Elemzés

Nem elég, hogy éheznek...

Indiában súlyos problémák vannak, és most nem csak az éhezés szörnyűségeire gondolunk, hanem az ország aktuális gazdasági problémáira is. Olyan az egész mintha a történelem ismételné önmagát Indiában, az 1990-es évek válsága ugyanis nagyon hasonló jeleket mutatott. A növekedés megfeleződött, az infláció az egekben és egyre több rúpiát kell adniuk egy dollárért. A kormányzat a jelek szerint a régi módszerekhez próbált nyúlni, mint például a tőkekorlátozások bevezetése, ez azonban nem tűnik úgy, hogy működne. Átfogó reformokra és fiskális konszolidációra volna szükség, ami az IMF kutatásában bemutatott kimenet szerint bár fájna, de idővel helyre rázhatná az országot. Persze sok múlik majd azon, hogy miként alakul a világgazdasági környezet. Jelenleg rendkívül kedvezőtlenül, a rossz makromutatókkal rendelkező feltörekvő országoknak pedig nincs kegyelem. A rúpia csak ma négy százalékot gyengült.

Költekezik és kockáztat a kormány

Érzékelhető fordulat figyelhető meg a kormány költségvetési politikájában június óta, vagyis amióta megszűnt a túlzottdeficit-eljárás Magyarországgal szemben. Döntéseivel és kilátásba helyezett intézkedéseivel lazításba kezdett. A szűk mozgástér fényében érdekes lesz, hogy a elengedi-e a gyeplőt a kormány a jövő évi költségvetésben. Mindeközben nem feledkezhet meg a kormány az Európai Bizottságról sem, Brüsszel ugyanis novemberben friss véleményt mond hazánk kilátásairól.

Devizahitelek: kiderült, hogy jött ki a 30-40 milliárd az MNB-nek

A Portfolio.hu-étól eltérő feltételezésekkel élt az MNB, amikor 30-40 milliárd forintra becsülte az általa tegnap javasolt devizahiteles csomag éves költségét. Számításaink szerint adottnak vették az árfolyamgát éves költségét 100%-os részvételi arány mellett, ami közel 50 milliárd forint. Az MNB által említett évi 30-40 milliárd forint ehhez adódik hozzá, ami csak a rögzített árfolyam feletti tőketörlesztések elengedéséhez lenne elég. A kamatok elengedésének költségeit tehát valószínűleg figyelmen kívül hagyták, mondván: ezeket a bankszektor és az állam már az előző árfolyamgáttal felvállalta. Mivel az árfolyamgátban jelenleg a jogosult hitelek közel fele vesz részt, az MNB ötletének teljes többletköltsége a mostanihoz képest valójában 55-65 milliárd forint lenne. A program a működő árfolyamgát költségeivel együtt így több mint évi 80 milliárd forintba kerülne az államnak és/vagy a bankszektornak.

Csúnyán elintézte a kormány a bankokat

A Magyar Nemzeti Bank adott a bankoknak, a kormány viszont elvett tőlük, a végeredmény pedig csúnya lett. Durva egyszerűsítéssel így is értékelhetők a bankszektor PSZÁF által közzétett második negyedévi eredményadatai, hiszen:

• Az alapkamat, a betéti kamatok és a forrásköltségek csökkenésének köszönhetően nőtt a bankok kamateredménye
• A kormány viszont közel 75 milliárd forintos egyszeri különadóval terheli őket, amelynek nagy részét a második negyedévben könyvelték el a bankok
• Összességében közel 50 milliárdos veszteséget szenvedtek el a három hónap alatt a részvénytársasági hitelintézetek az év elejinél jóval nagyobb céltartalék-képzés mellett, miközben
• Hiteleik visszaesése mellett most már betéteik is zsugorodásnak indultak, tőkehelyzetük viszont tovább javult.

Lépéskényszerben Vargáék - Mi a megoldás a Dunaferr-ügyben?

Úgy tűnik, hogy a kormány minden erejével azon van, hogy valamilyen formában megmentse a dunaújvárosi vasműt. Ezzel azonban egyúttal az eladó fél kerül előnyösebb pozícióba, az orosz tulajdonosok diktálhatják a feltételeket. Távolról sem biztos még ugyanakkor, hogy a tulajdonos megválik a Dunaferrtől, több szempont miatt is rendkívül értékes számára a magyar gyár. Tóth László korábbi vezérigazgató ennek kapcsán úgy véli, hogy a vasmű vesztesége csak játék a számokkal. Éppen ezért egy kompromisszumos megállapodás lenne célszerű és nem is kell olyan messzire menni Európában, hogy ilyet találjunk. Közben viszont az idő sürget, mivel az 1-es kohó felújítása várhatóan tovább húzódik, ami csak fokozza a bizonytalanságot a gyár újabb 3-4 ezer munkavállalója körül.

Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy a felek milyen pozícióból vágnak neki a tárgyalásoknak és milyen kimenetelek lehetségesek.

Egyre cikibb az Abercrombie - Már csak a hajléktalanok hordják?

Csak a cool és szép embereknek adjuk el a ruháinkat! Csak csinos és jóképű eladókat foglalkoztatunk, mert ők azok, akik bevonzzák a szép embereket az üzleteinkbe! Ilyen, és ehhez hasonló kijelentésekkel veri ki a biztosítékot a világ több országában még mindig nagyon népszerű ruházati cég, az Abercrombie & Fitch vezére Mike Jeffries, nem is rejtve véka alá, hogy nem szeretnék, ha öreg vagy kövér emberek hordanák a ruháikat. Ez a stratégia eddig bejött, a vállalat nem csak Amerikában, de Európában és Ázsiában is terjeszkedett, az üzletnyitásokat a legújabb iPhone megjelenéséhez hasonló hisztéria követte. Az elmúlt hónapokban azonban valami megváltozott, a céget több támadás is érte, sokan úgy gondolják, egyre cikibb Abercrombie ruhákat hordani és ez már a vállalat számain is meglátszik.

Egekben a hozamok, zuhannak a devizák - Ördögi kör indult?

Az amerikai jegybank tegnap este közzétett kamatdöntési jegyzőkönyve után ma délelőtt több mint kétéves csúcsra emelkedett a 10 éves amerikai, másfél éves csúcsra pedig a német államkötvény hozama és a kötvénypiaci hozamemelkedés más fejlett országokban (más futamidőkön) is tetten érhető. Ez egyre nagyobb nyomást helyez a korábban nagyon vonzó feltörekvő piaci eszközosztályokra, tőkekiáramlást indítva el. Ez pedig leginkább azoknál a devizáknál okozott zuhanást, amelyek gazdasága egyébként is jelentős külső egyensúlyi problémákkal küzd. Ahhoz, hogy az egyes országokban látott zuhanó devizát a jegybankok meg tudják állítani, fejlett államkötvények eladására is kényszerülhetnek, ami ezek hozamát még tovább emelheti, ez pedig egyfajta ördögi kört idéz(het) elő a feltörekvő piacok számára. Öröm az ürömben, hogy a fejlett vezető országokban látott hozamemelkedés eddig az eurózóna perifériáján nem okozott drámai mozgásokat, de egy három héten belüli esemény ezt könnyen kiválthatja.

Itt a devizahiteles csomag - Sírjunk vagy nevessünk?

A Portfolio.hu úgy értesült, jelen állás szerint alapvetően kétféle forgatókönyvről tárgyalhatnak a kormány és a bankszövetség képviselői a jövő kedden sorra kerülő találkozójukon. Az egyik elképzelés szerint egyszeri aktussal forintosítják majd a devizaalapú lakáshiteleket, és hogy ezzel rövid távon is jól járjanak az adósok, némi tőke- és/vagy kamatkedvezményt adnak hozzá nekik. A másik elképzelés néhány éven belül, fokozatosan változtatná át forintalapúvá a devizahiteleket. Mindkét megoldás hátránya, hogy nem igazán radikális a devizahiteles probléma kezelésében, előnyük azonban, hogy egy múlt héten napvilágot látott, információink szerint gyorsan elvetett ötlethez képest valamivel kisebb pénzügyi áldozatot követelnének meg a bankszektortól és az államtól.

Súlyos milliárdokat menekített a magyar lakosság biztosításba

Látszólag megtáltosodott a magyar biztosítási piac a második negyedévben: az elmúlt három év gyatra teljesítményét feledtetve 11,3%-kal növekedett a biztosítótársaságok díjbevétele. Az átlag azonban most is elfedi a valóságot: a növekedés 80%-a öt biztosító egyszeri díjas életbiztosításából, a maradék nagy része pedig egyetlen biztosító vagyonbiztosítási teljesítményéből származott. Újdonság ugyanakkor, hogy az első helyen megelőzte a Generali-Providencia az Allianzot, valamint növekedni kezdett a kötelező biztosítások díjbevétele, igaz, ez megint csak csalóka változás.

Csak idő kérdése, hogy a Bitcoin elsöpri a pénzügyi rendszert?

A pénzügyi válság kitörése után, 2009-ben a Bitcoin feltalálásával kiszabadult a szellem a palackból: az emberiség többé már nem fogja elfelejteni, hogyan kell egy központi felügyelet nélküli virtuális pénzt létrehozni. Blummer Tamás Bitcoin szakértő szerint csak idő kérdése, hogy a pénzügyi rendszer jelenlegi formáját mikor söpri el a virtuális szuperpénz. A szakértő 16 éves bankári pályafutását adta fel saját Bitcoinnal foglalkozó szoftverfejlesztő vállalkozása megalapításáért, amely a közönséges cégeket hivatott összekötni a BTC-hálózattal. A már valódi készpénz formában is létező "digitális arany" sikertörténete még nem fejeződött be, hanem éppen csak elkezdődött? Jönnek a következő Bitcoin lufik? Lehet-e a BTC-t hamisítani? Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ.

Váratlan kijelentést tett Varga - Mi lesz ebből?

Hirtelen gondolta meg magát a kormány a Dunaferr visszavásárlásának ügyében. Döntését valószínűleg az vezérelte, hogy nem szeretné, hogy 1500 ember veszítse el a munkáját Dunaújvárosban és környékén. Ez ugyanis új munkahelyek hiányában az egész térséget kilátástalan helyzet felé sodorná. Ha az orosz tulajdonost meg is győzi ajánlatával, nehezebb dolga lesz megbirkózni a szenvedő acéliparral.

Súlyos számok: ezen bukhatnak nagyot a devizahitelesek

Miközben egyre több devizaalapú jelzáloghitellel csúsznak meg a családok, egy másik veszély sem múlt el a fejük fölül: nagyon magas azok aránya, akiknél még ma is nagyobb a tartozás összege, mint a lakás piaci értéke. Ez különösen épp a fizetésképtelenség beállta esetén veszélyes, hiszen még a lakás értékesítését követően is marad a banknak követelése. Az ily módon veszélyben lévő adósok pontos aránya nem ismert, az MNB e héten közzétett adataiból viszont annyi kiderült: a devizaalapú lakáshitelek 55%-a esetében haladja meg a tartozás a lakás piaci értékének 90%-át. A devizaalapú szabad felhasználású hitelek esetében ez az arány 36%.

Beszédes számok: ezért kell valójában devizahiteles csomag

Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.

Keserédes meglepetés a CIG Pannóniától (2.)

A pénzintézetek napja a mai: az OTP után ma reggel 7 órakor a CIG Pannónia jelentett, a kora esti piaczárás után pedig majd az FHB fogja közzétenni második negyedéves gyorsjelentését. Ami a biztosítót illeti, ha kicsit is, de ismét nyereséges lett a társaság (hasonlóan 2012 negyedik negyedévéhez), felülmúlva az elemzői várakozást.

Fontosabb részletek:
- Magyar számviteli szabályok szerint ismét nyereség, szemben a veszteségről szóló elemzői várakozással (IFRS szerint még veszteséges negyedév)
- Visszaeső díjbevételek és nagyon gyatra értékesítési eredmények
- Csökkenő szerzési és igazgatási költségek, amelyek szintén hozzájárultak a javuló eredményhez.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?

Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.

Jelentett a MOL - Nem ettől fog elszállni az árfolyam

Az elemzői várakozások fényében felemás eredményeket közölt a MOL ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében, a fajsúlyosnak számító upstream szegmens egyszeri tételektől tisztított üzemi profitjának a konszenzustól való 5%-os elmaradása kisebb csalódásként értékelhető, ugyanakkor a downstream szegmensben sikerült jelentősen felülmúlni a várakozásokat.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- az egyszeri tételektől és készletátértékelési hatástól megtisztított EBITDA jelentős visszaesést mutatott a tavalyi hasonló időszakhoz képest;
- a húzóerőnek számító kutatás-termelési szegmens üzemi eredménye több mint 30%-kal csökkent, részben az alacsonyabb kitermelési volumen, részben a csökkenő realizált szénhidrogén árak következtében;
- a finomításnál jelentősebb negatív tétel volt a készlet átértékelés az olajárak csökkenése miatt, azonban ettől a hatástól eltekintve is komolyabb év/év alapú romlás látszik az üzemi szintű teljesítményben...
- ... amit a szűkülő termék árrések mellett részben a Brent-Ural különbözet csökkenése magyarázhat;
- a negatív hatásokat tompítani tudta a szegmensben a továbbra is zajló hatékonyságnövelés, valamint a növekvő értékesítési volumen;
- a petrolkémiai tevékenység a korábbi negyedévhez hasonlóan most is nyereséges volt (az egyszeri tételek és készletátértékelési hatás nélküli EBITDA szintjén),
- a gáz üzletág eredménye enyhén javult az FGSZ gyenge teljesítménye mellett is, a Prirodni Plin vesztesége csökkent a bázisidőszakhoz képest;
- az eladósodottság enyhén mérséklődött, továbbra is bőven a komfortzónában van.

Bár némely profitsorokon sikerült pozitív meglepetést hoznia a várakozásokhoz képest a MOL-nak, összességében úgy véljük, hogy nem a ma közzétett gyorsjelentés lesz az, ami az elmúlt hetekben jellemzően gyengélkedő MOL részvények piacán tartósabb fordulatot hoz. A papírok árazása ugyan továbbra sem számít elrugaszkodottnak, a rövid távú katalizátorok egyelőre hiányoznak. Az elmúlt hetek fejleményei nyomán pedig a befektetők egyre fontosabb kockázati tényezőként tekinthetnek a MOL-INA ügyre, a hazai olajtársaság és a horvát kormány közti patthelyzet esetleges elhúzódása egyértelműen kedvezőtlen lenne, és érdemben visszafoghatná a részvények teljesítményét.

Jön a válság, már csak az a kérdés, mikor

Az eurózóna adósságválsága egyre mélyül, a krízis elkerülhetetlen - állítja két neves közgazdász. Pierre Pâris, a Banque Pâris Bertrand Sturdza vezérigazgatója és Charles Wyplosz, a The Graduate Institute Geneva professzora öt lehetőséget vázolnak fel az adósságválság megfékezésére. Szerintük a leginkább reális és hatékony megoldás egyfajta sajátos csődesemény, ahol az EKB monetizálja az adósságot.

Kell-e nekünk a szieszta?

Sok érv szól az ebéd utáni pihenő bevezetése mellett. A fiziológiai előnyöket azonban látványosan csökkenti a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedés, amit figyelembe véve már egyáltalán nem biztos, hogy a szieszta bevezetésével jól járnánk.

Nem jön ki a matek - kényelmetlen tények a gazdaságról, 2. rész

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Ennek lehetőségét mérlegeltem, illetve a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket próbáltam megválaszolni írásom első részében, rámutatva, hogy az 50%-os küszöb fenntartása mellett a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve. A kormányfő másik számszerű üzenete úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. Jelen írásban azzal foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentésnek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90%-át.

Nem jön ki a matek - "kényelmetlen" tények a magyar gazdaságról

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét. A két részes írás második fele itt olvasható.