Persze minden nagy mozgás mögött a csúf spekulánsok állnak, de az elmúlt napok hektikus árfolyammozgásai beleillenek egy nagyobb képbe is. Az alábbiakban kétféle módon is megpróbáljuk megmagyarázni, hogy mi történik a piacokon, miért esik a forint.
A bankellenes társadalmi-politikai hangulat feltüzelésének eszközét találta meg a kormány azzal, hogy az utóbbi napokban fenyegetések és ultimátumok sorát zúdította a bankokra az ingyenes készpénzfelvétel kapcsán. Mint világosan látszik, a rezsiharc és ezen belül a pénzügyi rezsicsökkentés a választási kampány egyik fontos eleme. A baj ezzel azonban az, hogy az intézkedés alapjaiban véve elhibázott: szembemegy az elektronikus fizetések terjedésével, a szürkegazdaságot támogatja, és nem igazán hasznos a banki ügyfelek többségének sem. A bankokat ért kritika, miszerint ellehetetlenítik az ingyenes készpénzfelvételt, nem látszik megalapozottnak. Az viszont nem kétséges, hogy a pénzintézetek részben eddig is áthárították a kormányzati intézkedésekkel rájuk rótt terheket.
A vérbeli "geekek" által régóta várt érintésmentes mobilfizetés Magyarországon egyre közelebb áll az éles induláshoz, a MobilTárca pilotprogram már tavaly nyár óta tart. A jól használható, izgalmas alkalmazás technikailag jól működik, széles körű elterjedésének záloga azonban az érintésmentes POS-terminál hálózat minél gyorsabb növekedése. Az is fontos lesz, hogy hány bank csatlakozik még a programhoz, és hogy az indulásra melyik mobilokkal lesz kompatibilis a tárca. Ha már nem csak furcsa unikum lesz a mobilfizetés, akkor talán a kissé kínos pénztári élmények is elmaradnak majd. A Portfolio.hu is kipróbálta, milyen a tárca a gyakorlatban.
Nem az arany éve volt 2013, a nemesfém értékének közel harmadát elveszítette, a guruk és az elemzőházak többsége is pesszimistává vált az arany kilátásaival kapcsolatban, ráadásul az arannyal fedezett alapokból is hatalmas mennyiségű tőkét vontak ki a befektetők. Varga Zoltán, az Arteus Capital Zrt. vezérigazgatója azonban már kedvező vételi lehetőséget lát a nemesfémben, és véleménye szerint megtakarításaink akár 20-30 százalékát is érdemes aranyba fektetni.
Hamarosan az Európai Unió minden tagállamában, így hazánkban is be kell majd vezetni az úgynevezett szanálási eszköztárat, mely a hitelintézetek és befektetési vállalkozások esetleges jövőbeni megrendülését teheti minden érintett - így a betétesek, az adófizetők, sőt maguk a piaci szereplők számára is - kevésbé fájdalmassá.
Nem működnek a nyugodt, demokratikus sémák Ukrajnában. A választási csalás bevett gyakorlattá vált, az intézmények lenullázódtak, az ország korrupcióban fuldoklik, ami agyonnyomja a gazdaságot is. Nehéz elképzelni, hogy a helyzetet valakinek sikerül konszolidálni, annyira megosztott az ország, hogy csak az egyik vagy a másik fél győzhet. Az ukrajnai demonstrációk hátteréről Kovács Miklóst, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét kérdeztük.
Tavaly az előirányzottnál 5 százalékkal több, 78,8 milliárd forint folyt be e-útdíjból, pedig az év elején az első tender bukása után még az is kétséges volt, hogy egyáltalán elindul-e 2013-ban a rendszer. Ráadásul az útdíjrendszer kiépítése és fél éves üzemeltetése együttesen is jóval kevesebb volt az erre elkülönített 42 milliárd forintnál. Mint megtudtuk, a második pályázat olyannyira titkosan zajlott, hogy még a projekten dolgozók irodáját takarító személyzet mellé is biztonsági őrt állítottak. Kiderült az is, hogy a HU-GO-t ért hackertámadás "baráti tűz" volt, a banki sztenderdeknek is megfelelő alaprendszer kapacitásának pedig egyelőre csak 10 százaléka kihasznált. Így még bőven van lehetőségük a bevallási közreműködőnek arra, hogy csatlakozzanak a rendszerhez.
Egy közel félmilliárd dolláros alap január végén jár le, a terméket kibocsátó China Credit Trust vagyonkezelő tröszt azonban aligha tudja kifizetni a befektetőket. Ugyanis a magas hozamok ígéretével összeharácsolt pénzt egy csődközeli állapotba került kínai bányászvállalat kapta hitelként. A terméket a világ legnagyobb bankjának, az ICBC banknak a fiókjaiban értékesítették, a gigászi pénzintézet azonban egy fillért sem hajlandó fizetni a pórul járt befektetőknek. A kínai kormányzat eközben már arról tárgyal, hogyan lehetne megmenteni a befektetőket, és elkerülni a hivatalos kínai bankrendszer mellett fokozatosan felépült árnyékbankrendszer totális összeomlását.
A Lehel úti fiókrobbantás kapcsán biztosan sokak fejében megfordult, elszállhatnak-e ilyenkor az ügyfelek adatai. A kilencvenes években ugyanis még olyan esetekről is lehetett hallani, amikor egy villámcsapás miatt egy bankfiókban elveszett az összes ott tárolt ügyféladat. Másfél évtizeddel ezelőtt a természeti- vagy terrorkatasztrófák, tűzesetek is visszafordíthatatlan károkat okozhattak az ügyféladatbázisokban, mára azonban a modern technológiáknak és a szabályozói szigornak köszönhetően jóval kevesebb félnivalónk van. Egy bankfiók teljes megsemmisülése esetén is tovább működnek a banki rendszerek, az adatok pedig nem vesznek el. A központi banki rendszerek felhőbe költözése még várat magára Magyarországon, de külföldön már több pénzintézetnél elindultak ilyen projektek.
Új reménycsillag tűnt fel év elején a magyar biztosítók és a jövőbeni nyugdíjasok borús egén. Január 1-jétől ugyanis ismét jár adókedvezmény az életbiztosítások egy részéhez, mégpedig a nyugdíjcélúakhoz. A befizetett biztosítási díj 20%-ára rúgó éves kedvezményt nem az ügyfél pénztárcáját, hanem a biztosítónál lévő megtakarítását, vagyis későbbi, nyugdíjas jövedelmét gyarapítja hozammal növelten. A Portfolio.hu által megkérdezett biztosítók mindegyike nagy fantáziát lát az új lehetőségben, hiszen ezzel a meglévő nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel (NYESZ, önkéntes pénztár) megegyező elbírálás alá esik az életbiztosítás. A biztosítók többsége előállt már saját termékével is.
Jó néhány feltörekvő piaci térség fizetőeszköze került erős nyomás alá az elmúlt napokban, és a forint sem maradt ki a sorból. A jegybank ennek ellenére a héten még csökkenteni tudta az irányadó kamatot, de felmerül a kérdés: vajon folytatható a lazítás, vagy a mostani fejlemények jelentik azt a külső sokkot, ami elakasztja a kamatciklust?
Gyenge színvonalú, nem független jegybank, a Fed szigorodó monetáris politikája és társadalmi instabilitás egyaránt kellett ahhoz, hogy egy Európa szélén lévő országot megcsapjon az árfolyamválság szele. Ezen kívül persze a magas adósságszolgálat, az óriási fizetésimérleg-hiány és a túlfűtött gazdaság is közrejátszik abban, hogy a választási kampányba fordulva Törökország épp a fizetőeszközének nagy leértékelését igyekszik megállítani.
Már az egyszerű demográfiai kivetítések is dermesztő képet festenek az elöregedő társadalom jövőjéről, a helyzet még súlyosabbnak látszik, ha azt nézzük, mennyi járulékfizetőnek kellene elméletben finanszíroznia a növekvő arányú időskorú népesség nyugdíját. 2050-re a nyugdíjjárulékot fizetők és a nyugdíjban részesülők aránya 0,6-ra eshet vissza a jelenlegi helyzetből kiinduló demográfiai előrejelzések alapján. Ami azt jelenti, hogy nagyjából fél járulékfizető jutna egy nyugdíjasra. A különböző finanszírozási szempontok szerint felállított eltartási ráták közül úgy tűnik, a nyugdíjnál leselkedik a legdrámaibb következmény.
Argentínában hetek óta forr a levegő, és ez most nem csak a szokatlanul meleg időjárás miatt igaz. Decemberben az ország 24 tartományából 20-ban sztrájkoltak a rendőrök az alacsony bérek miatt, nem beszélve arról, hogy közben olyannyira gyakorivá váltak a fosztogatások, amire a 2001-es válság óta nem volt példa. Az már csak a hab volt a tortán, hogy az óriási hőség miatt Buenos Airesben tízezrek maradtak áram nélkül több mint két hétig. Tegnap előkerült a magát a nyilvánosság elől hetek óta távoltartó elnök.
Gyakran az autógyártók szemére vetik, hogy az elmúlt évtizedekben csak "reszelgették" a meglévő technológiákat és az elmúlt 100 évben gyakorlatilag nem történt érdemi előrelépés az autógyártásban. Ha abból indulunk ki, hogy még mindig nem a levegőben közlekednek a járművek, vagy hogy még mindig többnyire belsőégésű motorok hajtják az autókat, akkor jogos a kritika, de azért történt előrelépés, nem is kevés: jóval biztonságosabbak, takarékosabbak, csendesebbek és az elmúlt években pedig egyre könnyebbek is lettek az autók. Ez utóbbira jó példa, hogy a Ford egyik generációról a másikra több mint 300 (!) kilogrammot faragott le legnépszerűbb modelljének tömegéből. Utánajártunk, mi is történik az autók súlyával.
Nem tévedés: az elmúlt fél évtizedben 45%-kal csökkent a magyar háztartások devizahitel-tartozása. Igaz, rögtön hozzá kell tennünk: nem forintban, hanem devizában számítva. Aki ugyanis milliós nagyságrendű devizahitelt vett fel, annak a forintban számított tartozása nagy valószínűséggel most is magasabb, mint a folyósításkor kapott összeg. Ha fokozatosan is, most már forintban is apad azonban a háztartások devizahitel-tartozása, így a devizahiteles probléma (legalábbis a fizetőképes ügyfelek esetében) idővel egyre kevésbé igényel drasztikus kormányzati beavatkozást.
Valójában a kormány határozza meg, mennyit is ér a magyar Raiffeisen - ismeri el Heinz Wiedner, a társaság vezérigazgatója. Az osztrák tulajdonos két héttel ezelőtti döntése óta először a Portfolio.hu-nak beszél arról a bankvezér, miként lehet a tartós bizonytalanság állapotában is terveket szőni a banknál, mit gondol a magyar bankszektor Matolcsy György által jósolt átalakulásáról és a bankvezér kollégák őszinteségéről. Szavai alapján a tavaszi választások aligha vetnek véget a magyar gazdaságpolitika "szabadságharcának".
Csütörtökön jár le a MOL vételi opciója a CEZ birtokában lévő 7%-nyi MOL-részvénycsomagra, mely a lejáratot követően eladhatja a papírokat. Véleményünk szerint azonban a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a szerződést ismét módosítják, meghosszabbítva a lejáratot, mivel a MOL a tervezett upstream-akvizíciók előtt vélhetően nem erre szeretne pénzt költeni, a CEZ-nek pedig nem jönne jól, ha jelentős veszteségeket realizálna az ügyleten (30 000 forinton vásárolt be, a részvények jelenleg 14 000 forint alatt mozognak, persze időközben a CEZ-nek a részvényeken volt hozama). Ha azonban mégis eladásra kerül sor, meglátásunk szerint a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy a papírokat könyvépítés keretében értékesítik majd, melynek potenciális negatív hatásai rövid távúak lehetnek.
Több tényező alapján is azt mondhatjuk, hogy gyűlnek a viharfelhők a forint felett, ha a dollárral szembeni árfolyamról gondolkodunk. Éppen emiatt nem lenne meglepő, ha az előttünk álló hetekben akár jelentős emelkedést látnánk az árfolyamban, ami például a magyar autósoknak a dráguló üzemanyagok miatt rossz hír lenne.
Újabb híreket szivárogtatott a mára már kiürített, egykori minisztériumi épület lebontásával és a várható fejlesztésekkkel kapcsolatban a II. kerületi önkormányzat hivatalos lapja, a Budai Polgár. A terület hasznosítására létrehozott Millenáris Széllkapu Kft. pedig közzétett egy ötletpályázati kiírást is, amin bárki részt vehet. Információk szerint a gyors eredményt hozó robbantás helyett, egy 5-6 hónapig tartó bontással tűntetik el a területen található épületeket, amivel az önkormányzati választások környékén végezhetnek. Jóval lassabb lesz a munka, de kisebb (a politikai és a műszaki) rizikó. És most már az is biztosnak mondható, hogy nem lesz Mammut 3, ha esetleg ez még valakit lázban tartott volna.
Több mint egy évszázad alatt mindössze 0,7 °C-os hőmérséklet-emelkedést mértek Indiában, szemben a globális 1-2...
Az Európai Bizottság összeállított egy csomagot az egységes belső piac hatékonyabb, kevesebb adminisztrációval...
Adóoptimalizálás, folyamatosan finomított szabályozás, és ezt kísérő heves viták - sok szó esik ezekben a hetekben... 
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
2025 júniusától új lehetőséget kapnak a hazai kis- és középvállalkozások (KKV-k), hogy technológiai megújulásukkal...
Közeleg a jó idő, egyre többen kezdik tervezni a nyaralást. A K&H felmérése alapján már az is kiderült, hogy...
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
