyártó villanyos autójáról. Ez is azt bizonyítja, hogy egyre népszerűbbek az elektromos hajtású gépjárművek, melyek sokak szerint a jövőt jelenthetik az autózásban. Ugyanakkor sokan hisznek abban, hogy a hidrogén vagy pedig egyszerűen a levegő lesz a megoldás a jelen kor kihívásaira és a szigorodó szabályozásokra. Az alábbiakban összegyűjtöttük, hogy melyik autógyártó milyen hajtásban látja a jövőt.

Szegények és gazdagok - Tényleg szétszakad a világ?

"Szerte a világon emelkedik a szegények és a gazdagok közötti jövedelemkülönbség." "Magyarországon is nagyok a jövedelemkülönbségek." "Magyarországon is emelkednek a jövedelemkülönbségek." A fenti három állítást az elmúlt hetekben gyakran hallhattuk, megvizsgáltuk mennyire igazolják mindezt a számok. Az eredmény finoman szólva sem egyértelmű.

Még a választások előtt költekezik a kormány

Ez a hét a forint zuhanásától volt hangos, minden esemény másodlagosnak tűnik a 314 forintos euróárfolyam fényében. Nem szabad azonban elmenni néhány, a 2014-es költségvetést érintő ügy mellett. Cikkünkben összefoglaljuk az elmúlt napokban napvilágra került információkat és döntéseket, melyek veszélyt jelentenek a büdzsére.

Ilyen még nem történt a magyar bankbetétekkel

Mindössze 151 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel 2013-ban a magyar lakosság, ami 18%-a az öt évvel korábbi szintnek. A 2012-es mélyponthoz képest így is közel másfélszeresére növekedett a jelzáloghitelezés tavaly. A lakosság teljes banki hiteltartozása 2013 szilveszterén 6842 milliárd forinton állt, ez 5%-os csökkenést jelent egy év alatt. Ami a bankbetéteket illeti, az alacsony kamatszint miatt soha nem látott pénzkivonás történt a lekötött forintbetétekből: egy év alatt közel ötödével, 923 milliárd forinttal csökkent az összegük. A teljes lakossági betétállomány tizede tűnt el. Az alábbiakban az MNB pénteken közzétett lakossági hitel-betét adataiból csemegézünk, amelyek immár a 2013-as év egészét felölelik.

Most kiderül, mennyibe kerülnek az ígéretek!

Bő két hónap múlva járulhatunk a szavazóládákhoz leadni voksunkat az országgyűlési választásokon. Ebben a kampányidőszakban csak úgy repkednek az ígéretek a politikusoktól, pártoktól. A Transparency International és a Költségvetési Felelősségi Intézet a pénteken bemutatott projektjével arra készül, hogy minden egyes ígéretet beárazzon, vagyis hogy a választópolgárok tisztában legyenek, hogy mi mennyi adófizetői forintba kerül. A Transparency International emellett 10 javaslatot is megfogalmaz a tiszta kampányfinanszírozásért.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megjelent a 100 leggazdagabb magyarról szóló lista, mutatjuk a százmilliárdos vagyonokat
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.