• Megjelenítés

Elemzés

Olcsóbb forrást és ingyenreklámot kap a magyar állam - Interjú

Az elmúlt hónapokbeli bemutató rendezvényeken már 30-40 ezer kínai és vietnami állampolgár ismerkedett meg a magyar befektetési célú letelepedési programmal, közülük mostanáig több mint 320 befektető regisztrált a programba és év végéig összesen 400-500 regisztrált befektető várható - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Lian Wang. A letelepedési kötvényhez kapcsolódó speciális értékpapírt kibocsátó Hungary State Special Debt Fund (HSSDF) vezérigazgatója többek között azt hangsúlyozta: idő kell még ahhoz, hogy a tényleges befektetői érdeklődést jobban lássuk, másrészt a program sokkal többről szól, mint hogy a magyar állam a jelenlegi piaci kamatnál 1,5 százalékkal alacsonyabban jut öt éves devizaforráshoz. Jelezte ugyanis, hogy minden kínai, illetve vietnami ügyfelük kap egy olyan listát, amelyen a potenciális magyarországi befektetések vannak rajta, így a program népszerűsítése a magyar és az ázsiai gazdasági kapcsolatok erősítéséhez is hozzájárul. Ilyen értelemben tehát ingyenreklámot is kap Magyarország, hiszen ázsiaiak egyre szélesebb rétege ismeri meg például a Tokaji nevet, illetve az ország kultúráját és történelmét.

Lian Wang a beszélgetés során azt is hangsúlyozta, hogy a HSSDF kajmán-szigeteki bejegyzése teljesen szokványos a kínai befektetési alappiacon, illetve az a 40 ezer eurós díj, amelyet a náluk regisztrálóktól elkérnek, a lehetséges díjak alsó határát jelenti. A vezérigazgató úgy látja: a magyar letelepedési program legnagyobb előnye, hogy nincsenek hozzárendelve plusz befektetési követelmények, azaz a pénz közvetlenül a magyar államhoz áramlik, így kizárhatók a visszaélések.

Burkoltan beismerte vereségét a kormány

Az őszre tervezett nagyobb méretű devizakötvény-kibocsátás fényében szinte biztosra vehető, hogy az idei év végén magasabb lesz a GDP-arányos államadósság, mint tavaly év végén. A Nemzetgazdasági Minisztérium közvetetten ezt ismerte el a Portfolio.hu-nak küldött válaszában. A tárca azonban nem aggódik az alkotmányba foglalt adósságszabály megsértése miatt, jól jön ugyanis a gumiszabály.

Ömlik Matolcsy hitele - Történelmi csúcson a kötvényállomány

Minden idők legmagasabb szintjére, 5000 milliárd forint fölé kapaszkodott a kéthetes MNB-kötvények forgalomban lévő állománya a mai tender eredményei alapján. Mivel szeptember vége óta bő 700 milliárd forinttal, azaz drasztikusan nőtt az állomány, így - ismerve a folyósítás ütemét - joggal feltételezhető, hogy a fejlemény nagyrészt a jegybank Növekedési Hitelprogramjának első szakaszával, az abból származó nagy likviditástöbblet bankrendszeri lecsapódásával függ össze. A hatalmas változás egyúttal azt is jelenti, hogy a jegybanknak egyre nagyobb kéthetes kötvényállományra kell fizetnie az alapkamatot, igaz, annak mértéke egyre alacsonyabb.

Így hullik darabokra Matolcsy modern műve

A korábbi óvatos észrevételekhez képest kezdenek egyre konkrétabb formát ölteni a hazai költségvetési szabályozással kapcsolatos szakmai bírálatok. Az Állami Számvevőszék napokban megjelent tanulmánya például egyenesen darabokra szedte a létező szabályozást, és új alapokra helyezné a fiskális fegyelem biztosítását. Ennek kapcsán érdemes áttekinteni, mi vezetett a sokak által előre megjósolt kudarchoz.

Tőzsdén a Twitter: új sztárpapír, vagy lufi születik?

A Facebook tőzsdére lépése óta a legnagyobb érdeklődéssel övezett részvénykibocsátás készülődik a technológia szektorban: ha minden a tervek szerint alakul, csütörtökön megkezdődhet a kereskedés a Twitter részvényeivel. Méretét tekintve a Google-höz hasonló részvénykibocsátásra készül a mikroblog-szolgáltató, amivel bekerül a legnagyobb internetes IPO-k közé. Még élénken él mindenkiben a 2000-es évek eleji internetlufi, illetve a Facebook tőzsdei pályafutásának nehéz első hónapjai, ami óvatosságra inti a befektetőket. Nem vitás, hogy hatalmas növekedés előtt áll a Twitter, viszont a részvények drágák a szektortársakhoz képest és intő jel, hogy a vállalat még nem termel nyereséget.

Megérkeztek a brüsszeli számok - Jó hír a kormánynak? (2.)

Az Európai Bizottság kedden közzétett őszi prognózisa szerint Magyarország költségvetési hiánya idén 2,9%-on alakulhat, jövőre pedig 3%-ra emelkedhet a deficit. 2015-re 2,7%-os hiányt jósol a Bizottság. A fő számok elsőre kedvező üzenetet jelentenek a kormány számára, ezek szerint ugyanis az Európai Bizottság nem aggódik a költségvetési hiány elszállása miatt és a fontos 3%-os küszöbérték alá várja a magyar deficitet az elkövetkező években (vagyis a túlzotthiány-eljárás újraindulása távolról sem fenyegeti az országot). Rámutat azonban a kockázatokra és felhívja a figyelmet arra, hogy a tartalékok jelentős részének el nem költésére van szükség jövőre, hogy 3%-ra teljesüljön a hiány. Az Eurostattal folytatott elszámolási vita pedig még befolyásolhatja a 2013-as egyenleget.

Tanuljunk a válságból, ne hagyjuk a tüzet terjedni

A válságok máig velünk élnek és ciklikusan recesszióba taszítják a világot, de feltétlenül így kell-e ennek lennie? John Maynard Keynes gondolataiból kiindulva arra juthatunk, hogy a koordináció bukása és a várakozásokkal kapcsolatos probléma az, ami mindennek a kiinduló pontja. Ezek ugyanakkor nem biztos, hogy kiiktatható problémák, ám nem jelenti azt, hogy ne lehetne őket a mai helyzetnél ésszerűbben kezelni. Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász szerint nem hagyatkozhatunk a Greenspan-féle utólagos takarítás módszerére, jobb ötlet volna a tüzek terjedését megakadályozni, mint utólag oltani. Ehhez pedig sokszor érdemes más tudományok eszközeit megvizsgálni és elgondolkozni például azon, hogy a gazdasági rendszerek esetében elképzelhető-e a modularitás. Arrow segítségével most az alapoktól a legújabb Nobel-díjjal kitüntetett elméletekig jutunk és olyan kérdéseket is áttekintünk, mint a túl nagy tőkeáttétel szerepe a pénzpiaci fertőzésekben.

Kenneth Arrow október végén a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon és az alábbiakban az előadása, illetve az azt követő vele folytatott beszélgetéseink alapján foglaljuk össze a Nobel-díjas tudós gondolatait. A cikksorozat első részét az alábbi linken olvashatják el:

2013.11.03 14:00 Vissza az alapokhoz - a közgazdaságtan egyik alapítójának gondolatai

Miért kapott ekkora pofont az euró?

Múlt héten mintegy 2,5%-kal esett az euró a dollárral szemben főként a csütörtök-pénteki intenzív mozgások nyomán, ami annak ellenére alakult így, hogy a Fed szerda este még azt jelezte: kitart a teljes ütemű amerikai pénznyomtatási program mellett. A dollár múlt heti látványos erősödése, illetve az euró esése mögött mind technikai, mind fundamentális tényezők szép számmal meghúzódtak és könnyen lehet, hogy egy hosszabb trend elindulását látjuk.

Vissza az alapokhoz - a közgazdaságtan egyik alapítójának gondolatai

A legújabb nagy gazdasági világválság pusztán öt éve volt és azt követően sokan jutottak arra a következtetésre, hogy a közgazdaságtanban vissza kell térnünk az alapokhoz, mert egyszerűen nem értjük mitől vannak folyamatosan válságok. Meg kell néznünk, hogy pontosan mi a szerepe az információnak a gazdaságban, miként hat ránk. Meg kell tudnunk, hogy a mostani árak és a rájuk vonatkozó várakozások milyen viszonyban vannak egymással. Át kell néznünk az innováció szerepét is és elgondolkozhatunk, hogy pontosan miért is életképtelen a szocializmus. Mindebben most Kenneth Arrow, Nobel-díjas közgazdász lesz a segítségünkre, aki a Rajk László Szakkollégium meghívására járt Magyarországon a múlt héten. A diákok által tiszteletbeli Neumann-díjjal kitüntetett professzor előadásában az alapoktól a legfrissebb Nobel-díjas közgazdasági elméletekig jutunk, amit két részben foglalunk össze.

A következő epizódot holnap olvashatják el a Portfolio.hu-n, amiben arról lesz szó, hogy mik is a tanulságok mára nézve Arrow szerint és hogy miért érdemes néha más tudományterületek megoldásait vizsgálni, ha baj van.

2013.11.04 11:20 Tanuljunk a válságból, ne hagyjuk a tüzet terjedni

BCG: hibrid rendszer segíthetne a rezsicsökkentésen

Habár a Magyarországon végrehajtott rezsicsökkentési lépések nem feltétlenül a fenntarthatóság irányába mutatnak, a hazai programnak is vannak olyan elemei, amelyeket érdemes lehet alkalmazni a fogyasztói árak féken tartása céljából. A gázipar helyzetéről, az Európát bejáró "rezsidémonról" és az energetikában történő állami szerepvállalásról beszélgettünk a BCG-nél Varga Ferdinánddal (Partner) és Kotnyek Balázzsal (Principal).

MTelekom: az energiakereskedelem csak a kezdet

A Magyar Telekom 2010-ben hozott vérpezsdítést a hazai energiaellátásba, amikor szabadpiaci kereskedőként fix kedvezményeket kezdett kínálni lakossági ügyfelek részére is. A Portfolio.hu Pataki Róberttel, a társaság üzletfejlesztési vezérigazgató-helyettesével beszélgetett a rezsicsökkentésről, a MOL-lal kötött együttműködésről, digitális otthonokról és a csoport energiapiaci terveiről.

Lehetne adómentesen is, mégsem azt szeretjük

Az adómentes kör leszűkülése mellett továbbra is jelentős megtakarítást érhetnek el a foglalkoztatók a béren kívüli juttatások alkalmazásával, évi 150 ezer forintos keret biztosítása 60 ezer forinttal kevesebb költséggel biztosítható, mintha bérként fizetnék ki ugyanezt az összeget. A legnépszerűbb juttatási forma továbbra is az Erzsébet-utalvány és a SZÉP-kártya, az adómentesen adható juttatások népszerűsége nem futott fel. Nagy változásokra az eddig benyújtott javaslatok szerint 2014-ben sem kell számítanunk.

Budapest két Rózsadombja - A luxus és a falu

Vélhetően többen tapasztalták már, hogy számtalan, jellemzően vidéki, avagy pesti lakó Budát azonnal a Rózsadombbal, a Rózsadombot pedig a fényűzéssel azonosítja. "Hol laksz?" "Budán." "A Rózsadombon?" - zajlott már le ez a párbeszéd kismilliószor az országban. A dolog nyilván érthető, és talán azok is érzik a túlzást benne, akik ezt feltételezik, ám a jelenség ettől még létezik. Persze Budapest egyes városrészeit sokszor még az ott lakók sem ismerik igazán, így nem is csoda, ha az egyszerűség kedvéért sokszor, sokan általánosítanak. Ám van Budapesten olyan is, aki bizony a Rózsadombon él, de közel sem azon, amivel a luxust és a fényűzést azonosítják. Budapesten ugyanis két Rózsadomb van. Egy Budán, a II. kerületben, egy pedig Csepelen, Csepel-Rózsadomb. Lássuk, miben különbözik egymástól Budapest két Rózsadombja.

Devizahitelek: Varga nemet mondott a bankoknak (2.)

A Magyar Bankszövetség pénteken benyújtott javaslatai Varga Mihály szerint nem orvosolják a kormány által a devizahitelesek megsegítésében legfontosabbnak tartott két problémát, ezért a kabinet november elején az Országgyűlés elé terjeszti a devizaadósok megsegítésére szolgáló saját javaslatait - közölte a nemzetgazdasági miniszter hétfőn az MTI-vel. Pedig mint kiderült, a Bankszövetség csomagja 20 százalékkal csökkentené a törleszőrészleteket, és néhány gesztus értékű javaslatot is tartalmaz. Ilyen lenne a kilakoltatési moratórium egy hónapos előrehozatala, és a fél millió forint alatti követeléseknél a végrehajtásoktól való eltekintés. Az OTP részvényárfolyama a hírek hatására 1 százalékkal csökkent, a piac egy ennél is brutálisabb devizahiteles mentőcsomagtól tarthat.

Az agyelszívás Magyarországon is tombol

Az infokommunikációs szektor a magyar GDP mintegy 12 százalékát adja, ezért cseppet sem elhanyagolható problémát jelent az iparágban tapasztalható "agyelszívás". A munkaerő elvándorlásának megakadályozásáért, a jól képzett informatikusok megtartásáért sokat kell tennie a hazai ICT-szektornak. Az informatikai oktatás színvonala megfelelő, de a gyakorlati tudás megszerzését gyakornoki programokkal is támogatni kell. A jó ötletek felkarolása és a folyamatos innováció is kulcsfontosságú a magyar gazdaság versenyképességének javításában - fejtette ki Rékasi Tibor, a T-Systems nemrégiben kinevezett vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjúban.

Megint eldurrant egy Bitcoin-lufi - Mi áll a háttérben?

Feltalálása óta hullámvölgyek és hegycsúcsok övezik a Bitcoin történetét, az elmúlt hetekben újra egy Mount Everestet hozott létre a digitális arany árfolyama. Mindenkori csúcsát megközelítve alig három hét alatt 230 dollárig ralizott a legkedveltebb virtuális pénz, a lufi azonban úgy tűnik megint kipukkant: jelenleg már csak 190 dollár körül jár a BTC jegyzése. A Silk Road FBI általi lerohanása újra a figyelem középpontjába helyezte a Bitcoint: a digitális arany új hívei repíthették egekbe az árfolyamot. A kínaiak is ráleltek a BTC-re, ami ugyancsak a buborék kialakulását segítette. Mi történt a Bitcoinnal?

Devizahitelesek és bankok: megkezdődött a nagy visszaszámlálás

November 1-jén, vagyis pénteken lejár a bankoknak adott határidő a devizahitel-szerződések módosítására. Mivel tömeges szerződésmódosításról nem lehetett hallani az elmúlt hetekben, november első napjaiban a saját devizahiteles törvényjavaslatát nyújthatja be a kormány az Országgyűlésnek. Az új konstrukció a hírek szerint "továbbfejleszti" az eddig működő árfolyamgátat, amely közel 20 milliárd forintot hagyott eddig végleg 160 ezer devizahiteles zsebében. Az alábbiakban összefoglaljuk a programot, amely gyűjtésünk szerint a Raiffeisennél és az Axánál volt a legnépszerűbb.

Dőlnek a magyar rekordok: egyéves mélyponton a csődkockázat

Egyéves mélypontra esett a magyar állam kiemelten figyelt csődkockázati mutatója éppen azon a napon, amikor az S&P a gyenge gazdasági növekedési kilátásokra és részben emiatt a magasan beragadó államadósság rátára figyelmeztetett. Közben a rendkívül jó külpiaci légkör, és a Magyar Nemzeti Banktól várt további kamatcsökkentések hatására a 3 éves forintalapú államkötvény hozama újabb történelmi mélypontra süllyedt és ennek közelében jár már az 5 éves papírunk hozama is. A meredek hozamcsökkenés ellenére azonban az ebből a papírból levezethető forint kockázati prémium továbbra is pozitív tartományban jár és részben ez adhat magyarázatot arra, hogy a forint miért tud fokozatosan erősödni az utóbbi hetekben. Egyébként nemcsak a forint-, hanem a devizaalapú magyar államkötvény hozamok is meredeken csökkennek részben a jó külpiaci légkör, részben a javuló magyar csődkockázati megítélés hatására. Az, hogy a dolláralapú kötvényhozamaink is süllyednek, jól jön a következő hetekben esélyes újabb magyar dollárkötvény kibocsátás szempontjából is, igaz a 10 éves papír másodpiaci hozama még mindig 5% felett jár.

Megvan, mikor mond ítéletet Brüsszel

Eddig a kormány elképzelései szerint zajlott a 2014-es költségvetés vitája és elfogadásának folyamata. A kormány minden lehetséges fórumon hangoztatja a fő üzenetet (a rezsicsökkentés költségvetése) és legfontosabb intézkedéseit (családi adókedvezmény kiterjesztése, pedagógus béremelés, rezsicsökkentés folytatása), de nyomban meg is nyugtat mindenkit, hogy nem készül választási költségvetés. A befektetők egyelőre nem is aggódnak a "leplezett lazítás" miatt, a deficit ugyanis 3 százalék alatt marad. Ezt a nyugalmi állapotot kavarhatja fel az Európai Bizottság november 5-én, amikor is közzéteszi őszi prognózisát Magyarországra vonatkozóan is. Előzetesünkben megmutatjuk, mire érdemes figyelni.

Na most akkor csökkent-e az államadósság?

Folyamatosan érkeznek hírek és politikusi értékelések arról, hogy miként is áll az államadósság elleni harc Magyarországon. Legutóbb éppen ma jelentette be Orbán Gábor, a Nemzetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtitkára, hogy Magyarország GDP-arányos adósságrátája három év alatt több mint 4 százalékponttal csökkent. Ez az állítás azonban ezer sebből vérzik. Hogy is állunk tehát az államadóssággal?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Közeleg az újabb pusztító háború? – Kiadta a figyelmeztetést a hírszerzés
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility