Héthavi mélypontra bukott a váratlanul tovább tartó amerikai pénznyomtatási program hatására az amerikai dollár az euróval szemben, illetve a főbb devizák kosarával szemben. Egyes devizapárok esetén a kilátások abba az irányba mutatnak, hogy a zöldhasú mélyrepülése még kitarthat a következő időszakban. Nem árt azonban a megfelelő időzítésre is gondolni ennek meglovaglása esetén.
Három főbb kérdésben kell állást foglalnia a ma este 8 órakor megjelenő kamatdöntéskor az amerikai jegybanknak, miután már négy hónapja elkezdte felkészíteni a piacokat a pénznyomtatási program korszakának végére. A három kérdésből azonban meglátásunk szerint inkább csak kettő esetén szembesül nagyobb dilemmákkal a kamatdöntő testület, azaz milyen mértékű és összetételű legyen a pénznyomtatási program lassítása, illetve mindezt hogyan "ellensúlyozza" az előremutató kamatpolitika keretrendszerével a jegybank. Éppen az a várakozás tartja optimistán a piacokat a mai bejelentés előtt, amely szerint a lassítás nyugtalanságot okozó hatását igyekszik majd más lépésekkel tompítani a Fed. Amennyiben ez így lesz, akkor a részvényindexek könnyen új történelmi csúcsra ugorhatnak, miközben a dollár továbbra is gyengülési nyomás alatt maradhat, az amerikai kötvényhozamok pedig süllyedhetnek valamelyest a következő napokban. Minden ettől eltérő üzenetű mai Fed-döntés markáns ellenirányú mozgásokat válthat ki.
Az elemzés főbb üzenetei:
Lawrence Summerset tartotta korábban a legesélyesebbnek a piac Barack Obamával ápolt jó viszonya miatt. Ahogy azt korábban megjósoltuk, politikai cirkusz lett az amerikai jegybankelnök-választásból. Summers meghajolva az ellentábora előtt, visszalépett. Ezzel pedig ismét Janet Yellent, a 67 éves Fed-alelnököt tartják a legesélyesebbnek a posztra. Az amerikai elnök ugyanakkor mintha továbbra is húzná az időt. Furcsa, hogy a piac által elfogadott, "könnyű" választást még továbbra sem hozta meg. Előfordulhat, hogy az idő húzása vonakodást jelent, a piac ugyanakkor nagyon meglepődne, ha mégsem Yellen lenne a választott.
Melyik a legnyereségesebb és a legveszteségesebb bank Magyarországon? Melyikük bánik a legjobban a tulajdonosok pénzével? Melyik bank keres arányosan a legtöbbet a kamatokon, és melyik a legkisebb hitelezési veszteséggel működő pénzintézet? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban kiadott Aranykönyv adatait áttekintjük. Cikkünkben a magyar bankok 2012-es rangsorát és elmúlt néhány évi teljesítményét mutatjuk be.
Meglehetősen feszült a légkör a MOL-INA ügyében hamarosan kezdődő tárgyalások előtt, legalábbis erre utalnak az elmúlt hetekben megjelent hírek. Az alábbiakban a fontosabb forgatókönyveket gyűjtöttük össze a MOL-INA sztori kapcsán, ezek közül véleményünk szerint a legnagyobb valószínűsége annak a szcenáriónak van, hogy a hazai olajtársaság megtartja az irányítási jogokat az INA felett, részesedését pedig ütemezetten tovább növeli (meglátásunk szerint a horvátok 25%-ot megtartanak az energiaellátás stratégiai jelentősége miatt). Ehhez azonban nagy valószínűséggel a MOL-nak is kompromisszumokat kell kötni, ezek között lehet a tervezett létszámleépítések elhalasztása/mérséklése, vagy a gázüzletág további működtetése (egy esetleges későbbi átvétel ígérete mellett).
Szeptember 22-én a német polgárok választani mennek. A felmérések szerint Angela Merkel, jelenlegi német kancellár lesz ismét Európa legnagyobb hatalmú nője, ugyanakkor a kormányzáshoz koalícióra lesz szüksége. A kancellárasszony rendkívül kedvező munkaerő-piaci helyzettel büszkélkedhet, ráadásul egy kiegyensúlyozott költségvetést is fel tud mutatni. Ugyanakkor a növekedés továbbra sem szárnyal Németországban, és a hosszú távú kilátásokkal kapcsolatban sok kétkedő elemzést olvashattunk. Ha Merkelt és pártját újraválasztják, akkor a görögök gond nélkül hozzájuthatnak a harmadik mentőcsomagjukhoz, de talán még egész Európa is jobban járhat.
A 2014-es választások miatt kiemelt figyelem övezi a költségvetés jövő évi tervezetét. Miközben a kormány minden erejével igyekszik cáfolni, hogy választási költségvetés készülne, az elemzők érzékelik a kormány költekező kedvét, "próbálj meg lazítani" magatartását. Összefoglaltuk, hogy eddig mit tudunk a jövő évi büdzséről.
Újabb fejezetéhez érkezett az államadósság ellen meghirdetett kormányzati küzdelem. Mostanra ugyanis világossá vált, hogy részben a valóság, részben pedig a kormány intézkedései szétcincálták az adósságszabályt. Ezért elérkezett a szembenézés ideje: újra kell gondolnia a már megalkotása óta problémás szabályrendszert. Ebben a helyzetben a kormány számára csak az a kérdés, hogy miként tud ebből a csapdából a legkisebb arcvesztéssel kijutni.
Régóta tervezi a kormány az energiaszektor gyökeres átalakítását, és egyre inkább úgy tűnik, hogy erre hamarosan sor is kerülhet. A rezsicsökkentés második köre után alighanem sok szereplő kerül már víz alá, ami megkönnyítheti a vezetés álmainak megvalósulását - ez a legújabb hírek szerint a szektor nonprofittá tétele lenne. Tekintsük tehát át, hogy mit is jelent, ha egy vállalat nonprofit, illetve mennyire értelmezhető mindez a közműszolgáltatások, energetika területén!
Egy ideje lehet már tudni, hogy a januári 10%-os rezsicsökkentést követően a kormány idén tovább vágná a vezetékes energiaszolgáltatás árait, a legutóbbi nyilatkozatok alapján erre október közepétől/november elejétől sor is kerülhet. Az alábbiakban azt mutatjuk be, hogy eddig az árcsökkentés finanszírozásában milyen szerepet vállalat a MOL, kitérve a társaságnál nagy fájópontnak számító hatósági gázárszabályozásra. Összességében elmondható, hogy 2010 decemberétől 2011 decemberéig az ármoratórium, ezt követően pedig a rezsicsökkentés 60 milliárd forint veszteséget okozott a vállalatnak, és egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az újabb rezsicsökkentés terheiből teljes egészében kimaradna.
Dominánsan a fejlett piaci hosszú hozamemelkedéssel, nem pedig a kétkedéssel figyelt magyar jegybanki kamatcsökkentési sorozattal függ össze a magyar hosszabb hozamok emelkedése és így az, hogy minden idők leginkább meredek magyar hozamgörbéje alakult ki - értett egyet megkérdezésünkre két budapesti befektetési alapkezelő és egy elsődleges állampapír forgalmazó. Abban azonban már nem volt teljes egyetértés a piaci szakemberek között, hogy a rendkívül meredek görbe mit üzen a gazdaságpolitikai döntéshozóknak. Míg ugyanis Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint "nincs komolyabb üzenet értéke a jövőbeli kamatpályával kapcsolatban", addig az állampapír kereskedő szerint a görbe mostani meredeksége azt üzeni, hogy "előbb-utóbb úgyis kamatot kell emelnie az MNB-nek, ha akarja, ha nem". Mindkét szakember fontos kockázatként azonosította a magyar hozamkilátások kapcsán a feltörekvő piaci jelentős tőkekivonási folyamatot. A kereskedő és Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója, emellett arra is kitért, hogy a további MNB-vágások megbosszulhatják-e magukat és ha igen, akkor az milyen formában következhet be.
1866-ban a porosz hadsereg rövid úton, egyetlen csatában eldöntötte, hogy Poroszország vezetésével valósuljon meg a német egység. Bár a vezérkar a hadjárat folytatását és megalázó békefeltételeket akart, Bismarck kancellár tudta, szükségük lesz Ausztria barátságára, így önmérsékletet tanúsított és gyorsan békét kötött.
A magyar kormányzat őszi idénykezdetéből pont az önmérséklet hiányzik. Az egy dolog, hogy feltett kézzel érkező bankszektort géppuskatűz fogadta, de a havi két ingyenes készpénzfelvétel és a közműszektor nonprofit jellegét szabályozó törvényötletek jóval túlmennek azon a határon, amely egy normál államrendben az állam és a magánszektor között húzódnak. Feltéve, ha még mindig kapitalizmusban élünk. Az, hogy egyszerre határozzuk meg a keretrendszert, nyúlunk bele a részletszabályokba s hozzunk rendkívüli intézkedéseket, vállalhatatlan.
A készpénzhez szokott ügyfelek fülének kedves, minden más szempontból rossz üzenet a kormány havi kétszeri ingyenes készpénzfelvételről szóló terve. A latin-amerikai példák alapján bevezetett tranzakciós illeték egyetlen erényét tüntethetik el ezzel. Apró politikai haszonért nagy és kockázatos gazdasági visszalépés.
A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.
Kockázatosnak tartja az idei költségvetés legújabb módosítását a Költségvetési Tanács, azonban támogatja a kormány kiadásnövelő csomagját. A kormány egyrészt 84 milliárd forinttal növeli a kiadásokat több cél finanszírozásához (például a pedagógus-béremeléshez és felsőoktatás nagyobb finanszírozásához) és ennek fedezetéül ekkora összeggel csökkenti a biztonsági tartalékként szolgáló 400 milliárdos Országvédelmi Alapot. Másrészt 100 milliárdot, valamint 71 milliárdot költ a takarékszövetkezeti rendszer átalakítására, illetve az E.ON megvásárlásához szükséges többletforrásra. Ez a két tétel nem érinti az uniós módszertan szerinti egyenleget.
Az elmúlt évek legalacsonyabb első féléves beruházásai adatait mutatja az energetikai szektor idén. A beruházási adatok alapján az ágazat nincs jó bőrben, komoly alulteljesítést mutat a teljes nemzetgazdasági beruházási teljesítményhez képest. Romló piaci környezet, különadók, rezsivágás, bizonytalan szabályozás, mind közrejátszhatnak az energiaszektor beruházási kedvének visszaesésében.
Hogyan érhetjük el, hogy gyorsabban növekedjen Magyarország? Sokan gondolják és hangoztatják, hogy az exportvezérelt növekedés hozza majd el a csodát. Nos, leginkább akkor lesz fenntartható gazdasági növekedésünk, ha növeljük vállalataink termelékenységét. Vagyis önmagában a nemzeti össztermék felhasználási oldalát nézni nem elég, a kínálat az, ami igazán számít. Friss kutatások szerint viszont a növekedés importvezérelt is lehet! Az importálásba kezdő vállalatok termelékenysége ugyanis megnő, ahogy a külföldi tulajdonba kerülő vállalatoké is - tudtuk meg Koren Miklóstól, a Közép-európai Egyetem docensétől, aki az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Tanszékének (közismertebb nevén az ELTECON) tanévnyitóján adott elő.
Értelmezhetetlen és ezért teljesíthetetlen ultimátumot kaptak a bankok tegnap Rogán Antaltól, ma pedig Orbán Viktortól. Amennyiben nem módosítják november 1-jéig a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyamveszteségek nagy részét a bankok nyeljék le, a kormány maga fogja forintosítani a devizahiteleket. Az ultimátum önkéntes teljesítésére hiába várunk, a banküzem egyszerűen nem így működik. A kormány megoldásával a Csányi Sándor által hétfőn felvázolt forgatókönyv teljesülhet: a bankoknak 900-950 milliárd forintos veszteséget kellene lenyelniük. Ez a tőkéjük közel harmada, és nagyjából megegyezik a válság előtti háromévi nyereségükkel. Ennek pusztító következményein túl csak egyben lehetünk biztosak: a bankszövetség és a kormány eddigi tárgyalásait elfelejthetjük, a devizahiteles konfliktus az ultimátum teljesíthetetlensége miatt háborús szakaszába lépett.
Miközben az OTP-re a közelgő devizahiteles csomag árnyéka vetül, az osztrák bankok továbbra sem találják a hitelezési visszaesés ellenszerét, és egyre rosszabb számokat produkálnak. A lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer kvázi államosítása az ottani bankok hosszú ideig tartó felülteljesítését törheti meg, a cseh Komercni Bankánál viszont legalább "csak" a lassulás jelei mutatkoznak. A múlt héten zárult második negyedéves gyorsjelentési szezon fényében hasonlítottuk össze ismét a régiós nagybankok fundamentális teljesítményét. Ahogy a fenti mondatok is érzékeltetik, egyelőre nem mutatkozik pozitív fordulat Közép-Európa bankpiacán. Különösen a korábban gyorsan terjeszkedő osztrák bankoknál kezd nyomasztóvá válni a tartósan alacsony megtérülés.
Vélhetően elevenen él még a befektetők emlékezetében, amikor idén januárban jelentős mennyiségű MOL részvénytől vált meg az egyik nagytulajdonos, a Dana Gas. A befektetők januártól hasonló kockázatokkal nézhetnek szembe, a 7%-os CEZ-pakett esetében ugyanis lejár a MOL vételi opciója, így a cseh közműóriás megválhat részesedésétől. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy milyen érvek szólhatnak az eladás mellett, illetve ellene, ezek között a fontosabbak meglátásunk szerint az alábbiak:
Érvek:
- likviditási helyzet javítása a cseh atomenergia-beruházásokat megelőzően;
- nem túl kedvező olajipari kilátások;
- profiltisztítás;
- politikai kockázatok;
- általános kockázati megítélés javítása;
- a vételi opció lejárata, éves opciós díj kiesése;
Ellenérvek:
- a jelenleginél jóval magasabb árfolyam mellett tudna veszteség nélkül kiszállni az ügyletből a CEZ;
- relatíve nagy részvénycsomag, nehéz értékesíthetőség (komolyabb árfolyam veszteség nélkül)
- nincs likviditási kényszer;
- piaci körülmények (esetleges) javulása.
Összességében úgy véljük, hogy a Dana Gas meglévő részesedése mellett januártól a CEZ potenciális eladásai is kockázati tényezőként jelentkezhetnek a MOL-nál, ez pedig akár tartósan is nyomást helyezhet a papírok árfolyamára.
2025 áprilisában az amerikai részvény-visszavásárlások összege elérte a 233,8 milliárd dollárt, ami 1984 óta...
A bankszektor hagyományosan a magas kamatkörnyezet egyik legnagyobb nyertese. Bár a kamatszintek tetőzése már mögöttünk...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthonfelújítás: Ezek a támogatások elérhetőek most - gyermektől függetlenül...
A 2024. évi LXIX. törvény 2025. május 31-én hatályba lépett módosításai fontos változásokat hoztak, NIS2... 
A globális gazdasági és geopolitikai környezet gyökeres átalakuláson megy keresztül, ezzel pedig új lehetőségeket...
Miközben a világ egyre égetőbb kihívásokkal néz szembe a klímaváltozás terén, egy jól ismert, de erősen megosztó...
Lezárás vagy eszkalálódás jön?
Mit várhatunk ebben a konfliktusban?
A brent ára a 100 dollárt is elérheti.
