Piacvezető nagyságú szolgáltatót építene a kormány a Posta-Takarék együttműködésből - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Németh Lászlóné nemzeti fejlesztési miniszter. Mivel indokolja a Magyar Posta negyedének eladását? Vesz-e év végéig még közműszolgáltatót az állam (megsúgjuk: igen)? Sikeresnek értékelik az e-útdíjat? Kibírja-e az ország a 2. rezsicsökkentést? Az interjúból minden kiderül.
Várhatóan november 2-án hirdetik meg a magyar biztosítók év végi kötelező biztosítási díjaikat. Az év közben biztosítást kötő ügyfelek esetében már egy ideje emelkedik az átlagos díjszint. A drágulás most hosszú évek után először az év végi kampányra is átragadhat, pénzügyi értelemben lélegzetvételhez juttatva a biztosítókat és a közvetítőket. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi várható a kötelező biztosítások terén a közeljövőben.
Észnél kell lennie az államnak az őszi devizakötvény kibocsátásnál. A bruttó adósságráta ugyanis annyira magas, hogy egy közepes méretű eladásból következő emelkedés már a tavaly év végi szintnél magasabbra tolná a mutatót. Hogy ez ne így legyen, azt az IMF-hitel előtörlesztése és az utolsó hónapok kötvénykibocsátásnak visszafogása is szolgálja. Igaz, az alaptörvényt még a növekvő államadóssággal sem sértenénk meg, mert a szakmailag pocsék adósságszabályunk annyira "gumiszerű". Így inkább politikai szempontból lenne kínos, ha az idén emelkedne az államadósság.
Az eladósodás előrehaladása visszaveti a gazdasági fejlődés ütemét, és ez az Unión belül különösen igaz a 2004 után csatlakozott országokra - állapítja meg elemzésében Szabó Zsolt, az MFB főmunkatársa. A szakértő számításai visszaigazolják azt a nézetet, mely szerint a 90% körüli adósságküszöböt átlépve különösen káros az eladósodás.
A KELER-csoport 2010 óta aktív részese a hazai szervezett energiapiaci folyamatoknak, és egyre fontosabb szerepet tölt be régiós szinten is. A Portfolio.hu Mátrai Károllyal, a KELER KSZF ügyvezető igazgatójával beszélgetett a társaság növekedési terveiről, és a hazai energiakereskedelem fejlődése előtt álló kihívásokról.
Azok a piaci meglátások, amelyek szerint az e heti, átmeneti jellegű, amerikai politikai alku időben későbbre tolhatja a Fed eszközvásárlási programjának lassítását, és így a jó feltörekvő piaci környezetben a Magyar Nemzeti Bank haladhat tovább a kamatcsökkentésekkel, többhavi mélypontra süllyesztették a különböző futamidejű forintalapú magyar állampapír hozamokat. Ezzel párhuzamosan - amint arról pénteken beszámoltunk - a forint az euróval és a svájci frankkal szemben három, míg a hanyatló dollárral szemben nyolchavi csúcsra erősödött.
A kormányváltástól napjainkig 380 ezer devizahiteles vett igénybe valamilyen állami segítséget, vagy szabadult meg más módon a hitelétől. A többség már élt olyan adóskönnyítő megoldással, amelyhez hasonlót most megint tervez a kormány. 170-170 ezren végtörlesztettek, illetve "árfolyamrögzítettek" kedvezményesen, ennél jóval kevesebben éltek a fizetésképteleneknek szóló megoldásokkal. Ha kevés áldozattal járó, célzott megoldást szeretne a kormány, ez utóbbiak továbbfejlesztésére helyezné most a hangsúlyt. Úgy tűnik azonban, most sem a bajban lévő (igaz, sok esetben felelőtlen) ügyfeleknek fog szólni az új csomag, hanem megint a fizetőképes többségnek.
Meglepő módon a fejlett világban lassabban, Afrikában és általában véve a fejlődő országokban viszont robbanásszerűen terjed a mobilbankolás. Utóbbiakban létfontosságú eszköz a bankolásban a mobiltelefon, hiszen itt szinte teljesen kiépítetlen a banki infrastruktúra. Magyarországon és a nyugaton a mobilbankolás inkább azokban az élethelyzetekben hasznos, amikor nincs idő PC-n vagy egy fiókban bankolni. Az értékpapír-kereskedelem is helyet követel magának a mobil felületen, emellett a hordható technológiák, például az okosórák is elláthatnak majd banki funkciókat, ha széles körben használatosak lesznek. Interjú Forrai Péterrel, az OTP Bank Elektronikus Banki Igazgatóságának ügyvezető igazgatója.
Tavaly év végén magasabb volt az államadósság-rátánk, mint korábban gondoltuk, az új GDP számok ugyanis feljebb tolták a mutatót. A friss adatok tükrében sem egyértelmű, hogy a gazdaság alapfolyamatai csökkenő adósságpályához vezetnek-e. A KSH napokban megjelent nemzeti számlák statisztikájából az is kiderül, hogy tavaly az idehaza keletkezett jövedelemhez képest 5,7%-kal tudtunk kevesebbet költeni azért, mert egy része külföldi gazdasági szereplők kezébe került.
Ma csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint az idei év eddigi részében átlagosan. Elméletileg nőtt volna tehát a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest számításaink szerint már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet. Úgy tűnik, a devizahiteles törlesztőrészletekben a készülő csomag nélkül is már elérkezett a fordulat.
Lekerült a napirendről a devizahitelek azonnali forintosítása, mert a forint árfolyamát vagy az MNB devizatartalékát rosszul érintette volna. Ehelyett az árfolyamgát továbbfejlesztésével mentesítené a kormány az árfolyamkockázattól a devizahiteleseket, csökkentve egyúttal a törlesztőrészleteket is. Többféle megoldás versenyez egymással, ezek közül forrásaink szerint valamiféle végtelenített árfolyamgát áll most nyerésre. Cikkünkben bemutatjuk, mit hozhat ez az adósoknak és a bankoknak.
Az elmúlt két és fél évben látványosan emelkedtek a bankolási költségek, az egyre magasabb díjakon keresztül a bankok jórészt az ügyfelekkel fizettetik meg az illetékterheket. A lakosság és a vállalatok egyre inkább megérzik a bőrükön a növekvő pénzforgalmi és tranzakciós költségeket, ennek ellenére alig változtattak átutalási szokásaikon. 2010 óta a maginfláció ötszöröse a pénzügyi szolgáltatások inflációja. Ez meglátszik a bankszektor növekvő díj- és jutalékbevételein is. Három év alatt 17, egy év alatt pedig 30 százalékkal nőtt a bankszektor pénzügyi szolgáltatásokból származó bevétele, ám a növekményt a költségvetésbe kell befizetniük.
Hosszú utat kell még bejárnunk, hogy azt mondhassuk, teljesítettük a küldetésünket az eurózónában - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Székely István, az Európai Bizottság igazgatója. A szakértő szerint bár a megszorítások hatásai lassan eltűnnek, az egyes országok magas eladósodottsága okozhat átmeneti turbulenciákat a piacokon. Csak úgy kerülhetjük el az újabb válságot, ha éberek vagyunk, és kritikus szemmel követünk minden új fejleményt a pénzügyi szektorban - véli Székely. A legnagyobb kérdés, hogy mikor és hogyan fogják vissza a világban a jegybanki stimulust, és ennek milyen hatása lesz a fejlett világra, illetve a feltörekvő és fejlődő piacokra.
Székely István Pál, az Európai Bizottság igazgatója az október 17-én megrendezésre kerülő Budapesti Gazdasági Fórumnak is előadója lesz.
Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztünk meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.
Idén áprilisban a három évvel ezelőttihez képest közel 35%-kal 5345 milliárd dollárra ugrott a globális devizapiaci forgalom - derült ki a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) világszinten legátfogóbb, közelmúltban közzétett statisztikájából. A japán jegybank végül éppen idén áprilisban bejelentett brutális pénznyomtatási programja bizonyára szerepet játszott abban, hogy a fő devizapárok közül a legnagyobb, 72%-os forgalomnövekedést a dollár/jen keresztnél mérte a BIS. Közben azonban az egyébként messze legnagyobb forgalmú euró/dollár devizakeresztnél "csak" 17%-os volt a forgalomnövekedés 2010 tavaszához képest. Az összesítés több igen érdekes folyamatra is rávilágít, így például arra, hogy a mexikói peso és a kínai jüan váltak a nyolcadik és kilencedik legkereskedettebb devizává, megelőzve olyan nagy fejlett piaci devizákat, mint a svéd és a norvég korona, amelyek három évvel ezelőtt még befértek a top10-be. A mi régiónkhoz sorolt devizák közül a forintnál és a lengyel zlotynál csak kis, a többieknél viszont hatalmas forgalomnövekedést láttunk az utóbbi három évben. A friss adatok alapján még egyértelműbbé vált, hogy a világ devizapiaci fővárosa London, így az is érthető, hogy a britek miért akarnak kimaradni a devizapiaci tranzakciókra is vonatkozó, 11 uniós ország által bevezetni tervezett illeték hatálya alól.
A bankok arcának tekintett bankfiókokhoz köthető költségek a kereskedelmi banki kiadások több mint felét teszik ki. Érzékeny kérdés a bankoknak a fiókok bezárása, pedig a hálózatok a fejlett világban fenntarthatatlanul nagyok. Magyarország ráadásul a bankfiókokkal leginkább ellátott országok közé tartozik. A digitális csatornák kihasználása mellett egyes túl jól ellátott országokat leszámítva mégsem a fiókok bezárására, hanem azok átalakítására lehet szükség.
A szélesebben értelmezett innovációs tevékenységekben a magyar teljesítmény az európai átlag harmada-negyede - mondja Békés Gábor, az MTA KRTK Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos munkatársa. Pedig Magyarország számára ez óriási lehetőség, hiszen a világgazdaságba integrálódott országok nyerhetnek vele a legtöbbet. Az általános vállalati tudás fejlesztésén túl az állam is tehetne azért, hogy ne így legyen: az üzleti környezet, ezen belül a speciális szolgáltatói infrastruktúra fejlesztése nagyon hasznos lenne.
Nyűgnek érzi a Matolcsy György által hátrahagyott, a kétharmados törvényben rögzített adósságcsökkentő képletet a kormány. A legújabb hírek szerint a nominális adósságra vonatkozó szabály térne vissza, épp ahhoz hasonlóhoz, amivel a kormány 2011-ben szakított. A költségvetési politika hitelessége szempontjából ez egyértelműen kínos fejezet, szépíti viszont a történetet, hogy a kormány belátta: lépnie kell.
Minden idők legerősebb értékesítési hónapját tudhatjuk magunk mögött a lakossági állampapírok terén, hiszen az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) ma közzétett adatai szerint szeptemberben 108,5 milliárd forinttal (!) természetesen új történelmi csúcsra (1567,4 milliárd forintra) nőtt az állomány. A legintenzívebben továbbra is a Kamatozó Kincstárjegyet veszik a magyar háztartások, ami részben továbbra is azzal a racionális magatartással függött össze, hogy a mélybe zuhanó banki betéti kamatok mellett ezzel az értékpapírral mintegy 1 százalékponttal több kamatot tudnak elérni a megtakarítók.
A válság 2008-as kitörése óta immár öt szűk esztendőt élt át a magyar bankszektor. Egyes bankok akár csődbe is mehettek volna, ha tulajdonosuk nem áll folyamatosan melléjük. A magyarországi nagybankokat az elmúlt fél évtizedben összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkével segítették meg külföldi anyabankjaik - derül ki a Portfolio.hu alábbi, friss gyűjtéséből. A teljes bankszektorban ez az összeg közel ezermilliárd forintra rúg, aminek nagy részét a magyar államnak kellett volna kifizetnie, ha a bankok többsége (amint manapság kormányzati célként hallani) hazai tulajdonban lett volna. A sorozatos tőkeemelések ellenére miért beszélhetünk mégis drasztikus anyabanki forráskivonásról? Cikkünkben e két, ellentétes előjelű folyamatot mutatjuk be röviden.
Afrika szívében, Kenya, Uganda és Tanzánia határain húzódik meg a kontinens legnagyobb édesvízi tava, a Viktória-tó....
Rengeteg cikk, sok alapos elemzés, és jó pár szép és erős gondolat a 10 év eredménye. Talán valami többet is létrehoztunk:...
A napi híreket, bejelentéseket, majd visszavonásokat követve nehéz értékelni, hogy milyen stratégia húzódik meg...
Furcsa banki csalásos esetekről számolt be a 24.hu ma. Ebben a cikkben arról irnak, hogy nem szokásos banki csalások...
Megjelent a Magyar Közlönyben a 2026-ban esedékes ünnepnapok, pihenőnapok és plusz munkanapok végleges listája. A... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahiteles ügyintézés: mit tehetsz most a banknál? Megosztó, de aktuális...
Sokáig nehezen nyelte le az átlagos európai kormány, még nehezebben hitte el az utca embere, hogy Kína már nem másol... 
Fellélegezhetnek az állattenyésztők?
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
