• Megjelenítés

Elemzés

Beszédes számok: ezért kell valójában devizahiteles csomag

Örvendetes módon megállt a nem teljesítő lakossági hitelek arányának (NPL-ráta) emelkedése a második negyedévben - mutatják az MNB ma közzétett adatai. A 18,0%-os lakossági NPL-ráta azonban önmagában csalóka: a jelzáloghitelek esetében 17,6%-ról 18,3%-ra emelkedett az arány három hónap alatt, a többi hitelnél pedig inkább a banki követelés-eladások csökkentették az arányt. A devizahiteles mentőcsomag szempontjából érdekes devizaalapú jelzáloghiteleknél mára 21,2%-ra emelkedett a nem teljesítési arány, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében még a lakáshiteleknél is durvább a helyzet. Egyelőre nem világos, elsősorban a késedelembe esett hitelek számát kívánja-e az új tervekkel mérsékelni a kormány, pedig leginkább emiatt lenne szükség sürgősen egy banki kompromisszummal kialakított, az erkölcsi kockázatot tovább már nem növelő csomagra.

Keserédes meglepetés a CIG Pannóniától (2.)

A pénzintézetek napja a mai: az OTP után ma reggel 7 órakor a CIG Pannónia jelentett, a kora esti piaczárás után pedig majd az FHB fogja közzétenni második negyedéves gyorsjelentését. Ami a biztosítót illeti, ha kicsit is, de ismét nyereséges lett a társaság (hasonlóan 2012 negyedik negyedévéhez), felülmúlva az elemzői várakozást.

Fontosabb részletek:
- Magyar számviteli szabályok szerint ismét nyereség, szemben a veszteségről szóló elemzői várakozással (IFRS szerint még veszteséges negyedév)
- Visszaeső díjbevételek és nagyon gyatra értékesítési eredmények
- Csökkenő szerzési és igazgatási költségek, amelyek szintén hozzájárultak a javuló eredményhez.

Orbánék asztalán a devizahiteles csomag - Kit mentenek meg?

Állítólag nem kér a bankszövetség a készülő devizahiteles mentőcsomaggal kapcsolatos találgatásokból és a következtetésekből. Csakhogy aligha létezik ma a bankok, adósaik és a piaci befektetők (forintpiac, bankrészvények) számára nagyobb kérdés, mint hogy mit rejt a csomag, így nem mehetünk el szó nélkül a sorra megjelenő nyilatkozatok mellett. Most például egy olyan lehetőség körvonalazódik, amellyel azok élhetnek, akiknek sem az eddigi csomagok (pl. végtörlesztés, árfolyamgát), sem a készülő magáncsőd nem járható út. A hírek szerint forintosítással járó devizahiteles mentőcsomagra esélyes hitelszerződések száma ma közel 340 ezer lehet, papíron mintegy 150 ezer lakáscélú közülük. Úgy tűnik, az ügyfelek egy jól meghatározott csoportját veszi majd célba a csomag, és nem egy mindent elsöprő lavina készülődik. Egy viszonylag szűk kört érintő, de végtörlesztésszerű megoldás lehetősége azonban még nem múlt el. A kormány sajtóértesülések szerint ma tárgyal minderről, a végső döntéssel viszont megvárhatja a bankok két héten belül elkészülő javaslatát.

Jelentett a MOL - Nem ettől fog elszállni az árfolyam

Az elemzői várakozások fényében felemás eredményeket közölt a MOL ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében, a fajsúlyosnak számító upstream szegmens egyszeri tételektől tisztított üzemi profitjának a konszenzustól való 5%-os elmaradása kisebb csalódásként értékelhető, ugyanakkor a downstream szegmensben sikerült jelentősen felülmúlni a várakozásokat.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- az egyszeri tételektől és készletátértékelési hatástól megtisztított EBITDA jelentős visszaesést mutatott a tavalyi hasonló időszakhoz képest;
- a húzóerőnek számító kutatás-termelési szegmens üzemi eredménye több mint 30%-kal csökkent, részben az alacsonyabb kitermelési volumen, részben a csökkenő realizált szénhidrogén árak következtében;
- a finomításnál jelentősebb negatív tétel volt a készlet átértékelés az olajárak csökkenése miatt, azonban ettől a hatástól eltekintve is komolyabb év/év alapú romlás látszik az üzemi szintű teljesítményben...
- ... amit a szűkülő termék árrések mellett részben a Brent-Ural különbözet csökkenése magyarázhat;
- a negatív hatásokat tompítani tudta a szegmensben a továbbra is zajló hatékonyságnövelés, valamint a növekvő értékesítési volumen;
- a petrolkémiai tevékenység a korábbi negyedévhez hasonlóan most is nyereséges volt (az egyszeri tételek és készletátértékelési hatás nélküli EBITDA szintjén),
- a gáz üzletág eredménye enyhén javult az FGSZ gyenge teljesítménye mellett is, a Prirodni Plin vesztesége csökkent a bázisidőszakhoz képest;
- az eladósodottság enyhén mérséklődött, továbbra is bőven a komfortzónában van.

Bár némely profitsorokon sikerült pozitív meglepetést hoznia a várakozásokhoz képest a MOL-nak, összességében úgy véljük, hogy nem a ma közzétett gyorsjelentés lesz az, ami az elmúlt hetekben jellemzően gyengélkedő MOL részvények piacán tartósabb fordulatot hoz. A papírok árazása ugyan továbbra sem számít elrugaszkodottnak, a rövid távú katalizátorok egyelőre hiányoznak. Az elmúlt hetek fejleményei nyomán pedig a befektetők egyre fontosabb kockázati tényezőként tekinthetnek a MOL-INA ügyre, a hazai olajtársaság és a horvát kormány közti patthelyzet esetleges elhúzódása egyértelműen kedvezőtlen lenne, és érdemben visszafoghatná a részvények teljesítményét.

Jön a válság, már csak az a kérdés, mikor

Az eurózóna adósságválsága egyre mélyül, a krízis elkerülhetetlen - állítja két neves közgazdász. Pierre Pâris, a Banque Pâris Bertrand Sturdza vezérigazgatója és Charles Wyplosz, a The Graduate Institute Geneva professzora öt lehetőséget vázolnak fel az adósságválság megfékezésére. Szerintük a leginkább reális és hatékony megoldás egyfajta sajátos csődesemény, ahol az EKB monetizálja az adósságot.

Kell-e nekünk a szieszta?

Sok érv szól az ebéd utáni pihenő bevezetése mellett. A fiziológiai előnyöket azonban látványosan csökkenti a jelenlegi társadalmi-gazdasági berendezkedés, amit figyelembe véve már egyáltalán nem biztos, hogy a szieszta bevezetésével jól járnánk.

Nem jön ki a matek - kényelmetlen tények a gazdaságról, 2. rész

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadóság nem süllyed 50% alá. Ennek lehetőségét mérlegeltem, illetve a téma kapcsán felmerülő fontosabb kérdéseket próbáltam megválaszolni írásom első részében, rámutatva, hogy az 50%-os küszöb fenntartása mellett a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve. A kormányfő másik számszerű üzenete úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. Jelen írásban azzal foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentésnek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint a 90 százalékos feltételből az következik, hogy 30 évnél is sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig de az sem magától értetődő, hogy fejlettségi szintünk valaha eléri az eurózóna 90%-át.

Nem jön ki a matek - "kényelmetlen" tények a magyar gazdaságról

Magyarország miniszterelnöke a közelmúltban két számszerű kijelentést tett, amelyek befolyásolhatják a gazdaság kilátásait. Az egyik úgy szólt, hogy az adószerkezet mindaddig nem változik, és fennmaradnak az úgynevezett válságadók, amíg a GDP-arányos államadósság nem süllyed 50% alá. Hozzátette, hogy amennyiben az euróövezet kellően gyorsan növekszik, akkor ez akár 10 év múlva, vagy hamarább is bekövetkezhet. A másik számszerű üzenet úgy hangzott, hogy Magyarország csak akkor vezeti be az eurót, ha az ország egy főre jutó GDP-je eléri az euróövezet átlagának 90%-át. E kvantitatív kijelentéseket illetően többféle kérdés is felvethető, így például az, hogy van-e közgazdasági értelmük. Ezt azonban csak röviden érintem, inkább azzal a kevésbé magától értetődő kérdéssel foglalkozom, hogy hozzávetőlegesen mi lehet e kijelentéseknek az időbeni vonzata. Illusztratív számításaim szerint az 50, illetve 90 százalékos feltételből az következik, hogy a válságadók legkorábban 30 év múlva lesznek kivezetve, és ennél sokkal több időt kell várni az euró magyarországi bevezetéséig. Ezek a becslések azonban optimista feltevéseken alapulnak. Nem magától értetődő, hogy az adósságráta valaha 50% alá kerül, illetve fejlettségi szintünk egyszer eléri az eurózóna 90%-át. Megfontolást érdemel az is, hogy éppen a válságadók fenntartását és az 50%-os adósságráta elérését célzó egyidejű igyekezet gátolhatja meg a 90%-os relatív fejlettségi szinthez való közeledés lehetőségét. A két részes írás második fele itt olvasható.

Politikai cirkusz lesz az amerikai jegybankelnök-választásból?

Egyre nő a felhajtás az amerikai jegybank, a Federal Reserve elnöki posztjával kapcsolatban. Azt már biztosan tudjuk, hogy Ben Bernanke, jelenleg regnáló elnök nem kíván újabb turnust vállalni. Barack Obama amerikai elnök az egyik nyilatkozatában ki is jelentette, hogy nem fogja a jelenlegi elnököt újra jelölni. A piaci pletykák szerint ketten esélyesek a posztra. Az egyik Janet Yellen, jelenlegi Fed alelnök, a másik pedig Obama elnök korábbi gazdasági főtanácsadója és a volt pénzügyminiszter, Lawrence Summers. Annak ellenére, hogy Obama állítása szerint rengeteg szereplővel folytatott beszélgetéseket a poszt kapcsán és több új nevet is próbált felvetni, a piac továbbra is ezt a két nevet tartja esélyesnek. A felmért piaci konszenzus Yellen-t tartja esélyesebbnek, akit ráadásul több szenátor is támogat. Ugyanakkor Obama elnök korábbi nyilatkozatában kiemelten méltatta Lawrence Summerst, tehát több arra utaló jelet látunk, hogy az elnök vele jobban szimpatizálhat. Az utóbbi személy ugyanakkor meglehetősen megosztónak nevezhető, ráadásul egy kínos, nőket dehonesztáló elszólással is vádolják, ami Amerikában különösen érzékeny pontnak számít. Yellent tartja a piac többsége a legalkalmasabbnak, sőt egyesek szerint további előnyt is jelenthet már pusztán az a ritka tény, hogy nőről van szó. A döntés pár héten belül megszülethet.

300 feletti euróra számítanak a profik

Gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben júliusban, sőt a Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők körében tovább nőtt a pesszimizmus, ugyanis mind rövid, mind hosszú távon emelkedett a forintgyengülést valószínűsítők aránya. Csakúgy mint a hazai fizetőeszközzel, a kötvénypiaci kilátásokkal kapcsolatban is pesszimistábbak lettek a profik, igaz, 12 hónapos időhorizonton kivétel nélkül további hozamcsökkenésre számítanak.

Szárnyal az orosz olaj - Mi lesz a MOL finomítóival?

Az elmúlt hónapokban jelentős emelkedés volt megfigyelhető az orosz uráli típusú kőolaj piacán, május óta 13%-ot ralizott az árfolyam, felülteljesítve az európai benchmarknak számító brentet, mely 10%-ot drágult. Mindez azonban elegendő volt ahhoz, hogy a brent-ural spread hisztorikusan is extrém alacsony szintre csökkenjen. Az alábbiakban azokat a tényezőket tekintettük át, melyek az orosz olajfajta prémium árazásának kialakulását magyarázhatják, ami egyébként igencsak kedvezőtlen a Kelet-Európában működő finomítóknak, melyek működése jellemzően az orosz olajra lett optimalizálva.

Az év nagy befektetése a Nokia?

A Nokia már nem a régi fényében tündököl, a cég készülékeiből jóval kevesebbet adnak el, mint a konkurensek mobiljaiból, ennek megfelelően a részvényárfolyam is jóval lejjebb tartózkodik, mint néhány évvel ezelőtt. Nem véletlen, hogy felvásárlási célpontként emlegetik a céget, többek között a Samsunggal, a Microsofttal és a ZTE-vel is hírbe hozták a finn mobilgyártót, konkrét ajánlatot azonban még nem tettek a Nokiára. Több elemző az esetleges felvásárlásra hivatkozva emelte meg célárát, részvényenként 5-6 eurós felvásárlási árat sem tartanak elképzelhetetlennek. Az alábbiakban arra keressük a választ, hogy az 5 euró körüli felvásárlási ár reális lehet-e, és hogy mennyit érhetnek a Nokia egyes eszközei.

Rendkívül népszerűek a gyógyszergyártók a profiknál

A nemzetközi piacok optimista hangulata ellenére, gyengén teljesített júliusban a BUX. A Portfolio.hu által megkérdezett alapkezelők a folytatást illetően megosztottak: míg rövid távon valamelyest optimistábbak lettek, addig hosszabb távon nőtt a pesszimizmus a profik körében. A kedvenc részvények listáját továbbra is a gyógyszerpapírok dominálják, míg az OTP az utóbbi hetek fejleményei miatt veszített vonzerejéből.

Kell a kamatcsökkentés, de éles váltás nincs

Nem azért volt stratégiai fontosságú a legutóbbi sajtótájékoztató, mert a jegybank már nem inflációs célkövetést alkalmazna, hanem a kamatlépések miatt - mondta Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában. A szokatlan, kisebb lépésközökkel történő kamatcsökkentés lehetőségét azért választotta a Monetáris Tanács, mert nem szeretne belekerülni egy olyan helyzetbe, hogy a piaci szereplők a kamatvágás szüneteltetését a ciklus lezárásaként értelmezzék. Ha valamelyik kormányzati lépés (például egy új devizahiteles mentőcsomag) nagy devizaigénnyel járna, a jegybank a devizatartalékkal segítene, így próbálva ellensúlyozni a forintárfolyam ingadozásait - mondta Palotai. Az MNB eddig nem tartotta szükségesnek az intervenciót a forintpiacon, mert nem látott olyan árfolyamszinteket, amelyek aggodalomra adtak volna okot.

Jókora csalódást okozott az Egis

Jelentősen alulmúlta az Egis tegnap piaczárást követően közzétett gyorsjelentése a főbb profit sorokon az elemzői várakozásokat, az alulteljesítés a nettó eredményben egészen kiugró mértékű volt.

A jelentés főbb pontjai:

- az enyhén növekvő hazai gyógyszerpiac ellenére csökkenő belföldi forgalom;
- ezt ellensúlyozni tudta az export árbevétel minimális növekedése, így a konszolidált forgalom stagnálást mutatott;
- a FÁK-régió ezúttal is relatíve erős volt, élen Ukrajnával és az egyéb FÁK-országokkal;
- a régió gyengén teljesített, itt több országban is kedvezőtlen szabályozói környezettel szembesülnek a gyártók;
- az alacsony jövedelmezőségű hatóanyag export jelentősebb mértékben nőtt;
- a fedezet minimálisan romlott, míg az erős bázis és a működési költségek emelkedése nyomán az üzemi profit közel 20%-kal esett, alulmúlva ezzel a legpesszimistább elemzői becslést is;
- a pénzügyi sor jelentősen rontotta az eredményeket, így a nettó profit több mint 40%-kal zuhant, ugyancsak alulmúlva a legalacsonyabb várakozást;
- az éves teljesítést illetően így sem áll azért rosszul a társaság, a folyó pénzügyi évre vonatkozó EPS-konszenzus 82%-át sikerült már hozni, míg EBITDA-ban 77%-ot;
- a nettó pénzállomány továbbra is jelentős, egy részvényre vetítve az árfolyam 33%-ára rúg.

A gyorsjelentés fényében negatív árfolyam reakcióra számítanánk a mai kereskedésben, fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a papírok az elmúlt napokban sokat estek, ez valamelyest mérsékelheti az esést, akárcsak a továbbra is vonzó értékeltség. Az összképet természetesen a délelőtti elemzői tájékoztatón elhangzottak is befolyásolhatják.

Nagyon úgy fest, ebből végtörlesztés lesz

A bankok és a devizahitelesek közé dobta a gyeplőt nyilatkozataival Varga Mihály. Kimondta ugyanis: a kormány a maga részéről nem vállal anyagi felelősséget a készülő mentőcsomagért. Az állam háttérbe vonulásának önmagában még örülhetnének is a bankok, Varga azonban továbbment: ha nem sikerül kompromisszumot találni, ősszel a kormány egymaga fog dönteni. A bankok joggal tartanak attól, hogy a "Végtörlesztés 2." című dokumentum lapul a fiókban, hiszen az elmúlt napok kormányzati nyilatkozatai alapján más lehetőség alig maradt. Az eddig napvilágot látott forintosítási és futamidő-rövidítési ötletetek ugyanis önmagukban nem csökkentik, hanem épp ellenkezőleg, növelik a törlesztőrészleteket. Az emiatt szükségessé váló végtörlesztésszerű akción viszont - mivel ismét csak a devizahitelesek kisebbségének (lakáscélú hitelek) megmentéséről van szó - nemcsak a bankok, de a kimaradó devizahitelesek százezrei, sőt a potenciális hitelfelvevők is óriásit buknának.

Új világ jön - Mi lesz a bankkártyákkal?

A nemrégiben kiszivárgott, majd az Európai Bizottság által közzétett rendelettervezet szerint a kártyás fizetések után beszedett bankközi jutalékokat jelentősen korlátozzák Európában. Ezzel a bizottság szerint csökkenhet a kereskedők által a kártyaelfogadásért fizetett díj mértéke, ami az elektronikus fizetési módok terjedését segítheti. Ahogyan arról korábban is írtunk, az MNB is ehhez hasonló szabályozásra készül. A MasterCard Europe igazgatóját, Hemberger Andrást kérdeztük meg, milyen hatással lehet a szabályozás a kártyapiacra. A szakember szerint elképzelhető, hogy a tranzakciós illeték megemelése és az interchange szabályozás együttesen azt eredményezi, hogy a kártyás vásárlások egyre szélesebb körben díjkötelesek lesznek. Eközben elindult a magyar mobiltárca tesztje, az első tapasztalatok biztatóak. Ráadásul megtudtuk: akár a BKK készülő e-jegyrendszerével is összehangolható lesz a mobiltárca.

Örömteli gyorsjelentés a Richtertől - Irány felfelé?

Összességében pozitív meglepetéssel szolgált a Richter ma hajnalban közzétett negyedéves gyorsjelentése, mely a legtöbb profitsoron felülmúlta az elemzői várakozásokat, az üzemi eredmény szintjén a konszenzushoz képest látványos felülteljesítés volt megfigyelhető.

A jelentés főbb pontjai:

- stabilizálódó hazai gyógyszerpiac, enyhén emelkedő forgalom;
- a FÁK-régió húzóerő volt, Oroszországban soha nem látott szinű negyedéves forgalom euróban, Ukrajna 20% feletti bevételnövekedést ért el;
- tovább növekvő kínai értékesítések;
- az USA-forgalom hanyatlása folytatódik;
- két számjegyű növekedés a konszolidált árbevételben;
- a bevételnövekedést meghaladta a fedezet emelkedése;
- mindez ellensúlyozni tudta az értékesítési költségek növekedésének kedvezőtlen hatását, az üzemi profit 11%-kal nőtt;
- a pénzügyi sor lefelé húzta az eredményeket, így nettó profitban közel 20%-os visszaesés mutatkozott;
- ennek hatására a 12 havi gördülő profit eddig látott növekedése megtört;
- az osztalékfizetés ellenére a nettó készpénzállomány alig csökkent, az egy részvényre jutó nettó pénzállomány az árfolyam 12%-át teszi ki;
- az idei évre várt egy részvényre jutó eredmény 60%-át sikerült az első két negyedévben hozni, míg EBITDA-ban 55%-ot.

A gyorsjelentés hatására a mai kereskedésben pozitív árfolyam reakciót várunk, a részvényár emelkedését a gyorsjelentés, valamint a hisztorikus viszonylatban alacsonynak számító értékeltség mellett az is támogathatja, hogy az elmúlt napokban a papír meglehetősen sokat esett. Fontos persze hangsúlyozni, hogy a délelőtt 9-kor kezdődő tájékoztatón lényeges információk hangozhatnak el, melyek szintén befolyásolhatják az összképet.

Olajipari nagyágyú a MOL-nál - Új szintre emelnék a vállalatot

Igazi olajipari nagyágyú csatlakozott hetekkel ezelőtt a MOL-hoz Alexander Dodds személyében, aki a kiemelten fontos kutatás-termelési területet irányítja a társaságnál. A szakértő a Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújában elmondta, kedvező véleménnyel van a MOL jelenlegi upstream-portfóliójáról, mely lehetőséget teremthet arra, hogy a kitermelés a jövőben számottevően növekedhessen. Külön hangsúlyozta Kurdisztánt, ahol meglátása szerint már mostanra meghatározó pozíciót sikerült kiépítenie a vállalatnak. Magyarországon a szakértő szerint ahhoz, hogy fordulat következzen be, szükség van új koncessziókra. A MOL-INA ügy kapcsán annak esélyét, hogy a hazai olajtársaság elveszíti az irányítási jogokat az INA felett, nem kívánta megítélni, azt azonban kiemelte, meglátása szerint a MOL cselekedeteivel demonstrálja, hogy mint partner, a legjobb választás Horvátország és az INA számára.

Hogyan szabadultunk meg az IMF-től? Négy kérdés - négy válasz

Az IMF-hitel előtörlesztése nem izgatta fel különösebben a pénzügyi világot. Ha belegondolunk, hogy mit is jelent ez a kormányzati akció, megérthetjük azt is, hogy miért hagyja hidegen a szakértőket, miközben a politika igyekszik minél nagyobb sztorit kreálni belőle a nyári uborkaszezon kellős közepén.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility