• Megjelenítés

Elemzés

Fogy a bankok türelme Orbánnal szemben

A végtörlesztés, az árfolyamgát, a rendszerben hagyott különadók és a megemelt tranzakciós illeték tetejébe egy újabb devizahiteles mentőcsomag terhét kapják a nyakukba a Magyarországon működő pénzintézetek. Különösen a külföldi tulajdonú, egyébként is tőkehiánytól szenvedő pénzintézetek vezetői viselik ezt nehezen, az elmúlt hetekben sorra fakadtak ki a bankvezérek. Az újabb devizahiteles csomag akár több száz milliárd forintos veszteséget is okozhat a bankszektornak, ebben az esetben több bank újabb tőkeemelésre kényszerülhet. A tárgyalások folynak a Bankszövetséggel az ügyben, de nem túl bíztató a bankok számára, hogy Rogán Antal szerint ősszel érdemi lépéseket tesznek, ha van megegyezés, ha nincs. Friss számításaink szerint, ha minden teher a bankokra hárulna, a devizahitelek kivezetése akár 600 milliárd forintba is fájhat a pénzintézeteknek.

A pesti tőzsdén landolhat a Wizz Air - Rossz hír a Telekomnak?

A korábbi hetek fejleményei alapján egyre közelebbinek tűnik a Wizz Air részvényeinek tőzsdei kibocsátása, erről egyelőre sokat nem tudunk még, intézményi befektetők azonban megkeresésünkre elmondták, elképzelhető és indokolt forgatókönyv lehet a papírok budapesti tőzsdére való bevezetése. Az eddigi információk alapján kapitalizáció tekintetében a Wizz Air a nagyobb magyar papírok között lehet (megelőzve az Egist), ezek alapján pedig többek között felmerülhet a kérdés, hogy a részvények az MSCI-nál mely indexekbe kerülhetnek be, és ez hogyan érintheti a meglévő hazai papírokat, különösen a Magyar Telekomot, ahol az árfolyam mélyrepülése nyomán egyre nagyobb valószínűsége van az MSCI Magyarország Standard indexből való kikerülésnek.

Sosem látott zuhanást hozott az elmúlt év

2011 és 2012 között közel 7%-kal csökkent a Földön található atomerőművek termelése, amin belül a fejlett gazdaságokat tömörítő OECD-országok nukleáris áramtermelése 10%-ot megközelítő mértékben esett vissza. A minden szempontból rekordnak minősíthető csökkenés elsősorban a fukusimai balesetet követő japán és német atomstopra vezethető vissza.

Mi lesz most az E-Starral? (Interjú)

Régóta húzódik már az E-Star története, a befektetőket pedig a többszöri próbálkozásra tető alá hozott csődegyezségi megállapodás törvényszék általi elutasítása minden bizonnyal meglepően érintette. Eleinte mi is értetlenül álltunk a hír láttán, és a ma megjelent indoklás láttán sem lettünk sokkal okosabbak. Az alábbiakban az E-Star korábbi vezérigazgatóját, Soós Csabát, a cég jelenleg is legnagyobb részvényesét kérdeztük meg többek között arról, hogy mik a kilátásai mindezek fényében a vállalatnak, valamint arról, hogy mit üzen most a társaság részvényeseinek.

Tőzsdére készül a Wizz - Itthon is vehetünk a részvényeiből?

Időről időre lobbannak fel pletykák a Wizz Air tőzsdére lépésével kapcsolatban. Legutóbb már hírügynökségek azt is tudni vélték, hogy melyik befektetési bankokat választotta a diszkont légitársaság a részvények londoni elsődleges kibocsátásának levezényléséhez. Alapkezelők szerint azonban jobban járna a cég, ha a budapesti tőzsdén is forognának a papírjai. A piaci környezet mindenesetre kedvez most a Wizz Air tőzsdére lépéséhez, az elmúlt hónapokban ugyanis a befektetők szerették a diszkont légitársaságok részvényeit.

Itt az MNB válasza: rugalmassá tették az inflációs célkövetést!

Korábbi cikkünkben írtunk róla, hogy Matolcsy György, jegybankelnök szavai alapján a jegybanki keretrendszer módosulására lehetett következtetni. Óriási baj nem történt, ugyanis nem arról van szó, hogy teljesen új ötlettel állt volna elő a Magyar Nemzeti Bank. Kérdésünkre elmondták, hogy az elnök szavaival azt akarta explicitté tenni, hogy rugalmas inflációs célkövetést alkalmaznak. Ezt ilyen módon kijelenteni kissé furcsán hat, és meglehetősen zavarosan volt értelmezhető. Ugyanakkor nem egy ismeretlen jelenséggel állunk szemben. Más, hasonló keretrendszert alkalmazó országok esetében is nevezhető rugalmasnak az inflációs célkövetés. A kérdés csak az, hogy a magyar környezetnek, ahol az inflációs várakozások nem horgonyzottak, mennyire tesz jót ez a "puhábbra" váltás. Kérdéses az is, hogy mennyire tudja majd így jól értelmezni a piac a jegybank célfüggvényét. Vagy azt, hogy egyáltalán mi értelme volt most (cél alatti inflációnál) ilyen módon bejelenteni a rugalmas rendszert?

2013.07.23 18:00 Rezsimváltás történt az MNB-ben?
2013.07.23 15:48 Matolcsy: Még nem végeztünk

Az ország megmentője nem tágít

A Portfolio.hu által követett Templeton kötvényalapok magyar kitettsége 10,25 milliárd dollárról 11,15 milliárd dollárra emelkedett március és június vége között, a piaci teljesítményeket is figyelembe véve mindez azt jelenti, hogy az alapkezelő azért vásárolt a kötvényeinkből. A nagyobb alapok egy részénél nem sikerült jól a második negyedév, a nyitott devizapozíciók veszteségesek voltak, viszont a magyar pozícióik a referenciaindexek alapján szép teljesítményt hoztak. A nagyobb tőkekivonások elmaradása a Templetonnál mindenképpen kedvező a magyar kötvénypiac számára, mert az adósság 11,5%-át birtokló alapkezelőnek így bőven van ideje tartani a magyar kibocsátású forintos és devizás papírokat.

Belevettek a részvénypiaci esésbe az alapkezelők

A heves részvénypiaci mozgásokkal jellemezhető június után a kedélyek lecsendesedtek, a fordulatot kihasználva az alapkezelők közül többen is jelentősen növelték a részvénykitettségüket. A magyar és régiós papírok a portfólió-ajánlókban népszerűtlenek, a korábban elhanyagolt fejlődő piaci régió viszont újra fókuszba került, éppen az alulteljesítése miatt. A kötvénypiacon ellentétes folyamatokat láthattunk, az alapkezelők nagyobb mértékben csökkentették a kitettségüket, különösen igaz ez a magyar kötvénypiacra, ahol a hozamcsökkenésnek már alig van tere. Az utóbbi hónapok leginkább megerősödő eszközosztálya az abszolút hozamú stratégia volt, ami utal a szektorban meglévő bizonytalanságra, az amerikai jegybank ugyanis a kötvényvásárlási programjának kivezetésére készül.

Bármikor robbanhat az ukrán bomba

Könnyen lehet, hogy a szomszédos Ukrajnában hamarosan kritikussá válik a helyzet. Elemzők szerint a költségvetési bevételek és a jegybanki tartalékok csökkenése miatt gyakorlatilag egy hajszál választja el őket a folyó fizetési mérleg válságtól. A kormány túlzott optimizmusa és az elhibázott gazdaságpolitikai lépések miatt a lakosság is komoly problémákkal küzd.

Tényleg veszély fenyegeti a kormány fontos célját?

Annak ellenére, hogy a kormány szigorúan tartja magát az alacsony költségvetési hiánycél teljesítéséhez, komoly veszély fenyegeti az államadósság-szabály idei érvényesülését - ez a legfőbb üzenete az Állami Számvevőszék napokban megjelent, ám indokolatlanul kevés figyelmet kapott féléves költségvetési elemzésének. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy a kormány a figyelmeztető hangok és a lehangoló adósságpálya ellenére miért nem aggódik.

Kedvez a tőzsdei rali a részvénykibocsátásoknak

Sokat emelkedtek az idei évben a részvénypiacok, ez pedig jótékony hatással volt az elsődleges részvénykibocsátások alakulására is (IPO), mind a tranzakciók számát, mind azok összértékét tekintve kedvező folyamatoknak lehetünk szemtanúi. A korábbi évekre jellemző szintektől persze még így is messze vagyunk, és az év második fele is tartogathat még meglepetéseket, itt elsősorban a Fed eszközvásárlások esetleges csökkenését érdemes kiemelni, mely többek között a volatilitás alakulásán keresztül hathat a tőzsdei kibocsátásokra.

Devizahitelek: két "ajánlat" közül választhat szerdán Orbán

A Portfolio.hu információi szerint két egymással "versenyző" megoldási javaslaton dolgozik a kormány a devizahitelekkel kapcsolatban: Varga Mihály és csapata az árfolyamrés-probléma megoldásán dolgozik, míg Navracsics Tibor egy jóval radikálisabb megoldásra kapott megbízást. A kormány szerdán dönthet a két forgatókönyv közül, a kimenetel pedig a bankok és a devizahitelesek szempontjából sem mindegy.

Elkeserítő adatok jelentek meg Európáról

2012-ben is folytatódott az európai energiafogyasztás csökkenése, ami az EU-s klímavédelmi akciók mellett sem fest kedvező képet a gazdasági aktivitásról. Sok energiahordozó esetében 10 évvel korábbi szinten alakult a 2012-es energiafogyasztás az Európai Unióban, ráadásul egyedül a klímabarátnak alig nevezhető szén volt az, amelynek fogyasztása bővülni tudott 2011 és 2012 között. A BP adatai alapján 2012-ben a magyar energiafogyasztás olyan szinten alakult, mint a 70-es évek közepén.

IT-forradalom zajlik a BÉT-en

A bécsi tőzsde által kereskedési terminál szállítására kiírt tendert egy magyar cég, a Dorsum Zrt. nyerte el. Az új kereskedési terminál bevezetése azonban nem csak a bécsi tőzsdét, hanem a CEESEG csoport tulajdonában lévő többi börzét is érinti, így a Budapesti Értéktőzsdét is. Az új terminál a tőzsde tagjainak munkáját hivatott megkönnyíteni azáltal, hogy kibővített funkciócsomagot és a más tőzsdéken való kereskedést is biztosítja majd. Ezúttal nem a Xetráról, a decemberben induló kereskedési rendszerről van szó, hanem egy olyan kereskedési terminálról, amely a tőzsdék tagjai számára jelent majd alternatív megoldást a kissé réginek számító jelenlegi terminállal szemben.

Magyarországot másolja Európa

A bankkártyákat érintő uniós szabályozás, amelyet a Financial Times szivárogtatott ki egy tegnapi cikkében, szinte teljesen megegyezik a tervezett magyar szabályozással. Igaz, utóbbi valamivel keményebb korlátokat határoz meg, és átmenet nélküli bevezetésére lehet számítani. Az uniós javaslat kiszivárgása rendkívül rosszul érintette az American Expresst, eddigi látszólagos "érintethetetlensége" borulhat ezzel. Az Amerikában legnagyobb hitelkártya-kibocsátónak számító társaság éppen tegnap tette közzé előző negyedéves számait is, amelyek pozitív meglepetést okoztak. Ennek ellenére egy éve nem látott napon belüli esést szenvedett el a cég a kereskedés elején, és végül 1,7 százalékos mínuszban zárt.

