Elemzés

2014. január 14. 16:26 | Patkó Gábor

Orbán évtizedekre Oroszországhoz kötött minket

Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a magyar gazdaság szempontjából jelentős méretű megállapodást írt alá. Oroszország valósíthatja meg az évszázad magyarországi beruházását, a Paksi Atomerőmű bővítését, méghozzá tender nélkül. Oroszország a projekt lebonyolítására 10 milliárd euró értékű hitelt biztosít hazánk számára, és lesz új hosszú távú gázellátási szerződés is.

2014. január 14. 11:36 | Portfolio

Hiába a magas államadósság, mélyben a csődkockázat

Bár a legfrissebb kalkulációk szerint 2013-ban csak hajszálnyival csökkent a magyar GDP-arányos államadósság, de az összességében kedvező nemzetközi piaci hangulat oda vezetett, hogy mostanra közel 2 éves mélypontra bukott a magyar állam csődkockázati aggodalmát tükröző piaci mutató.

2014. január 13. 10:50 | Portfolio

Százmilliós bírságok fenyegetik az energiacégeket

Az elmúlt hetek, hónapok folyamatosan érkező rezsicsökkentési kérdései mellett viszonylag kevesebb figyelem jutott egy, az európai energiapiacot alapjaiban megváltoztató uniós jogszabály élesedésére, pedig az akár félmilliárdos bírságot is jelenthet az új szabályoknak nem megfelelő energiatársaságok és nagyfogyasztók számára. Az európai, és ezzel a magyarországi energiakereskedelmet is megreformáló REMIT-szabályozásról Ságodi Attilával (a KPMG energetikai tanácsadásának vezetője), Kovács Csabával (a KPMG energetikai tanácsadásának igazgatója) és Dr. Ferenczi Kristóffal (az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda partnere) beszélgettünk.

2014. január 13. 06:35 | Portfolio

Alulmaradtak a versenyben a lakosság kedvencei

Megközelítőleg 450 milliárd forinttal nőtt a kötvényalapok vagyona 2013-ban, de a pénzpiaci alapoknak sem kellett szégyenkezniük, a piacvezető alapkategóriában lévő vagyon 300 milliárd forinttal emelkedett az év során. A pénzpiaci alapok a bővülés ellenére az alapkezelési tortából egyre kisebb szeletet hasítanak ki, amire magyarázatul szolgálhat, hogy a legjobb alap 2013-as hozama sem haladta meg jóval az 5%-os szintet, míg egy kötvényalappal ennek a dupláját is megkereshettük. A Portfolio.hu gyűjtéséből kiderült, hogy az alapok most sem tudták megverni a referenciaindexüket, főként az elérhető hozamokhoz viszonyítva nagyobbnak számító alapkezelési és forgalmazási költségek miatt. Ráadásul az egyes alapok között nagy volt a teljesítménybeli különbség.

2014. január 12. 13:05 | Nagy Viktor

Lúzer akarsz maradni, vagy pénzt akarsz keresni?

Drogok, prostitúció, csalás, pénz, pénz, és még több pénz. A mozikban jelenleg is futó, A Wall Street farkasa című film megtörtént eseményen alapul, az 1990-es évek egyik legelképesztőbb tőzsdei csalásának, a Stratton Oakmont brókercég működésének a történetét dolgozza fel. A cég 6 éves működése alatt a legnagyobb, tőzsdén kívüli részvények kereskedésével foglalkozó amerikai brókercég lett, de a csalásra és pénzmosásra épülő üzleti modellje miatt szinte a kezdetektől a nyomozó hatóságok célkeresztjében volt, amelyek le is csaptak a Strattonra. Tanulságos tőzsdei történet.

2014. január 11. 09:00 | Palkó István

Kivonul az Axa - Osztrák biztosító terjeszkedik Magyarországon

Bár a héten a Raiffeisen esetleges kivonulásától és végül maradásától volt hangos a sajtó, gőzerővel zajlik egy szintén osztrák pénzintézet terjeszkedése Magyarországon. Ezúttal nem a bankszektorról, hanem a biztosításiról van szó: újabb leánybiztosítót szerez a Magyarországon már ismert Vienna Insurance Group. Ezzel már három, külön márkanév alatt futó biztosítóval is rendelkezik majd hazánkban, piaci részesedését pedig 5,8 százalékról 7,2 százalékra növeli. Kivonul a piacról a francia Axa biztosító, leánycége nemcsak új tulajdonost, de várhatóan új nevet is kap.

2014. január 10. 19:30 | Weinhardt Attila

Borbély: akinek fáj, az úgyis lépni fog

Sem az államadósság devizaarányának kívánatos mértékében, sem a lakossági állampapírok részarányában nincs számszerű elvárása a magyar gazdaságpolitikának - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott gyors interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese azt követően nyilatkozott, hogy csütörtökön bemutatta az intézmény ez évi finanszírozási tervét. Amint ebből kiderült: az elmúlt évekkel ellentétben nem lesz annyi devizaalapú forrásbevonás, mint amennyi lejár. Borbély egyértelműsítette, hogy a lakossági állampapír állomány 2013-ban látott rendkívül dinamikus felfutását nem kívánják lassítani adminisztratív eszközökkel idén sem, de arra azért számítanak, hogy tavalyhoz képest a bővülési ütem lassulni fog. Érvelése szerint ha az állomány dinamikus felfutása a betétállomány apadásán keresztül fájni fog a bankoknak, akkor azok úgyis lépni fognak majd a saját értékesítési hálózatukban folytatott stratégián keresztül.

2014. január 10. 11:20 | Portfolio

Így lehetett könnyedén megverni a betéteket

Tavaly a magas visszatekintő hozamok miatt nagyon keresettek voltak a kötvényalapok a befektetők körében, 2013-ban 380 milliárd forintot helyeztek el az ügyfelek az alapkategóriában, amely ilyen rövid idő alatt rekord összegnek számít. Az a statisztikákból is látszik, hogy sokan csak későn tudták meglovagolni a kötvénypiaci ralit, viszont még ezzel együtt is örülhetnek a befektetők, mert mérsékelt kockázatvállalás mellett a lekötött betéteket meghaladó hozamokat lehetett elérni. A gyűjtésünk szerint a legjobb alapok tavaly 10% körül hoztak, de a forintos alapoknál az átlag is 6,4% volt. Óvatosan kell azonban már most eljárni, a kamatcsökkentési periódusnak hamarosan vége, az elérhető hozamok pedig vészjóslóan csökkennek. Ráadásul nagy differencia van az alapok között, akár a hozamokat, akár a felvállalt kockázatokat nézzük.

2014. január 10. 06:35 | Palkó István

A devizahitelesek fekete éve - Megérkezett a felmentő sereg

Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére. Pontosabban költene, ha az árfolyamgát nem segítene: számításaink szerint 2013-ban összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, ami a program nélkül bőven 620 milliárd forint fölött lett volna. Tavaly nem emelkedett tovább a devizahitelek kamata, a forint azonban soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban.

2014. január 08. 06:35 | Madár István

A Raiffeisen-kivonulás margójára - Why nations fail?

Nyugalom, nem lesz drámai hatása a Raiffeisen kivonulásának. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a bank kivonulásával nyer az ország. Az esemény tekinthető akár egy olyan folyamat következő apró láncszemének, aminek a végén egy felzárkózásra képtelen Magyarországot találunk majd.

2014. január 07. 14:40 | Palkó István

Veszik a Raiffeisent - Adófizetői pénzből lesz "magyar" a bankszektor?

Hamarosan bejelenthetik, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank vásárolja meg a nála százszor nagyobb méretű Raiffeisen Bankot. A szokatlan tranzakcióval több elemzésünkben is foglalkozunk, az alábbiakban azt nézzük meg, mennyire változik meg ettől a magyar bankszektor külföldi és hazai befolyás szerinti szerkezete. Számításaink szerint csaknem megvalósul a kormány célja: a bankszektort legalább felerészben magyar kezekben tudni. A Raiffeisen megvásárlásával ugyanis a 2012 végi 43%-ról 50% közelébe nőhet a magyar érdekeltségű bankok részaránya. A Raiffeisen kvázi állami kézbe vétele és megtartása azonban sokba kerülhet az adófizetőknek.

2014. január 07. 10:58 | Portfolio

Mikor lesz magyar euró?

Közel vagyunk ahhoz, hogy egy újabb maastrichti csatlakozási kritériumot teljesítsünk, ugyanakkor egy másikat éppen a közelmúltban buktunk el. Nem ez az egyetlen ellentmondás: a költségvetési deficitre vonatkozó elvárásokat úgy tudjuk teljesíteni immár a második (harmadik) éve, hogy közben az államadósság nem tud meggyőzően csökkenő pályára állni. Ezzel együtt azt mondhatjuk, hogy sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy az euróbevezetés számszerű feltételeit teljesítsük.

2014. január 07. 06:35 | Weinhardt Attila

Óriási csata elé nézünk Törökországban

Az eddigi legsúlyosabb válságba keveredett 11 éves hatalma alatt Tayyip Erdogan török kormányfő és adminisztrációja, és a belpolitikai bizonytalanság könnyen további eséseket hozhat a török piacokon a következő hónapokban. Az Erdogan által fémjelzett belpolitikai stabilitásból eddig sokat profitált Törökország, most viszont úgy néz ki, hogy a stabilitás igencsak megkérdőjeleződött, ami piaci szempontból kifejezetten rosszkor jött az országnak. A rendkívül nagy külső egyensúlyi sérülékenység miatt már eddig is szenvedtek a török piacok, most pedig a politikai kockázatok mindezt csak tovább fokozzák. A jelek szerint Erdogan most nagyon rászorul azon külföldi befektetők (kamatérzékeny) étvágyára, akiket nyáron még a kamatlobbi aktivistáinak nevezett. A nyár óta tartó piaci és belpolitikai feszültség mellett a jegybank még el tudta kerülni a kamatemeléseket, de ez a vonakodó stratégia az utóbbi napokban már padlóra küldte a török lírát. Óriási csatának nézünk tehát elébe a piacok és a török hatóságok között, amely jórészt arról szól, hogy az égetően szükséges külső forrásokhoz hozzá tud-e jutni Törökország és ha igen, akkor milyen áron.

Elemzésünk főbb megállapításai:

• 11 éves hatalmának legsúlyosabb válságába jutott az Erdogan-adminisztráció, mivel a kormánypártot érő támadások jórészt belülről érkeznek, miközben az elit korrupciós ügyei a társadalom széles rétegeit megrázhatják,
• Már nem zárható ki Erdogan távozása a hatalomból, a belpolitikai instabilitás viszont kifejezetten rosszkor alakult ki piaci szempontból,
• A nagy összegű rövid lejáratú külső adósság és a folyó fizetési mérleg magas hiánya eddig is igen sérülékennyé tette az országot, amelyet az fokozott, hogy a jegybanki tartalékok mértéke ezek összegétől lényegesen alacsonyabb
• Ezt a sérülékenységet az csak tovább növeli, hogy a Fed eszközvásárlási programja lassulni kezdett, ami egy új globális pénz- és tőkepiaci környezetet jelent
• A külföldi befektetők török részvény- és főként állampapír kitettsége még mindig magas, így az egyik legfőbb kockázat a török piacokra és a pénzügyi stabilitásra az, hogy a megingott bizalom miatt ezen befektetők jelentős része tőkekivonásba kezd,
• A líra hanyatlása csak tovább nehezíti az inflációs problémát, a fizetőeszköz stabilizálására eddig alkalmazott jegybanki stratégia nem igazán működik, így valószínűleg elkerülhetetlen az akár drasztikus kamatemelés,
• Ezek viszont tovább lassíthatják a török gazdaságot éppen akkor, amikor Erdogan kormánya több fontos belpolitikai megmérettetés elé néz,
• Mind belpolitikailag, mind gazdasági-pénzügyi értelemben kifejezetten nyugtalan időszak elé néz Törökország.

2014. január 06. 14:38 | Turzó Ádám Pál

Sokaknak fájhat a kiváltságosok ingyenes lakáshitele

A köztisztviselők és a szolgálati alkalmazottak lakásvásárlását a tervek szerint államilag támogatott, kamatmentes hitellel kívánja támogatni a kormány. A tárgyalások még folynak az otthonteremtési program részleteiről, egyelőre két változatról van szó: az egyik megkerülné a bankokat, a másikkal viszont akár jól is járhatnak a pénzintézetek. Abban viszont mindkét program megegyezik, hogy évente több tízmilliárd forintos állami tehervállalással jár. Vagyis az adófizetők pénzéből finanszíroznák egy szűk csoport hitelfelvételét úgy, hogy nem derül ki, miért részesítik előnyben éppen őket másokkal szemben. Ha például a 160 ezer érintett negyede 7 millió forintos, teljesen kamatmentes hitelt venne fel, az 20 éves átlagos futamidejű hiteleknél körülbelül évi 12 milliárdos kiadást jelentene az államnak.

2014. január 05. 06:40 | Portfolio

Tényleg megmenekült az euró?

A megelőző negyedévi jóval 100 milliárd alattról 211 milliárd dollárra gyorsult a világ jegybanki devizatartalékainak növekedési üteme 2013 harmadik negyedévében - derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) minap közzétett adataiból, amely jelentés arra is rámutatott, hogy a tartalékbővülés az országok széles körére igaz volt. A legnagyobb összegben az amerikai dollárban denominált tartalékok nőttek, de ha a tartalékok deviza összetételét vizsgáljuk, akkor az euró lett a nyertes, hiszen részaránya a második egymást követő negyedévben is emelkedett. Ez az adat is abba az irányba mutat, hogy a 2010-2012 között legintenzívebb euróválság (ami a jegybanki tartalék-menedzserek stratégiáján is nyomot hagyott) valóban múlófélben van.

2014. január 02. 06:30 | Portfolio

Hogy állunk Európához képest a válságban?

Az Európai Unióban a válság kirobbanása óta a lengyel és a szlovák gazdaság teljesített a legjobban, a görög mellett pedig a horvát és a lett gazdasági visszaesés a legnagyobb. Ez is mutatja, hogy a kelet-közép-európai régió alaposan szétzilálódott a válság előtti helyzethez képest. A 2007-hez viszonyított kép alapján a magyar gazdaság is a nagyobb visszaesők közé tartozik, sőt, azok közé sorolható, akik az előrejelzések szerint 2015-re sem érik el a krízis előtti gazdasági teljesítményt.

2014. január 01. 11:30 | Turzó Ádám Pál, Hámor Iván

Kissé fapados, de ontja a milliárdokat az e-útdíj rendszer

A 2013 elején elbukott nyilvános tender után a magyar e-útdíj rendszert végül az eredeti határidőre, házon belül oldotta meg a kormányzat, egy kisebb magyar cég közreműködésével és állami háttérrel. A HU-GO rendszer a kezdeti nehézségeken túllendülve a kényelmetlen viszonylati jegyes megoldás ellenére termeli a milliárdokat a költségvetés számára. Az olcsó, de kissé fapados rendszernek azért vannak hiányosságai: a fuvarozók elsősorban az útvonaltervek rugalmasabbá tételét és a környezetvédelmi szempontok erőteljesebb érvényesülését várnák el a rendszertől. De talán még ennél is élesebb kritika, hogy szerintük ez a rendszer sosem volt arányos a megtett úttal, hiszen a mai napig nem kilométer-arányos, hanem szakasz-arányos.

2013. december 31. 14:50 | Portfolio

Mi lesz a biztosítókkal 2014-ben? - Megszólalnak a vezérek

2013 sem hozott kiugró növekedést a hazai biztosítási piac számára. A nyolc legnagyobb díjbevétellel rendelkező társaság első emberét kérdeztük meg arról, jobb lesz-e 2014. Akik közülük válaszoltak, az alábbi kérdéseinkre tették ezt:

1. Hogy értékeli 2013-at saját biztosítója és a biztosítási piac szempontjából?
2. Mit tekint saját biztosítója és a szektor előtt álló legnagyobb kihívásnak 2014-re?
3. Mely termékek és szolgáltatások területén hozhat növekedést 2014 saját biztosítójánál, illetve a biztosítási szektorban?

2013. december 31. 10:50 | Portfolio

Itt a negatív adó!

A családi adókedvezmény 2014. január 1-től érvényes kiterjesztésével a három gyerekes, 300 ezer forint vagy az alatti bruttó jövedelmű családok nettó jövedelme közel 21 százalékkal emelkedhet, az e fölötti jövedelmű családoknál a növekmény egyre csökkenő. Az egy- illetve kétgyerekes családoknál pedig leginkább a részmunkaidőben dolgozó egykeresős családok érezhetnek majd keresetnövekményt. Most először történik, hogy a gyermeket nevelők több adókedvezményt kaphatnak vissza, mint amennyi adót befizetnek, a kedvezményt az egészségügyi és nyugdíjjárulékból érvényesítik majd, de a társadalombiztosításuk nem csökken emiatt.

2013. december 31. 06:25 | Palkó István, Weinhardt Attila, Szabics András Zsolt

Felforgatta mindennapjainkat az MNB (TOP 10 sztori - 1.)

Minden korábbi várakozáson túlmenő kamatcsökkentési sorozat, óriási átalakulás a lakossági megtakarítási piacon, és sok százmilliárdos hitelpiaci élénkítés - ezek mind-mind a Magyar Nemzeti Bank háza tájáról kiindult folyamatok voltak idén, amelyeknek összefoglaló története a Portfolio.hu szerkesztőségének megítélése szerint megérdemli a legfontosabb idei gazdasági-pénzügyi sztori címet. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy bár új jegybankelnökként Matolcsy György gyökeres fordulatot ígért a monetáris politikában, de végül ez túlzásnak bizonyult, ahogy a váltással kapcsolatos félelmek is. Maga az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, amely többek között abból is látszott, hogy amikor Matolcsy túlmerészkedett a szakértői stáb által megtámogatott kereteken, akkor teljesítménye jócskán visszaesett.