Ha minden a terv szerint halad, március 28-án átadhatják a négyes metrót, így 24 év után újra bővül a főváros metróhálózata. Felmerül a kérdés, mi jöhet ezután? Bár az elkövetkezendő években, míg a négyes metró körüli huzavona erősen él az emberek emlékében, nem valószínű újabb beruházás, háromrészes városfejlesztési cikksorozatunk zárásaként mi összeszedtük, merre fejlődhetne tovább a budapesti metróhálózat.
A felkérés lehetőségével élve, - maradva a "kaptafánál" - az államháztartás egyensúlyi helyzetéről szeretnék írni. A Költségvetési Tanács (KT, Tanács) dokumentumaiban foglaltakra támaszkodom, de írásom újabb kutakodásaimnak, a KT titkársága elemzéseinek is összefoglalja arról, hogy a közelmúltat és a belátható jövőt magam miként látom.
Radikális változásokat hoz a március 15-én hatályba lépő Polgári Törvénykönyv az életünk számos területén. A cégvezetők például az eddiginél jóval nagyobb felelősséget viselnek majd hibás vezetői döntéseikért. Amiért eddig a társaságot vették elő, azért a jövőben (legalábbis részben) a cégvezetőt vonhatják felelősségre anyagi vagy egyéb, harmadik félnek okozott károkért is. Mindez beláthatatlan változásokat indíthat a hazai felelősségbiztosítások piacán - több biztosító is tárt ajtókkal várja már a hozzá forduló cégeket. Két biztosítótársaság szakértője és egy, a piacot jól ismerő ügyvéd mutatta be a Portfolio.hu-nak a földcsuszamlásszerű változások lényegét és várható hatásait.
A Tesla Motors árfolyama az elmúlt hetekben újabb csúcsokat döntött, az eszeveszett száguldásnak az egyik fő hajtórugója azok a piaci pletykák voltak, melyek szerint az elektromos-autógyártót hamarosan felvásárolhatják. Alábbi cikkünkben annak jártunk után, mi a logika a felvásárlás mögött, milyen mélyen kéne a zsebébe nyúlnia a leendő vevőnek, ki engedhetné meg magának a Tesla bekebelezését, és egyáltalán miért is adna túl Elon Musk imádott vállalatán.
Városfejlesztésekről szóló háromrészes cikksorozatunk második részében összegyűjtöttük, hol épülnek biztosan új vonalszakaszok Budapesten, illetve hogy hol van még lehetőség meglévő villamosvonalak meghosszabbítására vagy új vonalak kiépítésére. A projektek nagy részének megvalósítására kevés esély van a jelenlegi, 2014-2020-as európai uniós finanszírozási ciklusban, mégis érdemes végignézni, hogy a későbbiekben a főváros melyik részei számíthatnak a kötöttpályás közlekedés fejlesztésére.
Hamarosan változások tömkelege jön a hitelezés és a lízing világában, ugyanis az új Polgári Törvénykönyv számos ponton átírja a szabályokat. Új kamatszámítási módozatot vezetnek be a devizahiteleknél, és az új hitelek előtörlesztéséért sem lehet majd külön díjakat felszámolni. Mindezek mellett talán a legnagyobb változást az új hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer bevezetése jelenti, amelyet már most sok kritika ér. Szakértők szerint ugyanis trükközésre, csalárd bejegyzésekre kell felkészülniük a bankoknak, ráadásul a részletszabályok hiányában gyakorlatilag befagyhat a hitelfolyósítás és a Növekedési Hitelprogram is.
Lassan a végéhez ér a Kossuth tér felújítása, legalábbis a tervek szerint hétvégétől újra közlekedik a téren a 2-es villamos. Ennek kapcsán három részes cikksorozatunkban megnézzük, hogy a jövőben milyen közterület- és közlekedésfejlesztési projektekre számíthatunk Budapesten. Első cikkünkben összegyűjtöttük, hogyan szépülnek meg a főváros legrosszabb állapotban lévő és legforgalmasabb közterei.
Első ránézésre elégedettnek kellene lennem. Azok közé tartozom, akiknek a jövedelemadója jelentősen csökkent, személyesen is, és az érdekkörömbe tartozó cégeknél is. Bevételeink devizában érkeznek, költségeink jelentős hányada forintban merül fel, tehát a gyenge forintnak is haszonélvezői vagyunk. Devizahitelem soha nem volt, a Graphisoft Park eurohiteleinek törlesztésére pedig biztos fedezetet nyújtanak az euróban rögzített bérleti díjak. Azt is megértem, ha sokaknak imponál az a határozott célratörés, amivel a törvénykezés dolgozik. Félretolja a felesleges egyeztetgetéseket, nem köt elvtelen kompromisszumokat, leépíti a korábbi ellenzékek által többnyire csak betartásra használt fékeket és ellensúlyokat, lenyűgöző tempóval alkot törvényeket, sarkalatos törvényeket, sőt Alaptörvényt is. Biztosan sokan vannak, akiknek ez imponál, nekem nem.
Négy éve megváltásként várták, most viszont az egyik legrosszabb forgatókönyvként tartják számon a piaci szereplők a kétharmados fideszes kormányzást. A Portfolio.hu ezúttal is elkészítette a hagyományos választások előtti felmérését, amiből az is kiderül, hogy nincs igazán olyan, kormányzásra is esélyes alakulat, amitől sokat várnának a tőkepiaci elemzők.
A nagy energiaszolgáltatók Európa-szerte hasonló problémákkal szembesülnek a csökkenő kereslet miatt. A megújuló energiák terjedése csökkentette az energiaárakat, míg az infrastruktúrafejlesztések költsége növekedett, így folyamatosan csökkennek a profitmarzsok. Kiadáscsökkentés mellett a legtöbben az egyre inkább energiára éhes fejlődő piacokban látják a megoldást, ott viszont gyakran instabil geopolitikai helyzettel, valamint hiányos infrastruktúrával és technológiával kell szembesülniük.
Ma már teljesen másképp képzelik el a jövőt a CIG Pannóniánál, mint amikor 2010-ben nagy tervekkel a tőzsdére léptek. A biztosító év elején kinevezett vezérigazgatója úgy véli, képesek lesznek megtartani a tavaly elért nyereségességet, és idővel osztalékot is fizethetnek, bár a közeljövőben a díjbevételek további esésére számíthatunk. Kádár Gabriella szavaiból érződik: az MLM-hálózatokra épülő kirobbanó növekedés helyett ma már inkább a jóval kisebb piaci rések betöltésében bíznak.
Szinte kihalt az infláció Európából, egyes déli országokban pedig már konkrétan defláció köszöntött be. Az Európai Központi Bank árstabilitásra vonatkozó mandátuma nem látszik teljesülni, a bank mégis kivár. Jelen írás amellett foglal állást, hogy az EKB részéről kisebb kockázata volna a proaktív - akár unkonvencionális - lazító lépéseknek, mint a konzervatív monetáris politikának. A jegybank jobban tette volna, ha már tavaly felhagy a sterilizációval, vagy újabb hosszú refinanszírozási programmal próbálja meg stimulálni a majdnem rekordszintjén ragadt munkanélküliségtől szenvedő eurózónát. A piaci konszenzus szerint a jegybank a mai ülésén nem lazít tovább, de szerintünk, ha a stáb előrejelzései pesszimisták lesznek, akkor legalábbis egy újabb kamatvágás jöhet.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb sikere, hogy Magyarország külső egyensúlyi mutatói a válság óta eltelt években jelentősen javultak, ami a folyó fizetési mérleg masszív többletében és a külső adósságráták jelentős csökkenésében is tükröződött. A bruttó, rövid lejáratú külső adósság mintegy 30 százalékkal mérséklődött a 2011 és 2013 közötti időszakban, tehát e mutató alapján is számottevően csökkent az ország sérülékenysége. Előrejelzéseink alapján a folyó fizetési mérleg többletéből eredően a következő években is a külföldi hitelek visszafizetése várható, ami a külső adósság további csökkenését vetíti előre és vélhetően magával hozza a rövid külső adósság további mérséklődését is.
Magyarországon annyira komolytalan a szakpolitika csinálása, hogy még beszélni sem érdemes róla, de nincs ez ám mindenhol így. Az empirikus közgazdaságtan egyik legújabb iránya ugyanis már megadja a lehetőséget rá, hogy tényleg feltárjuk, mennyit is ér a segélyezés, vagy milyen hatással van a foglalkoztatottságra a kedves minisztériumunk programja. Már ha hagyja, hogy úgy tervezzük azt meg. A programok kiértékelésének egyik legkönnyebben megérthető és legbiztosabb módja a véletlen kísérlet használata. Ezzel valóban meg lehet mondani, hogy mekkora hatást érünk el, ahhoz képest mintha nem csinálnánk semmit. Marc Gurganddal, a J-PAL Europe tudományos igazgatójával beszélgettünk a módszer megítéléséről és jövőjéről.
Gurgand az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont nemzetközi szeminárium sorozatának előadójaként járt Magyarországon.
A hazai vállalkozások döntő többsége a normál üzletmenet részeként éli meg a 310 forint körüli euróárfolyamot és a forint utóbbi hetekben mutatott volatilitását. Az árfolyammozgásokból fakadó kockázatok azonban csökkenthetők, a határidős vagy opciós ügyletek adta lehetőségekkel élnek is az ügyfelek - mondja Pásztor Csaba, az MKB Bank befektetési szolgáltatások szakterületének igazgatója, elárulva néhány részletet az árfolyamkockázatok fedezésének gyakorlatáról.
Témavizsgálatot indított a Magyar Nemzeti Bank négy nagy hazai követeléskezelő cégnél, hogy feltárja, miként tartják be a 2012-ben nekik kiadott ajánlást - tájékoztatta a Portfolio.hu-t a jegybank. A követeléskezelőknél folyó vizsgálatnak azért is van nagy jelentősége, mert a magas bedőlései arányok miatt e szervezetek banki, közüzemi és egyéb tartozások sok százmilliárdjait kezelik. A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) viszont kifogásolja, hogy a felügyelet látóköre csak a piaci szereplők szűk körére terjed ki, a sajtóban pedig a működésükkel kapcsolatban tévinformációk tömkelege kering.
Nagy biztonsággal kijelenthető, hogy a rendszerváltás óta nem lehetett olyan alacsony piaci kamatozással forinthitelt felvenni, mint most. Az adatok szerint azonban alig akarja kihasználni ezt a lakosság. A bankbetétek ugyancsak nem örvendenek nagy népszerűségnek, éppen a 2%-ot alig meghaladó átlagkamat miatt. Ami pedig a vállalati hiteleket illeti, a Növekedési Hitelprogram második szakasza eddig nem hozott áttörést. Az MNB pénteken közzétett januári adataiból csemegéztünk.
Nem maradt le a Microsoft az okostelefon-piaci versenyben. Nemcsak hogy felkészült a forradalmi változásokra, amelyek a technológia világában zajlanak, de már meg is történt a cégnél az átalakulás - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjú során Tim O'Brien, a Windows platform elterjedéséért felelős vezető. Számtalan okoskütyüben van lehetőség, de a technológia még túl drága, a legforróbb területek közül az autóiparban már most jelen van a Microsoft.
Annyira fogyóban vannak az ukrán devizatartalékok, hogy a jegybankjuk inkább elengedte a korábban még sávban tartott hrivnyát, ami miatt az a világ legnagyobb bukását produkálta idén. Bár a lebegő árfolyamrendszerre való átállás nem irracionális lépés, de az, hogy ezt a piac kényszerítette ki, már nem túl szerencsés. A gyengülő hrivnya természetesen csökkenti a külföldi bankok (így az OTP) eredményét és még nagyobb késedelmeket (és potenciális veszteségeket) okozhat a devizahitelek esetében. Mindezek miatt meglehetősen szembetűnő árfolyamreakciót láthattunk a mai napon.
A hétvégén lesz öt hónapja, hogy elindult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának második szakasza, azon belül is az 500 milliárd forintos keretösszegű első rész. Bár számos feltétel lazább lett az első szakaszhoz képest, eddig jóval lanyhább a hitelezés a nyárihoz képest: mindössze 50 milliárd forint kelt el. A számaikat eláruló bankok közül a K&H és a Budapest Bank 10-10, az OTP 4 milliárd forintot helyezett ki eddig. A jegybank által év végéig meghatározott 2000 milliárd forintos keretösszegből a bankok várakozásai szerint 400-700 milliárd forint fogyhat csak el, ám még ettől is messze vagyunk. Mi áll a háttérben?
Több mint egy évszázad alatt mindössze 0,7 °C-os hőmérséklet-emelkedést mértek Indiában, szemben a globális 1-2...
Az Európai Bizottság összeállított egy csomagot az egységes belső piac hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
