Elemzés

2014. június 17. 12:32 | Nagy Viktor

Itt a meglepetés - Mobilszolgáltató lehet a DIGI

A DIGI is jelentkezett az NMHH által meghirdetett frekvenciákra, ebből pedig akár azt a következtetést is levonhatnánk, hogy újabb mobilcég jelenik meg Magyarországon. A dolog azonban nem ennyire egyszerű. A történet kibogozásában Dr. Kis Gergely, az eNET partnere volt segítségünkre.

2014. június 17. 10:30 | Szandányi Levente

A Skoda lehet Európa új népautója

Májusban zsinórban kilencedik hónapja bővültek az eladások az európai autópiacon, a sikerhez a volumengyártók és a luxusautó-gyártók egyaránt hozzájárultak. Ráadásul külön örömteli, hogy múlt hónapban az összes meghatározó autópiacon növekedés volt tapasztalható az eladások területén. Ebben a kedvező környezetben a Skoda eladásai valósággal felrobbantak, az új modellek annyira népszerűek a vásárlók körében, hogy a vállalat történetének legerősebb havi eladását produkálta.

2014. június 17. 06:35 | Palkó István

Mi lesz most a devizahitelekkel? - 13+1 kérdés és válasz

Megszületett hétfőn a Kúria várva várt jogegységi határozata, amelynek birtokában most már nincs más hátra, mint hogy egy átfogó intézkedéscsomag révén véglegesen lezáruljon Magyarországon a devizahiteles probléma kezelésének fél évtizede tartó, kínos folyamata. Cikkünkben 13+1 kérdés és válasz formájában foglaljuk össze a Kúria hétfői döntését és a devizahitelek aktuális helyzetét.

2014. június 16. 06:35 | Palkó István

Ítéletnap a devizahiteleknél - Óriási a tét

Aligha létezhet nagyobb hatalom a devizahitelek sorsát illetően, mint amekkora most a Kúria kezében van. Óriási a bizonytalanság, de akár már ma eldőlhet mind a három alapvető kérdés:

1. Törvénytelen volt-e az árfolyamkockázatok ügyfelekre hárítása? E kis valószínűségű döntés a Portfolio becslései szerint egyszeriben 2166 milliárdot mozgatna meg a bankok felől az ügyfelek felé.
2. Törvénytelenek voltak-e az egyoldalú kamatváltoztatások? A tét becsléseink szerint visszamenőleg 312 milliárd elvesztése lehet a bankoknak, közepes valószínűséggel.
3. Törvénytelen volt-e az árfolyamrés alkalmazása? A döntés mintegy 96 milliárd forintba kerülhet a bankoknak nagy valószínűség mellett.

Ha azzal is számolunk, hogy az ügyfelek követelése 5 év után elévülhet, mindennél valamivel kisebb, rendre 2154 milliárd; 312 milliárd, illetve 35 milliárd forint sorsa dőlhet el a három kérdésben. Feltéve persze, hogy a kormány hamarosan a lakossági devizahitek széles tömegére kiterjeszti a Kúria egyedi perekben irányadó döntését, aminek nagy az esélye.

2014. június 14. 07:00 | Palkó István

Durva devizahiteles csomagra számít a piac

Nem húzza már sokáig az időt a kormány a devizahiteles csomag összeállításával. Hogy mennyire radikális intézkedések várhatók, az nagyban függ a Kúria (legkorábban hétfői) döntésétől. Ennek a legnagyobb tétje az, hogy az árfolyamréshez hasonlóan hozzányúlnak-e az egyoldalú kamatváltoztatásokhoz is. Elemzőket és alapkezelőket kérdeztünk arról, mire számítanak. Piaci konszenzusunk azt mutatja, hogy a bankszektorra 150-400, az OTP-re 25-90 milliárd forintos egyszeri veszteség vár. Ez nem apokaliptikus méretű, de akár a végtörlesztésével felérő hatás lenne.

2014. június 13. 06:30 | András Bence

Egy ijesztő trükk miatt gyengül az euró

Az euró elmúlt években mutatott erősödése nemcsak a piac, de még az Európai Központi Bank szemét is szúrta az inflációt lehúzó hatása miatt, és ők, mint az ügy illetékesei, végre odacsaptak az asztalra. A júniusban bejelentett intézkedési csomagjuk egyik eszköze véleményünk szerint kifejezetten az árfolyam gyengítését szolgálhatja. Ez pedig egy ijesztően hangzó, de valójában már ismert eszköz: a negatív betéti ráta. A lépés nem ismeretlen, a dánok már alkalmazták, méghozzá pont árfolyamgyengítő céllal, ami sikeresnek is bizonyult. Eredményt az EKB esetében még korai volna hirdetni, de úgy tűnik, hogy a trükk egyelőre nekik is bejött. A rendkívül alacsony kamatokat még egy kényszeredett lépéssel közelebb vitték a nulla alsó korláthoz, a piac pedig máris engedelmeskedik és gyengül az euró. Valós élénkítő hatása ennek önmagában ugyanakkor aligha lesz, ahhoz majd a most még csak belengetett, újabb játékszerekre lesz szükség.

2014. június 12. 16:01 | Portfolio

Ezeket az aknákat kerülgetheti idén Orbán

Már öt hónap eltelt az idei költségvetésből és a legutóbbi adatok alapján úgy tűnik, a büdzsé lefutása visszatért a megszokott mederbe. Vannak azonban olyan veszélyforrások, amelyek felboríthatják az eredeti tervek teljesülését. Cikkünkben ezeket a negatív kockázatokat gyűjtöttük össze, valamint azokat a szempontokat is, amelyek miatt nem aggódik a kormány. Nem árt ezekkel tisztában lenni, ha év közben - egy esetleges kiigazító csomag bejelentésekor - nem akarunk meglepődni.

2014. június 12. 10:51 | Portfolio

Felkészült Debrecen a traktoros tüntetésekre?

Múlt pénteken derült ki, hogy legkésőbb 2016. március 15-ig a budai Várba költözik a miniszterelnök és hivatala, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet. Azt már megnéztük, hogy a miniszterelnök hivatalának költözése mit jelent az ingatlanok, illetve a költséghatékonyság szempontjából, most pedig egyes minisztériumok vidékre költöztetésének lehetőségeit vizsgáljuk.

2014. június 12. 06:30 | Palkó István

Csak év végéig legyen ennek vége! - Megszólal a CIB-vezér

Marad a CIB Magyarországon, pedig izzasztó nyaruk lesz a hazai bankvezéreknek: a Kúria döntése és a kormány devizahiteles csomagja mellett a hitelfolyósításokat érintő szigorítások is húsbavágóan érinthetik bankjuk üzletét. A CIB Banknak is érdekes lehet az MNB bad bank koncepciója, ezért a fentiek mellett erről is megkérdeztük Simák Pált, a társaság nemrég érkezett elnök-vezérigazgatóját. Kiderült: a bankot hiába keresnénk az állampapír-piaci hozamesés mögött, a devizahiteles ügynek pedig Simák szerint év végéig le kell zárulnia.

2014. június 11. 15:57 | Palkó István

Állami agrárbank kell Magyarországnak?

A kormány újabb négy évének feladata egy erős takarékszövetkezeti-népbanki hálózat, illetve állami befolyás alatt is álló agrár- és zöldbanki hálózat létrehozása - jelentette be Lázár János a napokban. A gondolat nem új, azt azonban továbbra is homály fedi, milyen hozzáadott értéke lenne egy agrárbanknak az agrárfinanszírozásban, amely ma Magyarországon a vállalati hitelezés egyik legjobban működő szegmense. Összegyűjtöttük, mit tudunk eddig a témában a kormánypárti politikusoktól és a statisztikákból.

2014. június 11. 10:22 | Portfolio

Az ország legdrágább lakása mellé költöznek Orbánék

Múlt pénteken derült ki, hogy a budai Várba, a Sándor-palota mellé, a Karmelita kolostor épületébe költözik a miniszterelnök és hivatala legkésőbb 2016. március 15-ig, több tárca székhelye pedig vidéki városokba kerülhet. Megvizsgáltuk, hogy a miniszterelnök hivatalának költözése mit jelent az ingatlanok, illetve a költséghatékonyság szempontjából.

2014. június 11. 06:35 | Portfolio

Friss banki rangsor: így várja az OTP a devizahiteles döntést

Idén is folytatódik az évek óta tartó kettészakadás a régió bankpiacán: a lengyel és cseh bankok hasítanak, az osztrákok és a magyarok összehúzódnak. A Raiffeisennél és az OTP-nél az ukrán és orosz fejlemények okoznak fejfájást, a magyar devizahiteles ügy viszont nemcsak nekik, hanem az Erstének is a körmére éghet. Pedig ezek a bankok küzdenek most is a legalacsonyabb megtérüléssel, és eredményjavulást leginkább a költségcsökkentéstől remélhetnek, miközben a csehek és lengyelek stabil eredményszámokkal büszkélkednek. Az első negyedéves számok alapján nézünk körbe a régió bankpiacán az alábbi három oldalon.

2014. június 07. 11:30 | Várpalotai Viktor

Dekódolva az IMF szerint is derűsek növekedési kilátásaink

Az IMF tavaszi Magyarországot vizsgáló éves jelentéséhez kapcsolódóan elemzést készített az ország potenciális növekedési kilátásairól. Az elemzés a feltételezett alappályában visszafogott növekedési potenciált vetít előre, míg a javasolt reform forgatókönyv megvalósulása esetén a válság előtti évek magas potenciális növekedési ütemének elérését prognosztizálja. Alábbiakban Várpalotai Viktor, az NGM főosztályvezető helyettese egyrészt azt vizsgálja, hogy mennyire megbízható az alappályaként bemutatott növekedési potenciál becslés, másrészt a javasolt reform forgatókönyv hogyan viszonyul az elmúlt évek gazdasági eredményeihez.

2014. június 05. 13:00 | Fekete Beatrix

Unortodox magyar szúnyog akarja megcsípni a Google-t

A reklámadóról szóló hétfőn benyújtott törvényjavaslat a tervek szerint csak a kezdete lehet egy folyamatnak, amely az olyan szereplőket is bevonná az adófizetésbe, mint a közösségi oldalak. Az indok, hogy a reklámbevételek nagy részét elviszi Magyarországon a Facebook és a Google. A nagy amerikai internetes cégek megadóztatásának ötlete nem itthon bukkant fel először, már régóta szálka az európai kormányzatok szemében, hogy a kiskapukat kihasználva alacsony vállalati adókulcsú európai országokban adóznak. Eddig azonban nem sikerült megfogni sem a Google-t, sem a Facebookot. A kérdés, hogy mennyire tudják megvédeni a törvénytervezettől a kettős adóztatás elkerülését célzó szabályok a cégeket és hogy ha végül mégis adót kell fizetnie Magyarországon a Google-nek és a Facebooknak, akkor ők mit szólnak majd hozzá.

2014. június 05. 12:00 | András Bence

Bedurvul az EKB, de talán vér még nem fog folyni

Úgy tűnik, végre elszánta magát az Európai Központi Bank és reagál a makacsul alacsonyan ragadt inflációra. A befektetők szinte biztosra veszik, hogy kamatvágás lesz, ráadásul nem pusztán az irányadó ráta, hanem a betéti ráta kapcsán is. Ezzel pedig az EKB válik az első nagy jegybankká, aki megsarcolja a kereskedelmi bankok nála elhelyezett betéteit. Mit ér majd mindez? Ez attól függ, hogy mekkora a baj az inflációval, ami szintén kiderülhet a stáb most napvilágra kerülő előrejelzéseiből. Mi azt gondoljuk, hogy a jegybank a mai, vagy a következő ülésen a lazításhoz bevet majd egy új eszközt is, ami a brit "Funding for Lending" programhoz hasonulhat. Mennyiségi lazításba ugyanakkor nem valószínű, hogy belekezdene, ennyire még nem vált proaktívvá az euróövezeti jegybank.

2014. június 04. 15:22 | Weinhardt Attila

Milyen célt szolgálhat az ÁKK beolvasztási terve?

Több legyet egy csapásra - ugyanebbe, a már hetekkel ezelőtt leírt gondolatmenetbe illik bele az a friss információnk, miszerint az MNB az ÁKK beolvasztásán gondolkodik. Ezzel ugyanis az MNB működési eredményének tartós javítása, és vele párhuzamosan az államadósság finanszírozási költségének leszorítása is megoldható - elvben. Az, hogy ez a gyakorlatban is így történne-e, vagy esetleg nem kívánt "mellékhatások" lépnek fel, már nagy kérdés. Sok kockázatot, illetve kételyt is felvet ugyanis ez az út, feltéve, hogy valóban komoly a gazdaságpolitikai szándék az említett intézményi összevonásra. Az egyeztetés és a hiteles terv bemutatása alapvetően segíthet ezen kételyek feloldásában.

2014. június 04. 11:15 | Portfolio

Ők azok, akiknek tényleg jól megy Magyarországon

Remek évet zártak a magyar autóipar meghatározó szereplői, az Audi, a Mercedes, a Suzuki és az Opel árbevétele is megugrott a növekvő értékesítéseknek köszönhetően, így a négy gyártó összesen 134 milliárd forint profitot tehetett zsebre. A jó szereplést már borítékolni lehetett, ugyanis a korábbi statisztikákból kiderült, hogy a járműgyártás a legdinamikusabban bővülő szegmense volt a feldolgozóiparnak. Az pedig külön örömteli, hogy az európai autópiac fellendülésének köszönhetően idén is jól teljesíthet a hazai autóipar, így nem véletlen, hogy több gyártónál optimista várakozásokat fogalmaztak meg 2014-re vonatkozóan.

2014. június 02. 06:36 | Palkó István

Gigantikus bankmentő akció készülődik Magyarországon?

Ilyen még nem volt Magyarországon: egy úgynevezett rossz bank felállításával tisztítaná meg a bankok vállalati hiteleit az MNB. A jegybank kimondott célja, hogy ezzel helyrebillentse a vállalati hitelezést és stabilizálja a bankrendszert. Két ki nem mondott mellékhatása is lehet azonban: 1. a külföldi bankok kivonulásának felgyorsítása, 2. értékes kereskedelmi ingatlanok állami kézbe kerülése. Hogy mindez ne jelentsen új veszteséget a bankoknak, ahhoz meglátásunk szerint akár mintegy 400 milliárd forint állami forrás bevonására is szükség lehet, igaz, ennek egy része a növekedési hitelprogram "apró" kiegészítésével is megoldható. Hónapokon belül kiderül, mi sül ki az ötletből, addig is bemutatjuk, miért lehet szükség Magyarországon a rossz bankra, és vannak-e nemzetközi példák.

2014. május 31. 14:06 | Portfolio

Kína 6 év alatt körbeépíthetné a világot

Kína csak ebben az évben annyi pénzt költ vasúthálózata fejlesztésére, amiből 260-szor épülhetne meg a 4-es metró. Így az év végéig 6 500 kilométerrel bővül az ország vasúthálózata, ami több mint az összes hazai vasútvonal fele vagy az egyenlítő hosszának egyhatoda. A fejlesztések kapcsán persze felmerül az a kérdés is, hogy lehet-e jó minőségű valami, ami ilyen döbbenetes tempóban és mértékben épül, ráadásul egy vasúti technológiai múlttal nem rendelkező országban.

Kína infrastrukturális beruházásaival az alábbi cikkben foglalkoztunk bővebben:

2014. május 30. 10:57 | Csiki Gergely

Kit érdekel az államadósság, ha gazdagabbak lettünk?

Úgy tűnik, hogy a régi-új kormány idén is egyszerre két célt tűzött a zászlajára: továbbra is küzd az államadósság ellen, és közben gyarapítani igyekszik az állami vagyont (főleg cégvásárlásokkal). A két cél azonban a gyakorlatban nem mindig összeegyeztethető, főleg, amikor a kormány az államadósság növeléséből finanszírozza a bevásárlásokat. Cikkünkben összegyűjtöttük a legnagyobb tulajdonszerzéseket, és azt vizsgáltuk, hogyan tükröződik mindez a számokban, és megáll-e a lábán a kormány érvelése.