Lehullott a lepel: ennyivel emeli a kormány a nyugdíjakat

A kormány jövőre is 2,7%-os költségvetési hiánycélt tűzött ki, és továbbra is az adósság csökkentésére és a foglalkoztatás bővítésére fókuszál - olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium oldalán elérhetővé vált 2014-es költségvetés tervezési tájékoztatójából. A részletes makropályát a kormány egyelőre nem közölte, csak annyit, hogy az infláció jövőre 2,8% lehet. Vagyis a nyugdíjasok ekkora emelésre számíthatnak 2014-ben. A tervezet szerint nem emelkednek a bérek a közszférában, csak a pedagógusok és az egészségügyben dolgozók számára.

Magyar felemelkedés - Pályát tévesztett a kormány?

Nagyjából egyetértés van abban a közgazdaságtanban, hogy a humán tőke és az intézményi környezet fejlődése a legfontosabb tényező a felzárkózás sikerében, amit az intenzív strukturális átalakulások gyorsíthatnak. Alábbi írásunkban azt próbáljuk röviden áttekinteni, hogy miben reménykedhetünk mindezek alapján.

Jön a devizahiteles csomag - Végtörlesztést pedzegetnek

Sokfajta olvasata van annak, amit kedden este Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Hír TV-ben mondott. Navracsics a Kúria döntésével kapcsolatos kérdésre válaszolva közölte, hogy a kormány a devizahitelesek helyzetének őszi rendezését tervezi. Ahogy megírtuk, csupán az árfolyamrés-probléma megoldásának is komoly következményei lehetnek, mások viszont - köztük elemzők is - egy még távolabb mutató, újabb végtörlesztésszerű "mentőcsomag" következményeitől tartanak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerdán délután annyival pontosította a találgatásokat, hogy a Magyar Bankszövetséggel a devizaalapú jelzáloghitelek sorsáról tárgyalnak.

Belenyúlna a kormány a devizahitelekbe - Indul a lavina?

A kormány általános érvénnyel rendezni szeretné a devizahitelek helyzetét - mondta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden este a Hír Televízió képernyőjén. Konkrétum nem hangzott el, de a szövegkörnyezetből kiderült: valószínűleg a bankok által alkalmazott árfolyamrés újraszabályozását szeretnék elérni a Kúria ezzel kapcsolatos július eleji döntését követően. A Portfolio.hu által megkérdezett ügyvéd szerint ezt visszamenőleges hatállyal nem lehet megtenni, ugyanakkor egyértelmű: akár több tízmilliárd forintban mérhető veszteséget is jelenthet a bankok számára, ha belenyúl a kormány az általuk alkalmazott árfolyamrésbe. A maximális összeg becsléseink szerint 80 milliárd forint körüli, az OTP esetében 18 milliárd, plusz a jövőben elmaradó bevétel. Nem véletlenül esett reggel a forint és az OTP árfolyama is. Az árfolyamréssel kapcsolatos esetleges változás egy devizahiteles konyhájára viszont nem sokat hozna.

Növekedésgátlót kevertek Matolcsy ingyen hitelébe

Újabb magyarországi nagybankról derült ki tegnap, mekkora összeget kapott az MNB hitelprogramjából a hirtelen jött nyári kkv-hitelezésre. Ezzel már több mint 400 milliárd forintnyi finanszírozási összeg útját ismerjük pontosan az MNB által megítélt 750 milliárd forintból. Kevesen gondolnák azonban, hogy még a hitelképes vállalkozások egy része is hiába vár erre a forrásra: több banknál is arról panaszkodtak a Portfolio.hu-nak, hogy a szabályok nem teszik lehetővé a középvállalkozások számára a dinamikus bővülést. Aki ugyanis ma még kkv-nak számít, de a hitel futamidejének végére - talán épp a hitelnek is köszönhetően - nagyvállalattá bővül, büntetésre számíthat. A fentiek mellett egy "édes teher" jellegű panasz is gyakran elhagyja ma a bankárok száját: sok helyütt szombati munkavégzéssel győzik csak kielégíteni a megnövekedett igényeket.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
Portfolio Blogger
RSM Blog

Keresőképtelenség

Az egészségügyi alkalmatlanság, a keresőképtelenség és a munkavállalói juttatások kérdése az elmúlt években...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility